A honlap többnyire a Kovászna megyében megjelenő Székely Hírmondó napilap írásait jeleníti meg, de csak részben azonos annak tartalmával.

Múzeumba került az STV stúdió-felszerelése

Múzeumba került az STV stúdió-felszerelése Kovászna megye

Volt egyszer Szentgyörgyön egy helyi tévéadás, amelyet 1995-től 2005-ig Szalló László működtetett Selectronik TV (STV) név alatt, és amelyre most nemcsak az egykori stábtagok emlékeznek szívesen, hanem azok is, akik látták műsoraikat. Csáky Ernő mérnöktanár kezdeményezésére a valamikori stúdió péntektől része a Puskás Tivadar Szakközépiskolában berendezett, általa alapított Távközlési Kismúzeumnak, és didaktikai célokat szolgál majd. Az avatón a hajdani munkatársak jó része jelen volt.

Amikor két hónapja ez a terv még csak szándék volt, Csáky Ernő Erdély András volt stúdióvezető és Szalló László özvegye, Ella segítségét kérte a megvalósításhoz. Felkutatták a felszerelés még létező elemeit, az osztályteremben végül két digitális és két SVHS-kamerából, egy kép- és egy hangkeverőből, néhány lejátszóból és televízióból az STV volt vágója, Csurulya Árpád „újraépítette” a stúdiót.

– Akkor az a generáció készítette a műsorokat, amelyik megszokta, hogy a meghibásodó felszerelést meg kell javítani, nem eldobni – mondta Erdély András, miután megosztotta a jó és a rossz hírt a jelenlevőkkel: az STV-logó mögött rejtőző teljesítmény érdemesnek találtatott a megörökítésre, a rég elavult technika azonban múzeumi látványossággá „érett”.

Kár is lett volna például olyan felvételeket feledésbe merülni hagyni, amelyen az ezredforduló Szentgyörgyének öt, azóta elhunyt prominens személyisége – Albert Álmos akkori polgármester, Szalló László tévétulajdonos, Kónya Ádám helytörténész, Birtalan Ákos képviselő, Domokos Ernő egyetemi tanár – egy képkockán van jelen, de nemcsak ilyen kuriózumok rejtőznek az archívumban, hanem 481 kazettányi anyagból lehet válogatni a helyszínen. Az épen maradt részt Mózes János mérnök folyamatosan digitalizálja és tölti fel Facebook-oldalára.

Az STV 1995-től kezdve 11 évig működött, virágkorában 18 saját alkalmazottal és még közel harminc bedolgozó munkatárssal, nézettségben lekörözve a szenzációéhes Pro tévét is. Tizennyolc saját adása volt, gazdasági, politikai, kulturális, sport, közéleti, egészségügyi és jogi rovatok, de volt kívánság- és szakácsműsor, az utca hangja, de még olyan, akkor fehér hollónak számító csemege is, hogy élő adásba betelefonálva mondhattak véleményt a városlakók.

Kilencezer lakásban számított a mindennapok részének, amit 12.500-ra bővítettek, miután 1998-ban a UPC felvásárolta az STV-kábelhálózatot, de a stúdióra nem tartott igényt. 2001-ben nem sikerült elérni azt, hogy a helyi önkormányzat a Szent György-napok közvetítésének kifizetésével hozzájáruljon a technika megújításához, ezért a munkatársak jó része elvándorolt. Utána a helyi politikum, ezúttal már pénzt nem spórolva, háromszor is próbálkozott a stúdió feltámasztásával, ám nem járt sikerrel. 2005-ben megszűnt a helyi tévé, amit azóta is hiányolnak a szentgyörgyiek.

 

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.