Mezőgazdászok kilátásai

Mi lehet a menekülőút a mezőgazdászok számára, mi az, ami nagyobb biztonságot adhat nekik? – kérdeztük Könczei Csaba képviselőt, a mezőgazdasági szakbizottság tagját Vargyasi Levente Keserédes című, a cukorrépát termelő mezőgazdászok csődjéről szóló dokumentumfilm premierjén.

2020-ban az ország utolsó cukorgyára is bezárt, holott Könczei Csaba szerint a Kovászna, Brassó, Maros megyei klíma és a termőföld ideális a cukorrépa termesztéséhez.
– A globalizációs folyamatok következtében a cukorgyártás már nem répa nyersanyagból történik, hanem nádcukrot importálunk Dél-Amerikából. Bár minőségileg gyengébb, sokkal olcsóbb – magyarázta. – Uniós szinten van egy olyan szerződés a dél-amerikai államokkal, hogy az ipari árucikkeket akkor vásárolják meg, ha mi viszont átvesszük a nádcukrot. Így viszont az európai cukorrépa-termesztésre nagy csapást mértek.

Könczei Csaba szerint a kisgazdák tudják, mire jó átállni: most a kukorica és a gabonafélék termesztése lehet nyereséges. Bár a pityóka értékesítési lehetőségei jobbra fordultak, óriási nagy befektetést igényel a termesztése, egy hektár burgonya 20 ezer lej, s ebbe még nincs belekalkulálva az üzemanyag-árak növekedése. Ekkora összeget meg nem szívesen fektetnek be a mezőgazdászok.

A gabonaféléknek azonban feljött a csillaga, többek között az ukrán-orosz háború miatt is, mert az európai gabonapiac szükségletének 40%-át ezek az országok biztosították, ez a mennyiség pedig most kiesett. A gabonával és a napraforgóval, szójával, repcével bejöhet a gazdák számítása, megkaphatják a jó árat érte, ez viszont a fogyasztókon csapódik le.

Az idén az állattenyésztésben lehetnek nagy problémák – jósolta a képviselő –, mert az ebből az ágazatból származó termékek ára nem fog olyan ritmusban emelkedni, mint a takarmányok ára.