Felhívás!

Megéri gyakorolni a többnyelvűséget

Sok munkát, erőfeszítést, plusz anyagi forrást igényel a többnyelvűség, nehéz megvalósítani, de érdemes – így lehetne összegezni az Európa-nap tiszteletére Új kihívások az európai többnyelvűség terén címmel szervezett nemzetközi konferencia végkicsengését. A megyeházán csütörtökön megtartott rendezvényen magyarországi, finnországi, szlovéniai, szerbiai, horvátországi és hazai meghívottak az európai érdekképviselet lehetőségeit ismertették, regionális jó gyakorlatok, önkormányzati jó példákat is bemutatva.

Május 9-e, Európa napja kiváló alkalom, hogy olyan fontos témákról beszéljünk, mint az anyanyelvhasználat, többnyelvűség kérdése – vezette fel a konferenciát házigazdaként Grüman Róbert, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke.

A Magyar Nemzeti Közösségek Európai Érdekképviseletéért Parlamenti Alapítvány brüsszeli irodája, a HUNINEU nevében Pappné Farkas Klára köszöntötte a résztvevőket. Mint kiemelte, a nyelvi jogok témája különösen aktuális a Kárpát-medencében, ahol nincsen nap, hogy ne adnának hírt aggodalomra okot adó jogsértésekről. „Az Európai Unióban a többnyelvűséget az európai intézmények, a Bizottság programjai deklaráltan támogatják, mivel a nyelvtudást a gazdasági fejlődést segítő értéknek ismerik el. Ennek ellenére a kisebbségi nyelvek szerepét, a kisebbségi nyelvet beszélők jogait az uniós jog és politikák nem támogatják hatékonyan. (…) Mindannyiunk felelőssége, hogy kikényszerítsük állami és európai színtéren is a döntéshozók aktív szerepvállalását a kisebbségi nyelvek megőrzésének, a kisebbségi nyelvi jogok hatékony alkalmazásának támogatásában” – mondta Pappné Farkas Klára.

Vincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselőjelöltje, a FUEN elnöke szerint manapság Erdélyben néhányan megpróbálják szembeállítani az identitáspolitikát a fejlődéspolitikával, de ez egy hamis ellentétpár, nem kell vagy-vagy politikában gondolkodni, mikor lehetséges az is-is politikája. A gazdaság, a mindennapok, a társadalom állapota természetesen nagyon fontos, de egy kisebbségi közösség számára az anyanyelv, az anyanyelvű oktatás, azok jogszabályok általi védelme legalább ennyire fontos – mutatott rá. Erdélyi kampánykörútjának tapasztalatai szintén ezt igazolják.

Az RMDSZ EP-jelöltje vitaindítójában kijelentette: míg számos európai politikában vannak jó szakemberek, addig sajátos kisebbségi és közösségi érdekeinket csupán mi tudjuk képviselni. „A közösségnek kell mögöttünk állnia, az ő segítségüket kérjük, hogy Európában folytassuk a harcot a kisebbségi nyelvekért, olyan jogszabályokért, amelyek őket védik. És hiszek abban, hogy meg is kapjuk ezt a segítséget a közelgő EP-választáson is” – mondta a FUEN elnöke.

Együttműködésben az erő

Együttműködésben az erő, építsünk egymásra, erősítette meg Magyar Anna, a Csongrád megyei Önkormányzat alelnöke, az Európa Tanács Önkormányzati Kongresszusának alelnöke is, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a többnyelvűség célja, hogy az emberek helyben, otthon jól érezzék magukat, ne legyenek megszorítások azért, hogy mert kisebbséghez tartoznak, más nyelvet beszélnek, identitásuk eltér a többségtől. Ismertetve az európai intézmények működését, a nemzetközi egyezmények lehetőségeit, fontos kisebbségvédelmi jelentéseket, arra is rámutatott, hogy a charták alkalmazásában el kellene érni azt, hogy mindent szabad, ami nem tilos és ezt nem szabad fordítva értelmezni, ahogy sokszor tapasztalható.   

Benkő Erika, az RMDSZ parlamenti képviselője, a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat vezetője előadásában azt hangsúlyozta, hogy a nemzetközi és politikai fórumok kiegészítik egymást, a különböző testületekben szerepet vállalt tagság önmagában semmit sem ér, ha nincs világosan körülhatárolt célkitűzés és nincs együttműködés. „Fő céljaink közé tartozik jogorvoslatot keresni a magyarságot ért sérelmekre, a közösségi jogaink bővítése, a hosszú távú cél pedig az autonómia” – jelentette ki a képviselő, aki beszámolt az emberjogi és kisebbségi bizottsági, valamint az európai ügyek bizottságában végzett munkájáról éppúgy, mint a Pro America csoportban és az ET Parlamenti Közgyűlésében kifejtett tevékenységéről. Ismertetve a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat céljait is, elmondta, évente adnak ki angol nyelvű jelentéseket, amelyekben beszámolnak az erdélyi magyarságot ért jogsérelmekről.

A finnországi svéd Johan Hägmann, a FUEN szakértője előadásában rámutatott: az uniós többnyelvűségi politikára azért van szükség, mert az Európai Unió állampolgárainak csupán fele érti az angol nyelvet. A többnyelvűségnek számos előnye van, ezek egyike, hogy könnyebb elfogadni a közös gazdaságpolitikát, az egységes pénznemet, ha megőrizhetjük nyelvünket és kulturális identitásunkat. A többnyelvűség gazdasági előnyei is nyilvánvalóak, ezt mutatja az is, hogy Európa leggazdagabb régiói (Olaszországban Dél-Tirol, Spanyolországban Baszkföld és Navarra) és országai (Svájc, Luxemburg) többnyelvűek. A kereskedelemben alapigazság, hogy vásárolni minden nyelven lehet, de eladni csak a kliens nyelvén lehet. A közvélekedéssel szemben az EU többnyelvűsége nem kerül sokba: az uniós intézmények költségvetésének mindössze egy százalékát fordítják erre a célra, uniós állampolgáronként ez évi 2,55 eurót jelent.

Grüman Róbert, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke, az ET Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának szakbizottsági elnöke arról beszélt, hogy a nemzetközi, európai intézmények jó lehetőséget nyújtanak arra az erdélyi magyarság képviselőinek, hogy elmondják, kik vagyunk, mit akarunk, melyek a helyi realitások és milyen lehetőségeink vannak. „Nemzetközi színtéren be kell számolnunk a helyi realitásokról, a kettős mércéről, hogy a többnyelvűség alkalmazásához nincs anyagi forrás rendelve, ráadásul szimbólumaink használata, a magyar feliratok miatt önkormányzati vezetőink ellen több mint száz per van folyamatban a megélhetési feljelentők eredményes tevékenysége nyomán” – mutatott rá Grüman Róbert. „Nem akarunk mi sem többet, mint ami Európában már a normalitás része, használni anyanyelvünket, megőrizni kultúránkat, ahogy az lehetséges Finnországban, Szlovéniában vagy Szerbiában, hogy csak azokat említsem, ahonnan ma vendégeink vannak. Vannak tehát jó példák Európa szerte, mi is azt szeretnénk, hogy a román mellett Székelyföldön a magyar nyelv hivatalos nyelv legyen” – hangsúlyozta az alelnök.  

Többségnek kell odafigyelnie a kisebbség gondjaira

Breda Pecan, a szlovéniai Izola város korábbi polgármestere arról számolt be, hogy az általa képviselt településen a szlovének mellett olaszok is élnek, nem a fordítást szorgalmazták, hanem a kétnyelvűség kialakítását, így ma már közigazgatásban, egészségügyi intézményekben is a legtöbb alkalmazott mindkét nyelvet ismeri. Mi, a többség kell hogy odafigyeljünk a kisebbség gondjaira, persze a kisebbségnek is jeleznie kell elvárásait, szögezte le a szlovén származású előadó.

Demeter Ferenc, Mikóújfalu polgármestere a többnyelvűség biztosításának anyagi vonzatait mutatta be, a település esetében évi 31500 euró lenne évente, ha minden iratot lefordítanának magyar nyelvre, ez az éves költségvetésük tíz százalékát tenné ki, ami egy helyi önkormányzatnak megterhelő, ha nem kap az államtól erre a célra anyagi forrást. Romániában a többnyelvűséget az állam nem támogatja, szögezte le a polgármester, aki javaslatként fogalmazta meg, hogy az is hasznos lenne, ha pótlékot kapnának azok az önkormányzati szakemberek, akik fordítást is végeznek, ez motiváló lenne és segítene a kétnyelvűség ügyén. Kitért a Dan Tanasă perek okozta anyagi veszteségekre is, az ügyek abszurditására, reményét fogalmazva meg, hogy a fiatal generáció nyitottabb lesz a többnyelvűség iránt.

Vladimir Ham, a Duna Menti Svábok Horvátországi Közösségének elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy papíron minden szebben mutat, mint a valóságban. A Horvátországban élő kisebbségek iskolarendszerét vázolta, három típusú kisebbségi tanintézmény létezik, a szerb, a magyar, az olasz és a cseh kisebbség oktatási intézményeiben teljes mértékben anyanyelven zajlik az oktatás, a második típusú kisebbségi iskolában négy tantárgyat oktatnak anyanyelven, a harmadik típusú kisebbségi iskolában horvát nyelven zajlik az oktatás, de van anyanyelvi óra is. Ami rövid távon előnyt jelent, hosszú távon nem biztos, hogy jó, hangsúlyozta, beszámolva arról, hogy a magyar és szerb iskolák végzettjeinél tapasztalják, hogy magyarországi, illetve szerbiai felsőoktatási intézményt választanak és az egyetem után már általában nem térnek vissza szülőföldjükre.

Sok munka és nehéz megvalósítani a többnyelvűséget, de megéri – vélekedett Matija Kovač, a Vajdasági Autonóm Tartomány Képviselőházának tagja, aki ismertette az ország törvényes előírásait a többnyelvűség terén. Elmondta, az általa képviselt térségben alig van olyan település, önkormányzat, amelyik egynyelvű lenne, a szerb mellett a magyar, szlovák, román, rutén, horvát, macedón, cseh nyelvet is használnak hivatalosan.

A rendezvényt Ambrus Zsombor, az Európai Néppárt Ifjúsági Szervezetének (YEPP) alelnöke moderálta, aki úgy összegzett, Székelyföldön érdemes és kell a többnyelvűségről beszélni, hiszen a közösség részéről elvárás, hogy az itt élők anyanyelvüket minden szinten használhassák.

(közlemény)

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.