Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Magát hozta bajba Európa

Magát hozta bajba Európa Kovászna megye

„Elég jónak” minősítette a 2019-es mezőgazdasági évet a termésátlagok és az időjárás szempontjából egyaránt Könczei Csaba. A Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője szerint a cukorrépa-termesztés akadozik, de az nem a termesztők és – a közhiedelemmel ellentétben – nem is a botfalusi cukorgyár hibája.

Könczei azt mondja: sajnos, tavaly is, lassan „megszokott módon”, szinte teljesen csapadékmentes volt augusztus második fele és szeptember eleje.

– Ez az a periódus, amikor a cukorrépának súlyban és cukortartalomban is akkumulálódnia kellene, márpedig ha szárazság van, ez elmarad – magyarázza a szakember.

A cukorrépa-termesztőket az ág is húzza, mert miután évek óta gondjuk van a répa értékesítésével is, hisz a botfalusi cukorgyár nem, vagy csak óriási késéssel fizet. A termelők egy része még nem kapta meg a 2018-ban leadott termék ellenértékét, de nem kevesen vannak azok, akiknek még a 2017-es összeggel is adós a gyár.

Könczei azt mondja: az ismétlődő, jelentős elmaradások számos gazda kedvét szegték, hogy répával foglalkozzék, és ez nem tesz jót sem az iparnak, sem a gazdáknak, sem a földnek. Az igazgató szerint a botfalusi cukorgyár „évek óta szenved”, márpedig „hosszú betegségnek halál a vége”. Bár „szidni illik” a botfalusi gyárat, amely az egyetlen román tőkével működő cukorgyár az országban, a másik kettőt, amely még megmaradt, a marosludasit és a romanit „felfalták a multik”, valójában nem hibás – állítja Könczei.
– Az Európai Unió magát hozta nehéz helyzetbe, amikor arról döntött, hogy vámmentesen lehet behozni a dél-amerikai nádcukrot, amely sokkal gyengébb minőségű, de jóval olcsóbban állítható elő. Így nem vádolható rosszhiszeműséggel a botfalusi gyár, az Unió szinte összes gyára a dél-amerikai nyerscukrot dolgozza fel, a cukorrépa szép lassan eltűnik – vázolja az igazgató.

Hirdetés
Hirdetés

Példának azt hozza fel, hogy az „átkos rendszerben”, amikor, akárcsak most, havonta „nagyjából kétezer lejt keresett a nép”, kilenc lej volt egy kilogramm cukor. Azt mondja: „annyi nem is kéne”, hisz valamennyit fejlődött a technológia, de 2 lejből ma sem lehet cukorrépából cukrot kivonni. Meglátása szerint 5–5,50 lej kellene legyen a boltok polcain a cukor ahhoz, hogy a gyár fenntartható legyen, a termelőknek időben, tisztességes árat tudjon fizetni.

A szakember úgy véli, ha a gyár bebukik, akkor nem „csak” az lesz a gond, hogy néhány száz ember munka nélkül marad, hanem az is, hogy akkor fölöslegessé és észszerűtlenné válik a cukorrépa termesztése. Ezzel pedig az a gond, hogy ez a termék „kiesik” a vetésforgóból, ami káros lesz a földnek.
– Agrotechnikai szempontból nagyon aggályos, hogyha felborul a vetésforgó. Ez a monokultúra felé nyomja el a termesztést, felborul a talaj tápanyagegyensúlya, ez pedig károsan befolyásolja a többi kultúra terméshozamát is – vetíti előre Könczei Csaba.

Az igazgató szerint a cukorrépa-termelést pillanatnyilag a hektáronkénti 790 eurós támogatás „tartja életben”, arra pedig „nehéz jövőt építeni”. 

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Hozzászólás a(z) Névtelen bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hozzászólások
  • User
    Dátum: 2020. január 9., 19:52
    ÉRTÉKELÉS: 5

    pár éve 1,1o -1,30 lej volt kilója túlkinalat volt a világpiacon…de ugye van az a mondás ,jön még kutyára dér.Mit igért az EU? Bőséget ,minőséget élelmiszerekből ,aztán.van mérgezett kínai fokhagyma , E betüs felvagottak ,trifoszfát , gmo,nitrát,nitrit,műfüst,só minden mennyiségben stb,minden jo nagy áron.

  • User
    Dátum: 2020. január 9., 19:20
    ÉRTÉKELÉS: 4

    Azzz igazgató úr látszik gyakran kapott 9 lejes cukrot pult alól! Aki /akik fejték a botfalusi cukorgyárat azok jó, h nem etetnek 5/5.50 es cukrot a néppel! Nekünk jó a 2.50 lejes cukor is! Apropó,sokan kedves komcsidirrektor 2.000 lejt 1, 5 hónap alatt keresik meg😣😤

  • User
    Dátum: 2020. január 10., 9:03
    ÉRTÉKELÉS: 7

    Ki ad majd 20 lejt 1 kg cukorért?Majd hozzák a TIR esek meg mások mind a kávét máshonnan,vagy netán csempészarunak fog számítani?Akkor ez ellentétes az EU elvekkel….az áru ,a munkaerő meg a tőke(főleg) szabad áramlasa.

  • User
    Dátum: 2020. január 12., 7:32
    ÉRTÉKELÉS: -2

    Nem árt ismerni a cukorgyártás történetét! A cukor válság és a cukorrépa termesztés válsága nem egyedi eset, „A napóleoni szárazföldi zár alatt (1806-1814) – mely a gyarmatokban termesztett cukrot majdnem teljesen kiszorította az európai piacról – a répacukor-gyárak új életre keltek. Gyárak létesültek Francia-, Német- és Oroszországban. A szárazföldi zár megszűntével a legtöbb gyár is bezárta kapuit, csak Franciaországban – ahol a gyártásban több fontos újítást vezettek be – tudott több gyár tovább is működni, úgyhogy ott 1835-ben már 33 millió kg cukrot gyártottak egy évben. Franciaországból a cukorgyártás lassan átterjedt Németországba (különösen Sziléziába és Szászországba), utána pedig Csehországba, Magyarországba, Belgiumba és a többi európai államba.

    A 19. századi Magyarországon a cukor még nem volt általánosan elterjedt fogyasztási cikk. Az 1890-es években az egy főre eső cukorfogyasztás alig harmada a fejlettebb nyugat-európai államokénak. A legnagyobb cukorrépa termelő vidékek Trencsén, Nyitra, Pozsony, Bars, Sopron és Moson megyékben voltak. A hazai cukortermelő gyárak két kartellbe tömörültek, aszerint, hogy tevékenységük zöme a nyerscukor vagy a finomított cukor előállítására irányult-e.” http://www.dobo-eger.sulinet.hu/mk/matematika_fizika_informatika/7_a_0910/Madar%C3%A1sz%20Fanni/t%C3%B6ri.htm