Felhívás!

Magabiztosan és büszkén

Magabiztosan és büszkén Kovászna megye

Kovászna Megye Tanácsa és a sepsiszentgyörgyi önkormányzat több rendezvénnyel is készül az Erdély és Románia egyesülését kimondó 1918-as gyulafehérvári nagygyűlés centenáriumi évére. Tamás Sándor megyetanácselnök és Antal Árpád polgármester közös sajtótájékoztatón számoltak be a Híres háromszékiek a centenárium évében címmel indított éves program céljáról.
Antal Árpád Kós Károly Kiáltó szó című, 1921-ben megjelent írását idézve kijelentette, akárcsak az elmúlt száz évben, a következő száz évben is „vágni fogjuk kemény, vad sziklába az utat, melyben egy kemény, régi nép lép majd velünk és utánunk újra csak felfelé. Úgy gondolom, nekünk, erdélyi magyaroknak nincs szégyenkeznivalónk. Az elmúlt száz évben is hozzájárultunk Románia dicsőségéhez, méltósággal viseltük sokszor a megaláztatást, és a következő száz évben is biztosan itt akarunk élni, itt akarunk maradni saját szülőföldünkön”, emelte ki Antal Árpád. Leszögezte, nem akarnak elbujkálni, Tamás Sándorral közösen részt vesznek a prefektúra által kezdeményezett centenáriumi bizottságban is, a két önkormányzat pedig különböző programokat tervez.
Sepsiszentgyörgyön az Andrei Mureșanu Színház, az Erdélyi Művészeti Központ, az Árkosi Kulturális Központ és a Művész mozi mellett az önkormányzat is készül különböző rendezvényekkel. A tervek szerint egy kültéri kiállítás is lesz a városban, ahol az egyesülést megvalósító politikai személyiségek nyilatkozatait fogják közzétenni. „Gondolkodunk azon is, hogy egy olyan konferenciát szervezzünk, ahol eljátszanánk azzal a gondolattal, miként nézne ki Sepsiszentgyörgy ma, ha 1918-ban nem az történt volna, ami történt. Bízok benne, hogy tabukat tudunk ledönteni ebben az évben”, fűzte hozzá Antal.
Tamás Sándor megyetanácselnök elmondta, azt szeretnék, ha 2018 az igazságosság éve lenne. „Ezer év Erdélyben, száz év Romániában. Ez lehet az a gondolatkör, amely nekünk ezer év szülőföldünkön való nyugalmának erejével az elmúlt száz év értékelését jelenti, és nyilván az elkövetkező időszak munkáját is egyaránt”, fogalmazott.
Ő is Kós Károly szavait idézte: „inkább vagyunk lojálisak, mint rebellisek, inkább építők, mint rombolók, inkább nyílt barátok, mint titkos ellenségek”. Tamás szerint fel kell mutatni azt, hogy az elmúlt száz évben az erdélyi magyarok hogyan járultak hozzá ennek az országnak az anyagi és szellemi gyarapodásához, azt, hogy milyen sikereket értek el Románia zászlaja alatt.
Ennek jegyében a megyei önkormányzat is több rendezvénnyel készül a centenáriumra, és egy naptárt is összeállítottak 12 olyan személyiséggel, akik nemcsak sokat tettek az erdélyi magyarság megismeréséért, hanem hozzájárultak a román–magyar kapcsolatok elmélyítéséhez is. A naptárban dr. Imreh István történész, szociológus, Baász Imre grafikus, képzőművész, Bartha Árpád fotóművész, sajtófotós, Romulus Cioflec író, Domokos Géza író, politikus, Veress Dániel író, drámaíró, Dukász Anna színművész, színházigazgató, László Kálmán mikológus, botanikus, dr. Benedek Géza kardiológus főorvos, kórházalapító, Nagy Irén háromszoros világbajnok kézilabdázó, dr. Bányai János geológus, Keöpeczi Sebestyén József címerművész szerepel. <<

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Hozzászólások
  • User
    Dátum: 2018. január 22., 16:43
    ÉRTÉKELÉS: 3

    Én ezt a … ,és büszkén’ másképp hallottam!az elejét!Megint viccelt Antal úr… ,ha 1918-ban….stb.’ 1.A történelemben NINCS HA! “.2.Ha mégis van akkor így folytatódik… a nagymamámnak kereke lett volna ő lett volna a villamos.

  • User
    Dátum: 2018. január 22., 20:02
    ÉRTÉKELÉS: 0

    Tulajdonkeppen normalis esszel meggondolva nem kellene letezzen semmilyen erdelyi magyar part sem ,hanem a mindenkori magyar kormanyoknak kellene ellatniok az erdelyi magyarsag jogainak vedelmet. Miert is ? Hat azert mert az erdelyi magyar partok csak azert voltak kitalalva es letrehozva, hogy a segitsegukkel a nepet hitelesen felre tudjak vezetni.