Kisebb városnap: Forgács Fesztivál

Kisebb városnap: Forgács Fesztivál Kovászna megye

Vasárnap fúvós- és népzene szólt Kovászna főterén, miközben népi mesterségek képviselői mutatták be tudásuk legjavát az érdeklődőknek, emellett átadtak egy nagy székelykaput is, mindezt pedig huszártoborzóval is megfűszerezték a 2. alkalommal megrendezett Orbaiszéki Forgács Fesztiválon.

Kovászna fürdőváros polgármesteri hivatala, a városi művelődési ház, Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület, Kovászna Megye Tanácsa főszervezésében, illetve az orbaiszéki önkormányzatok, az RMDSZ Nőszervezete, a Fiatalok Kovásznáért Szervezet, valamint a 109-es Havadtőy Sándor Cserkészcsapat társszervezésében tető alá hozott Forgács Fesztivál egyik kezdeti, de egyben kiemelkedő pontja a nagy székelykapu átadása volt, amit a sétatéren helyeztek el. A tölgyből készült székelykaput a helyi Moldovai László és neje, Adriana adományozták a városnak, az önkormányzat állíttatta fel. A kapu Bodor János, kovásznai fafaragó munkája.

A székelykapu története
Bodor elmondta, hogy ennek a kapunak a pávai ősét, amiről az egészet mintázta, 1761-ben faragta ki egy névtelen faragó (a nevét nem lehet tudni). Az a szóban forgó kapu a Miskolci-portán díszlett, majd átkerült a csernátoni Haszmann Pál Múzeum udvarára. A vasárnap átadott kapu egyik oldalán az Ember küzdj és bízva bízzál felirat, míg a másikon rovásírás található (amit a faragó megkért, hogy ne fordítsunk le, hadd fejtegessék, akik rejtvényfejtegető kedvűek). A kapun található díszelemek ugyanazok a palmettás motívumok, amiket a honfoglaláskori sírokban találtak. Bodor János köszönetet mondott a lehetőségért, amiért elkészíthette a kaput. Érdemes megjegyezni, hogy a kapu egyik oldalát bérmentve faragta ki a szakember, ez az ő ajándéka a város részére.
– Az itt álló székelykapu nem csak térbeli, de időbeli síkok összekapcsolására is hivatott. Ma hálatelt szívvel éppen e kapun át tekintünk vissza, mi, a kovásznai székelyek, önnön múltunk embert próbáló távlataiba, és rójuk le kegyeletünket őseink előtt a tőlük kapott drága jussért. Ugyanakkor a jelenkor viszonyai által ránk ruházott megannyi sajátos feladat egyikének ellátása nyújtotta elégtételből merítve, bizakodva teszünk hitet közösségi jövőnk iránti elkötelezettségünkről – mondta Gyerő József kovásznai polgármester, majd köszönetét fejezte ki az adományozóknak ezért a nem mindennapi ajándékért.
Az átadó ünnepségen szavalatot mondott Szabó Alpár diák, és népdalt énekelt Thiesz Katalin tanítónő. A rendezvény a székely himnusz eléneklésével zárult.

Felsorakoztak a népi mesterségek képviselői
Eközben a rendezvény központi részén, vagyis a Super Coop előtti téren és a művelődési ház előtti parkban, a Csoma Sándor-szoborral szemben javában zajlott a fesztivál, ami már az első perctől számítva hatalmas érdeklődésnek örvendett.
A parkban a 109-es számú Havadtőy Sándor cserkészcsapat Gergely-Kovács Katalin vezetésével gyerekfoglalkozást tartott. A kicsik sokasága minden olyan jellegű tevékenységen részt vehetett, ami a fával, annak megmunkálásával volt kapcsolatos, így többek megismerkedhettek a faháncsozással, fakockákból építhettek faépítményeket, különböző bogozási technikákat tanulhattak, fagyöngyöt fűztek, stb.
Odébb, a Super Coop előtt felsorakoztak a kézműves- és sörárusok, egészen az 1918. december 1. utca egy részéig. Külső szemlélő emiatt azt is hihette, hogy városnapok vannak. Eközben a központban a színpadon szólt a zene, egymást váltották a fúvósok, néptáncegyüttesek.
A színpad mellett, a fedett sátor alatt lehetett megtalálni a rendezvény igazi főszereplőit, azokat a fával dolgozó, orbaiszéki és gelencei (történelmileg ez utóbbi község Orbaiszékhez és nem Kézdiszékhez tartozik – szerk.) mesterembereket, akik eleget tettek a szervezők meghívásának, és ízelítőt hoztak a munkájukból.
Többek közt jelen volt Gocz Benedek csomakőrösi forgácsfonó, a haralyi Szőke Tibor kádár, Bodor János fafaragó, a barátosi Bartók Erzsébet szövőnő, a kovásznai Ferencz Botond faragó, a gelencei Timár István zsindelykészítő, a kovásznai Szigyártó Ferenc bútorintarziák készítője, Konnát Árpád és Levente fiatal fafaragók és még sokan mások.
A népi mesterségek művelőinek munkáját nagy érdeklődés övezte, felnőttek és gyerekek egyaránt figyelemmel kísérték az adott szakma bemutatását, vagy kóstoltak bele annak fortélyaiba egy bemutató erejéig.

Huszárokat toboroztak
Nem sokkal a déli harangszót követően díszes társaság érkezett a város főterére, ugyanis a Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület szervezésében, Kovászna megye tanácsának és az esemény útvonalába eső háromszéki települések önkormányzatainak fő támogatásával (Réty, Nagyborosnyó, Barátos, Kovászna) huszártoborzót tartottak, záró rendezvényének Kovászna adott otthont.
A 9. alkalommal megrendezett huszártoborzón Tamás Sándor, Kovászna Megye tanácsának elnöke is részt vett, ő maga is lóháton érkezett. Beszédében a szervezők, többek közt az orbaiszéki polgármesterek jelenlétében elmondta, hogy huszárokkal érkezett a rendezvényre. Megjegyezte, hogy a 2010-ben indított huszártoborzó egy emléktúra, felidézése annak a hűségnek, amit a háromszéki települések nyújtottak az 1848-49-es szabadságharc alatt.
Kérdésünkre vitéz dr. Kádár László, a Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület huszár alezredese elmondta, hogy annak idején, a 2000-es években azért fogalmazódott meg benne a huszár hagyomány felelevenítése, mert szerette volna ezáltal a 48-as megemlékezést autentikusabbá tenni.
A most megtartott huszártoborzó pénteken Rétyről indult, és vasárnap ért Kovásznára a közel 100 résztvevő, ahol a közönség legnagyobb örömére eljátszották a verbunkot. A 10. huszártoborzó a tervek szerint Maksa-Lécfalva- Telek-Szörcse-Tamásfalva-Zabola útvonalon fog zajlani.

A mesterek elégedettek
A megkérdezett mesteremberek egyöntetűen pozitívan vélekedtek a Forgács Fesztiválról.
– Minden ilyen alkalom nagy öröm a számomra, és szavakkal ki sem lehet fejezni, hogy mekkora boldogság, amiért a szülővárosom otthont ad a rendezvénynek. Külön örvendetes a mai napban a székelykapu átadása, ami már régi álmunk volt nekünk, fafaragóknak és kovásznai embereknek – mondta Ferencz Botond, hangsúlyozva, hogy neki és a többi népi mesterség űzőjének az a dolga, hogy eszközök legyenek a népi hagyományok megőrzésében.
Szigyártó Ferenc első alkalommal vett részt a fesztiválon, és csak kellemes tapasztalata van a rendezvényről, ő még a jövőre nézve is optimista, mert unokája, a 3. osztályos Gocz Balázs folytatni szeretné az ő mesterségét, vagyis a bútorintarziák készítését.
Gocz Benedek már 2. alkalommal van jelen a rendezvényen, és nagyon örült, amiért egy ilyen színvonalas rendezvény keretében mutathatta meg munkáit, vagyis a nyárfaforgácsból készült kalapjait, amik messze jobbak, mint a piacon kapható műanyag vackok (állítja).
Nemcsak a mesteremberek, hanem a megkérdezett elöljárók is szeretnék, ha jövőbe folytatódna a fesztivál, ezt erősítették meg Tán­czos Szabolcs barátosi és Kocsis Béla kommandói polgármesterek is.

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Hozzászólások