Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Károly herceg Háromszéken

Károly herceg Háromszéken Kovászna megye

Ismét Háromszéken, egészen pontosan Zalánpatakon, Zalánban és Kálnokon járt Károly herceg. Ahogy az már egy ideje minden évben lenni szokott, romániai látogatása alkalmával a brit trónörökös ezúttal sem szalasztotta el felkeresni a birtokának helyet adó, eldugott erdővidéki kis falut, ahol idén is a táj megnyugtató szépsége, na meg a helyiek vendégszeretete várta.
Péntek délben a herceg és kísérete – közöttük Kálnoky Tibor gróf – erdei sétáról érkezve kanyarodott le Zalánpatak központjába, ahol két terített asztallal, magyar muzsikaszóval üdvözölték őket. Az egyik asztal mögött Préda Barna állt, az a helybéli fiatalember, aki Zalánpatakon falumúzeumot hozott létre, a faluról monográfiát írt, most meg arra készül, hogy egy újabb könyvet adjon ki, ezúttal régi zalánpataki történetekkel. A herceget saját maga faragta tárgyakkal, a zalánpataki monográfia magyar és angol nyelvű kiadásával várta, az ő kezében szólt a hegedű is. A másik asztal kézműves sajtokkal volt tele, s aki készítette őket, szintén zalánpataki fiatal. Karácsony Csaba elmondta, többféle ízesítésű termék kerül ki műhelyéből, azokból legtöbbet Kálnoky gróf helyi vendégházánál értékesít.

Mi lesz a látogatás hozadéka?
A Kálnoky Alapítványon keresztül korábban mindkét fiatalt segítette Károly herceg, aki jó ideig elidőzött az asztaloknál: gratulált mindkettőjüknek, a sajtokat megkóstolta, és látható örömmel nyugtázta a helyi értékeknek fiatalok általi pártfogását, őket ilyen irányú törekvéseikben további támogatásáról biztosította. Ezután néhány szót váltott Szotyori Angélával, Málnás község polgármester-asszonyával (Zalánpatak Málnás községhez tartozik) is, aki többedmagával épp a közelben levő zalánpataki kultúrotthon felújításán, szépítésén dolgozott.
A helyszínen mintegy negyedórát tartózkodó trónörökös végül búcsút intett a zalánpatakiaknak, és úgy tűnt, rövid látogatása ezúttal is a jövő iránti reménnyel, bizakodással töltötte el a lelkes, jókedvű falubelieket, akik ma mintegy százharmincan vannak összesen. Hogy konkrétan milyen hozadéka lesz a valamikor több száz lelket is számláló falu számára Károly herceg látogatásainak, hogy megfordul-e vajon a település elnéptelenedése (épp a helyszínen levő idős emberek mondták, hogy a kultúrotthon termét, sajnos, inkább csak torok lebonyolítására használják mostanság), azt a jövő dönti el. Károly herceg személye, a település hagyományos életmódja, annak értékei iránt tanúsított figyelme, érdeklődése mindenképp egyfajta letéteménye annak, hogy Zalánpatak sorsa változhat, s ez a változás leg­inkább lelkes helybéli fiatalok által érhet élhető jövővé.

Megcsodálta a freskókat
Károly herceg Zalánpatakról a hegyen át Zalánba, majd Kálnokra hajtott, ahol meglátogatta a kazettás mennyezetű unitárius templomot, az egyetlen fémszeget sem tartalmazó fa harangtornyot és a helyi iskolát. Ezt követően, néhány barátja és gróf Kálnoky Tibor kíséretében, a kőröspataki római katolikus templom freskóit csodálta meg, majd a falu központjában, a helyi fúvószenekar muzsikájára a tiszteletére emelt, nyírfaággal és virággal borított díszkapun áthaladva, Kisgyörgy Sándorral találkozott.
A kőröspataki polgármester köményes pálinkával várta (ízlett, de ráadást nem kért, mert „nem ez volt az első”), és rövid beszédében azzal „gyanúsította meg” a brit trónörököst, hogy valamennyi magyar vér is folyik ereiben. Kisgyörgy Sándor ugyanis három évvel ezelőtt, amikor Zalánpatakon találkoztak, meghívta Károly herceget Kőröspatakra, aki megígérte, hogy elmegy, és most beváltotta ígéretét, ami „a magyar emberekre jellemző tulajdonság”.
Kisgyörgy Sándor szerint a mindenkivel rendkívül barátságos walesi herceg elmondta: mindig jól érzi magát Erdélyben, Háromszéken, és nagyon tetszett a két műemlékértékű templom. A küldöttség ezt követően a Kálnoky család kőröspataki kastélyába vonult. <<

Böjte Ferenc, Erdély András

 

További képek a galériánkban.

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hozzászólások
  • User
    Dátum: 2018. június 4., 10:48
    ÉRTÉKELÉS: 3

    Egy dolgot ne feleddjunk :a herceg latogatasi utvonalat egyedul a Kalnoky csaladnak koszonhetjuk ,akik rendkivul sokat tesznek a szekely kozossegek erdekeben !

  • User
    Dátum: 2018. június 4., 14:22
    ÉRTÉKELÉS: 7

    A Kálnoky család valószínűleg sokat tesz mostanság a székely közösségek érdekében, bár erről nemigen olvasni sehol. Arról viszont igen, hogy a Kálnokyaknak milyen szerepük volt a románok Székelyföldre, illetve Felső-Fehér megye ide tartozó részeire való betlepítésében. Nem csak nekik, természetesen, de ők oroszlánrészt vállaltak ebben a törekvésben.

  • User
    Dátum: 2018. június 5., 14:03
    ÉRTÉKELÉS: 0

    Károly herceg látogatásának a lényege az volt, hogy kissé felfrissüljön a székelyföldi tájakon, megnézze, mennyi bevételt termelt a zalánpataki rezidenciája, s hogy a falu potosan betartja-e a konzeválására vonatkozó királyi előírásokat.

  • User
    Dátum: 2018. június 5., 15:21
    ÉRTÉKELÉS: 9

    Cigányokat és románokat. Maga Kálnoky gróf nyilatkozta a Székelyföld 2011. májusi számában: „Székelyföldön a székelyek ugyanis szabad emberek voltak a maguk kis saját földbirtokukkal, és a nagybirtokosok nem tudták megoldani másként ezt a kérdést, mint idegen népesség – románok, cigányok – letelepítésével, akik béresként, zsellérként dolgoztak a földeken.”
    Ha szükséges, hamarosan jelentkezem más adatokkal is.

  • User
    Dátum: 2018. június 5., 15:53
    ÉRTÉKELÉS: 7

    Még egy kis adalék Bözödi György Székely bánja című könyvéből: „Sepsikõrispatak mai kialakulását a Kálnoky-féle grófi uradalom határozta meg. A család Kálnokról való betelepedésével együtt járt a román jobbágyok betelepedése is. Az uradalom és a falu székelysége között nem egy összeütközés történt a múltban, a gróf pedig úgy vetett véget ezeknek a viszályoknak, hogy kastélyánál félrevezettette a patakot, és nem engedett a faluba vizet, míg a nép meg nem adta magát, és meg nem >>kérlelte<< õt. Negyvenkilencben a felszabadult, részint román eredetû jobbágyok telket és kis földet kaptak, de a század elejéig a föld nélküli szegény népréteg megnövekedett a románok nagy szaporasága és új betelepülések következtében, úgyhogy a háború utáni földreformkor valamennyien az igényjogosultak között szerepeltek."