A honlap többnyire a Kovászna megyében megjelenő Székely Hírmondó napilap írásait jeleníti meg, de csak részben azonos annak tartalmával.

Jót kér az EU, mégsem tetszik

Jót kér az EU, mégsem tetszik Kovászna megye

Új követelményként jelent meg az építtetők számára, hogy készíttetniük kell egy olyan tanulmányt, mely a leendő háztartás (intézmény vagy más épület) megújuló energiákkal való működtetésének lehetőségeit vázolja fel. Ez is egyfajta energetikai audit – nem tévesztendő össze az ezen a néven eddig a köztudatba bevonult tanulmánnyal –, és az épületek energetikájával foglalkozó szakemberek tiszte elkészíteni.

Az új rendelkezés nem váltott ki osztatlan sikert a polgárok körében – sőt inkább az ellenkezőjét –, noha csak annak az uniós direktívának az alkalmazását jelenti, mely az épületek ökológiai lábnyomának csökkentését célozza környezetünk védelmében. Mivel sok számítást igényel, nem a leg­olcsóbb tanulmány.

Új épületek, új szabályok
A 2010-ben elfogadott 31-es uniós direktíva ajánlása az üvegházhatású gázok 20%-os csökkentése, az energiahatékonyság 20%-os javítása, és a megújuló forrásokkal biztosított energiafelhasználás 20 %-os részaránya. Ennek szellemében 2018-tól az új épületeknek új hatékonysági standardokhoz kell igazodniuk, az épített környezet fenntartása ugyanis nagyobb környezetkárosító hatással bír, mint az ipar vagy a közlekedés.
Alig pár hete kérik az urbanisztikai irodák ezt a tanulmányt a brassói építészeti felügyelőség utasítására – tudtuk meg Birtalan Csillától, Sepsiszentgyörgy főépítészétől.
Ezek után épületenergetikai auditorhoz fordultunk azzal a céllal, hogy meggyőzzön, az új tanulmányfajta hasznos és fontos, noha előírásait nem kötelező alkalmazni.
– Érthető, hogy újabb és újabb követelmények jelennek meg az építkezés terén, hiszen új építőanyagokkal, technológiákkal dolgoznak, ezeket bele kell foglalni a jogszabályokba, az auditorok pedig rendszeres képzéseken aktualizálják ismereteiket. A szabályokat pedig a minisztérium komoly szakembergárdája írja át. Valóban elég gyakran, de nem havonta változik a vonatkozó törvénykezés, haladnunk kell a korral – állítja határozottan Boér Zoltán statikus mérnök, műszaki kivitelezési felügyelő, energetikai auditor.
Idéntől csak azok az épületek kapnak építési engedélyt, amelyek energiafogyasztásukban az uniós direktíva által megszabott standardhoz alkalmazkodnak. A jelenleg A vagy B kategóriájúnak minősített épületek ma is ilyenek – tudtuk meg a szakembertől, akinek segítségével tisztába tettük az energetikai bizonylat, az audit és az új tanulmány mibenlétét is.

Útikalauz a dokumentumok között
A bizonylat az épület teljes burkolatának (falak, padló, tető) a vizsgálatával jár. A mellékes hőtermelés, hőveszteség figyelembevételével kiszámolják a légköbméterre mért fogyasztást, így állapítják meg, hogy A, B, C stb. kategóriájú az építmény.
Törvénytelenül felhúzott építmények esetén is kérnek bizonylatot a törvénybe helyezéshez, továbbá minden uniós alapokból vagy uniós célokra épült épület esetében, illetve minden közjegyző előtt történő procedúrához (adásvétel, bérbeadás, hagyakozás).
Energetikai auditot eddig magánszemélyeknek akkor volt kötelességük csináltatni, ha egy régi házat újítottak fel, abból a célból, hogy az új standardokhoz igazodjon az új épület. Szabadon is igényelheti egy háztulajdonos, ha kíváncsi arra, mit tud most a háza, és szeretne javaslatokat az átépítéshez, a hatékonyságnöveléshez. A felépült ház recepciójakor (átvételekor) egy energetikai bizonylat készítése szükségeltetik annak bizonyítására, hogy az épület teljesíti a követelményeket. Már a tervezés fázisában a műépítészek a falak vastagságát az építőanyag függvényében a hatékonysági standardokhoz igazítják, ám ha az építtető kispórol valamit, az a kivitelezés után már nehezen ellenőrizhető. Azonban mindenféle cselezéssel magával tol ki az ember, mert annál többe fog kerülni a ház működtetése, fenntartása.
A tanulmány ára az épület méretétől, rendeltetésétől függően 0,25–5 euró/m², mely az energetikai auditorok országos szervezetének ajánlása (AAEC) alapján egy táblázatból számítandó ki, ám a szentgyörgyiek ezeknél olcsóbban dolgoznak.
Az urbanisztikai bizonylatban pedig újabban azt kérik, hogy az energetikai auditornak a megújuló erőforrások alkalmazhatóságára vonatkozó tanulmánya alapján a tervező vegye figyelembe, milyen fűtés(hűtés)rendszereket vehet igénybe az építtető az energiahatékonysági standard eléréséhez.
Lehet, hogy nem sikerült meggyőznünk mindenkit arról, hogy magunkért, gyermekeinkért ezt az anyagi áldozatot is meg kell hozni. Ha valaki érintett továbbra is zúgolódna, vigasztalja, hogy nincs ebben egyedül.

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Múzeumba került az STV stúdió-felszerelése

Múzeumba került az STV stúdió-felszerelése

Volt egyszer Szentgyörgyön egy helyi tévéadás, amelyet 1995-től 2005-ig Szalló László működtetett Selectronik TV (STV) név alatt, és amelyre most nemcsak az egykori stábtagok emlékeznek szívesen, hanem azok is, akik látták műsoraikat. Csáky Ernő mérnöktanár kezdeményezésére a valamikori stúdió péntektől része a Puskás Tivadar Szakközépiskolában berendezett, általa alapított Távközlési Kismúzeumnak, és didaktikai célokat szolgál majd. Az avatón a hajdani munkatársak jó része jelen volt.

Dán nordmannfenyők Szentkatolnáról

Dán nordmannfenyők Szentkatolnáról

A karácsony közeledtével egyre többen kezdenek azon gondolkodni, honnan szerzik be a karácsonyfát. A székelyföldi erdők iránt fokozottabb érzékenységet tanúsítók előszeretettel fordulnak olyanokhoz, akik külföldről importálják az ünnep eme jelképét. Ez utóbbiak közé tartozik a szenkatolnai Bakk Zoltán is, aki kilenc év dániai munka után döntött úgy, hogy a székelyekkel megkedvelteti a nordmannfenyőt.