Felhívás!

Jó, hogy hazaküldtek a kórházból?

Jó, hogy hazaküldtek a kórházból? Kovászna megye

Úgy tűnik, a koronavírus-járvány nem annyira a mi egészségünket, mint inkább a romániai egészségügyi rendszert tette próbára. Miután a kórházakból „hazatanácsolták” a betegeket, illetve sokan csak nagyon indokolt esetben döntenek a befekvés mellett, arra lehetett számítani, hogy szakszerű kezelés hiányában többen fognak meghalni, mint mondjuk az előző évek hasonló időszakában. Bármennyire is furcsa, a statisztika egészen mást mutat.

Először a megye három kórházát vettük górcső alá. András-Nagy Róbert, a sepsiszentgyörgyi Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház igazgatója elmondta, tavaly május 1–7. között 362 beteget utaltak be az intézménybe, idén május első hetében alig hatvanat. Ha egyetlen napot, például május 7-ét vizsgáljuk, még szembetűnőbb az eltérés: tavaly 68 beteget fektettek be ezen a napon, idén négyet. Hasonló eredményt kapunk az egész április hónap összevetésekor is: tavaly 1629 páciens, idén 244.

– Fontos tudni, hogy COVID-os háttérkórházként mi csupán azokat a betegeket tudjuk beutalni, akik fertőzésgyanús vagy már konfirmált esetek, illetve természetesen vannak osztályok – például onkológia, akkut pszichiátria stb. –, amelyek a mi hatáskörünkbe tartoznak, ezek is gyarapítják a számadatokat. Minisztériumi rendelet szerint a COVID-háttérkórházaknak 80%-kal kellett csökkenteniük a beutalásokat, így készülve egy esetleges fertőzött-hullámra – magyarázta András-Nagy.

Tőle tudtuk meg azt is, hogy az intézménynek összesen 943 alkalmazottja van, őket a betegcsökkenés ellenére is foglalkoztatják, hiszen a rendelet kimondja, készenlétben kell állniuk.

– Ez az állapot addig tartható fenn, amíg nem térünk vissza az esetelszámolásra. Ha ilyen körülmények között már nem költségvetés szerint fizetnek, akkor nagy bajba kerülünk – összegezett az igazgató.

András-Nagy Róbert, a Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház igazgatója. 80 százalékkal kellett csökkenteniük a beutalásokat

Máshol is hasonló a helyzet

Canea-Kocsis András, a kézdivásárhelyi városi kórház menedzsere elmondta, a biztonsági intézkedések miatt náluk is jelentősen csökkent a beteglétszám, hiszen csak a sürgős eseteket fogadják.

– Így ez év áprilisában 371 bent fekvő betegünk volt a tavaly áprilisi 504-gyel szemben. Ugyanakkor míg 2019 áprilisában kevesebb mint 700 sürgősségi esetet láttunk el, addig ez év ugyanazon hónapjában több mint 800 hasonló esetet regisztráltunk (ez azért van, mert a szükségállapot bevezetése óta, ha valaki a 112-őt hívja a megyéből, akkor Kézdivásárhelyre vagy Brassóba viszi a mentő – szerk.). Mivel nincs sürgősségi részlegünk, a sürgősségeket az ügyeletvonalak látják el, továbbá, mivel ezek sokkal súlyosabb esetek és komplexebb kivizsgálásokat igényelnek, költségesebbek.

A kézdivásárhelyi kórháznak 270 alkalmazottja van, emellett ebben az időszakban a kovásznai kórháztól több mint 10 személy (asszisztensek, illetve ápolók), továbbá a megyei kórháztól egy újszülött-gyógyász szakorvos és asszisztens is segíti munkájukat. Mindenki bejár dolgozni, senki sincs technikai munkanélküli segélyen.

 

– Jelen állapot addig tartható fenn, amíg a biztosítóház kifizeti a szerződéses eseteket. Sajnos, ez nem vonatkozik a védőfelszerelések, fertőtlenítőszerek finanszírozására, amelyek ára ötszörösére növekedett az utóbbi időben, ezért van szükség a megyei és a helyi tanács, illetve támogatók segítségére – magyarázta a menedzser.

„Nincs munkaerő-fölösleg!”

A baróti kórháznál is jelentősen csökkent a bent fekvők száma a tavalyi évhez képest: míg 2019 áprilisában 240 beteget kezeltek, idén mindössze 139-et. Az egyébként 72 ágyas kórházban jelenleg mindössze 20 ágy foglalt! A kórház alkalmazottainak száma 120, kényszermunkanélküliségre senki sem küldtek el, pihenőszabadságot sem vehetett ki senki ebben az időszakban. A kórháznál levő járóbeteg-rendelő telemedicina formájában működik, az akut eseteket viszont konkrétan, fizikailag is ellátják (pld. egy sebészeti vagy nőgyógyászati beavatkozás formájában).

Lozsádi Botond orvosigazgató szerint a baróti kórház jelenleg elég nehéz anyagi helyzetben van, köszönhetően annak, hogy a járvány miatt többletkiadásokra kényszerültek, azok fedezésére pedig egyelőre csak ígéretet kaptak a kormánytól, pénzt ugyanis csak a COVID-os betegeket ellátó kórházaknak adtak, a baróti pedig nem ilyen. Szerinte az jelentene megoldást erre a helyzetre, ha nekik is engednék nem csak a sürgőségi esetek, hanem a krónikus betegek kezelését is. Azt viszont hangsúlyozta, hogy „ami az apparátust illeti, a baróti kórháznál a kevés beteg ellenére sem beszélhetünk fölösleges munkaerőről.”

Eme kijelentéssel nem szállunk vitába, hiszen nem a mi dolgunk a kérdés elemzése, ellenben megkerestük a megye négy városának anyakönyvi irodáit. Arra számítottunk ugyanis, hogy ha kevesebben fekszenek kórházban, és ráadásul még világméretű járvány is tombol, akkor többen halnak meg. Bármennyire is fura, a statisztika mást mutat.

Eddig nem a temetkezési vállalkozásoknak állt a zászló

A megyeszékhelyen január 1-jétől április 30-ig 311 halálesetet vettek nyilvántartásba. Ugyanebben az időszakban 2018-ban 372-őt, 2019-ben pedig 390-et. Ebben mindenki szerepel, aki Sepsiszentgyörgyön hunyt el, akkor is, ha más megyei illetőségű volt. Az idei elhalálozások száma hónapokra lebontva: január 85, február 94, március 76, április 56 – tehát áprilisban haltak meg a legkevesebben, amikor 85 százalékkal kevesebben feküdtek kórházban, mint egy évvel előtte.

Kézdivásárhelyen 2020. január 1-je és április 30-a között 95-en hunytak el, míg tavaly az első négy hónapban „csak” 78-an. Tavalyelőtt viszont 107-en, tehát a 95 átlagosnak tekinthető. Kovásznán 2018-ban 47-en, 2019-ben 38-an, 2020-ban 32-en hunytak el az év első harmadában, Baróton tavaly 27-en, idén 33-an.

A négy városban tehát idén összesen 59-cel kevesebb embert veszítettünk el, mint tavaly, amikor sokkal többen feküdtek a kórházakban! Hirtelen arra gondoltunk, hogy akkor bizonyára falvakon ugrott meg a halálesetek száma, ezért a megyei személynyilvántartótól kikértük a megyére vonatkozó adatokat. Az Oláh-Badi Csaba irodavezetőtől kapott számok azonban lelohasztottak: az év első négy hónapjában 2018-ban 957-en hunytak el Háromszéken, 2019-ben 898-an, idén 843-an. A számok havi lebontásban: januárban 224, 280, 240, februárban 252, 192, 227, márciusban 278, 229, 202, áprilisban 203, 197, 174.

Miért halunk meg kevesebben, ha nem fekszünk be a kórházba? (És nehogy azt higgyük, hogy ez csak Kovászna megyére igaz: az egész országban tavaly márciusban 12.559-en hunytak el, idén 11.857-en!) Ennek elemzése, megmagyarázása szakértők, politikusok feladata, és óriási hiba lenne azt a következtetést levonni, hogy nincs szükség kórházakra. Kórházakra szükség van. Ám az egészségügyi rendszerünk hatékonyságát illetően joggal vetődhetnek fel kérdések. Nekünk mindenesetre hirtelen János bácsi jutott eszünkbe, aki miután WC-be dobja a frissiben megvásárol pirulákat, imigyen magyarázta tettét felesége óbégatására: „Azért mentem el az orvoshoz, hogy ő is éljen meg. Utána azért mentem a patikába, mert a patikusnak is élnie kell. Most pedig azért dobtam el a felírt gyógyszert, mert én is élni szeretnék még pár évecskét…”

A számok azt mondják, a fél megye, pontosabban a lakosság 52%-a falun lakik, de ők a halottaknak csak 38,5%-át adják, a városon lakó 48%-ra esik a halálesetek 61,5%-a. Ennek okát is érdemes lenne alaposan kielemezni, tudván azt, hogy kórház minden városban van, míg falvakon legfennebb családorvos vagy javasasszony.

Névtelen hozzászólás

Hozzászólás a(z) Névtelen bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé.

Hozzászólások
  • User
    Dátum: 2020. május 13., 7:46
    ÉRTÉKELÉS: 16

    Azt állítani, hogy kevesebben halunk meg, ha nem fekszünk be a kórházba, felelőtlen és káros. Gondolják, hogy nem lesz semmilyen hatása a krónikus vagy rákos betegek elmaradt vagy halasztott kezelésének, az időben fel nem fedezett betegségeknek ? Ez a hatás a halálozási statisztikákra nem azonnali. Jó lenne, ha nem ilyen szenzációhajhász módon tálalnák ezeket az adatokat.

    • User
      Dátum: 2020. május 13., 10:55
      ÉRTÉKELÉS: 7

      Ebben a cikkben nincs olyan állítás, hogy “kevesebben halunk meg, ha nem fekszünk be a kórházba”. Olyan állítás van, hogy “óriási hiba lenne azt a következetetést levonni, hogy nincs szükség kórházakra”. Tessék figyelmesebben olvasni. A statisztika egyébként sem “szenzációhajhász”. Abban számok vannak, amiket lehet értelmezni.

      • User
        Dátum: 2020. május 13., 12:34
        ÉRTÉKELÉS: 5

        Es a cim, az mit sugall? Ellentmond a cikkben allitottaknak? persze, hogy szenzaciohajhaszas! A statisztika szaraz adathalmaz, mindenki ugy ertelmezi, ahogyan akarja. A cimben megadta az alaphangot hozza, a tovabbiakban is ebbe az iranyba viszi az elemzest: ,,Miért halunk meg kevesebben, ha nem fekszünk be a kórházba?”

        • User
          Dátum: 2020. május 13., 14:33
          ÉRTÉKELÉS: 5

          A kommentelők hozzászólásaiból én azt olvasom ki, hogy nem bíznak a kórházakban. Na, ez tényleg szenzáció, hiszen a fizetésük közel 10 százalékát a CASS oltárán áldozzák fel. A felvetett kérdésekre pedig orvosnak, orvosoknak kellene válaszolniuk. Már amennyiben van rá válaszuk. Ha nincs, akkor azoknak van igazuk, akik a magánkórházakban látják a megoldást.

    • User
      Dátum: 2020. május 13., 11:32
      ÉRTÉKELÉS: 7

      Figyelmesen olvasom. A cikkben egy kérdés van : “Miért halunk meg kevesebben, ha nem fekszünk be a kórházba? ” A statisztika önmagában nem szenzációhajhász, de a tálalás lehet az. Az értelmezést lásd a hozzászólásokban.

  • User
    Dátum: 2020. május 13., 7:31
    ÉRTÉKELÉS: 7

    Érdekes statisztika. Minél kevesebbet utalnak be a kórházba, annál kevesebben halnak meg. Kérdés, hogy ezek után, hogy bizzon az ember az egészségügyi rendeszerben? Szóval ha otthon maradsz több esélyed van túlélni mint a korházban.

  • User
    Dátum: 2020. május 13., 7:09
    ÉRTÉKELÉS: 6

    Mindenkit megijesztetek evvel a hulyeseggel akkor mit varnak? A baj az hogy nem kezelik az ilyen olyan betegsegeket es pont abba halnak bele az emberek amit kesobb a koronavirusra fognak. Mostanaban mindenki koronavirusban hal meg.

  • User
    Dátum: 2020. május 13., 8:54
    ÉRTÉKELÉS: 17

    senki se beszel a korhazon beloli fertozesekrol,be utalnak egy betegseggel majd a korhaz megajandekoz kulombozo virusos megbetegedesekkel,es most mikor kevesebb a beteg kevesebb a fertozes,jo volt megcsinalni ezt a kimutatast,mert sok mindent le lehet kovetkeztetni a szamokbol ….

  • User
    Dátum: 2020. május 13., 9:49
    ÉRTÉKELÉS: 9

    Azt se felejtsük el, hogy kijárási tilalom esetén kevesebb a közúti baleset és egyéb trauma során elszenvedett betegség vagy halálozás. Ezek ugyanis dobogós okok az elhalálozások listáján…és persze még ott vannak a másfajta fertőző megbetegedések amiktől ugyanúgy védve lettük a személyes találkozások számának a csökkenésével.

    • User
      Dátum: 2020. május 13., 11:18
      ÉRTÉKELÉS: 2

      Kijárási tilalom esetén valóban kevesebb a megfertőződési lehetőség, de ugyanakkor kevesebbet mozgunk, többet eszünk, iszunk (alkoholt), stresszel a munkahelyi bizonytalanság, a gazdasági válság. Szóval nem lehet azt mondani, hogy azért halunk meg kevesebben, mert nem járunk ki a házból. A településeken kívüli közúti forgalom pedig most sem állt le, tehát a közúti halálesetek nem nagyon befolyásolják ezt a statisztikát.

      • User
        Dátum: 2020. május 13., 22:29
        ÉRTÉKELÉS: 3

        De igen, befolyásolják. A rendőrség szerint rendkívüli módon lecsökkent a balesetek száma a karantén idején. Pár száz ember egészen biztosan megúszta ezekben a hónapokban. És ez már egy pozitív hozadéka a bent ülésünknek.

        • User
          Dátum: 2020. május 17., 14:03
          ÉRTÉKELÉS: 1

          Pár száz ember nem úszhatta meg a közlekedési baleset eredményzte halált, mert tavaly egész évben 19-en haltak meg közlekedési balesetben a megyében.

      • User
        Dátum: 2020. május 14., 23:42
        ÉRTÉKELÉS: 0

        Az, hogy stresszesen élünk, sokat eszünk-iszunk, hosszabb távon fog elhalálozáshoz vezetni, nem most halnak ebbe bele, az első részegedésnél. Viszont a hirtelen, nem természetes halálesetek igenis csökkennek, ha az emberek mozgásukban korlátozva vannak…

  • User
    Dátum: 2020. május 13., 9:15
    ÉRTÉKELÉS: 4

    Ami fontos és kimaradt, hogy milyen okból haltak meg az emberek. Csak akkor derülne ki, hogy az esetszám csökkenésnek van-e köze a kórházban levő betegek számához, különben lehet, hogy nem ok – okozati összefüggést látunk.

  • User
    Dátum: 2020. május 13., 11:14
    ÉRTÉKELÉS: 3

    A cikk címe viszont “Jó, hogy hazaküldtek a kórházból?”, mely következtetést sugall, még ha a vége felé mossák a kezüket, hogy nem akarnak ők ebből semmit levonni a kórházak hasznosságáról.

  • User
    Dátum: 2020. május 13., 11:11
    ÉRTÉKELÉS: 1

    Surgossegi elletas Kezdin!!
    A tegnap ,12-en mely felhaborodassal tapasztaltam a surgossegi ellatas hatranyait,bukataoit.
    A tortenet: edesanyam par napja nem tudott enni,minden jott vissza,mar a vegen epszeru is visszajott,szeklete nem volt 5 napja,ezek utan persze legyengult;,nagy elhatarozast veve felhivtam a112 surgossegi hivoszamot,ahol elmondtak az itteni korhaz Covid-os korhaz surossegel csak Kezdire viszik. Ez van tudomasul is vettuk,es ez meg is tortent,gondolvan leg… Továbbiak

  • User
    Dátum: 2020. május 13., 11:14
    ÉRTÉKELÉS: 6

    De hogy jutott a szerzo arra a kovetkeztetesre, hogy a korhaz az egyetlen kozos nevezo az elhalalozasi szamokat illetoen? meg kellett volna vizsgalja az adott idoszakokra a kozuti, munkahelyi balesetek szamat, a halalozasi okokat es igy tovabb, atfogobb statisztikat alkotni es mas osszefuggeseket is keresni. Ez ugy nez ki, mintha a Janos bacsis viccbol indult volna ki es arra keresett statisztikat, nem pedig forditva. Igaza van az elso kommentelonek, szenzaciohajszalas igy talalni ezeket az adatokat, raadasul veszelyes is lebecsulni a korhazak, orvosok munkajat.

  • User
    Dátum: 2020. május 13., 14:11
    ÉRTÉKELÉS: 8

    A korhazi kezelesekre szukseg van es lesz, mert amit a csaladorvos nem tud ellatni azt csak is a szakorvos oldhassa meg . Az teny es valo , hogy egy jo lelkiismeretes csalad orvos aki szereti a szakmajat es felkeszult mint amilyenek regen voltak( 70 -es es a 80 -as evekben ) nagyon sokat tud segitteni a betegen .Sajnos a nagy papir burokracia nem engedi meg a csaladorvosoknak , hogy inkabb a betegek vizsgalataval, kezelesevel foglalkozzanak mint az informatikaval , recept nyomtatas , nem mukodik a rendszer stb vagy egyaltalan kedve nincsen dolgozni , mert ilyen eset is volt .Nem csak az emberekkel van a baj hanem az egesz egeszsegugyi rendszerrel Romaniaban !

  • User
    Dátum: 2020. május 17., 12:34
    ÉRTÉKELÉS: -1

    Az nem tűnt fel esetleg, hogy a népesség évről évre csökkenő tendenciát mutat? Talán ennek is köszönhető, hogy évről évre kevesebben halnak meg!