Intézményvezetők és szakszervezeti illetékesek a tanügyi sztrájkról

A tanügyi sztrájk harmadik hete pedagógusnappal és az ortodox pünkösdnek köszönhetően sokak számára hivatalos ünneppel kezdődött. A háromszéki főtanfelügyelőtől, szakszervezeti vezetőktől és iskolaigazgatótól az aktuális helyzetről, a pedagógusok és szülők hozzáállásáról érdeklődtünk.

Kiss Imre, Kovászna megyei főtanfelügyelője elöljáróban megjegyezte, ortodox pünkösd hétfő lévén, hivatalosan szabad napnak számított a mai. „Mindenkinek felekezete szerint jogában áll ünnepelni pünkösdöt, ezért ezelőtt egy héttel, katolikus és protestáns pünkösd hétfőjén az iskolák jó 70 százaléka otthon volt, és a román iskolákban volt úgymond »tevékenység«, azért idézőjelben, mert sztrájkoltak, most pedig fordított az arány: egyrészt a magyar iskolák folytatnak tevékenységet és továbbra is sztrájk alatt vannak, míg a román iskolák szabadnaposak, otthon vannak, ami nem számít sztrájknak” – fejtette ki.

A szakszervezet és a tagság dönt

Hozzátette, az ötnapos ünnep alatt voltak még tárgyalások Bukarestben. „Én is a médiából értesülök, ugyanis hivatalosan nem kaptunk semmiféle jelzést a minisztériumtól, hogy milyen álláspontot kellene továbbra is képviselni, hiszen mindenki aláveti magát a sztrájknak. Mi ebbe nem tudunk beleszólni. A szakszervezetek által közzétett nyilatkozatból az tűnik ki, hogy úgy egyeztek a tagsággal, folytatják a sztrájkot. Azért, mert a pünkösd miatt a tanügyiek egyik része otthon, a másik iskolában van, számszerűen nem releváns, hogy most éppen hányan sztrájkolnak. De ma még mindig sztrájkról beszélünk és több mint valószínű, hogy a holnapi napon is sztrájk lesz. Ha ma, vagy holnap, további egyeztetések után változik a helyzet, akkor ezt azonnal közzéteszik, az információ órák alatt mindenhova eljut és akkor akár szerdán kezdődhetne a tanítás. De ez mind feltételes, mert nem én vagyok ebben az illetékes, aki döntést hoz” – hangsúlyozta.

Megjegyezte azt is, milyen két esetben érhet véget a sztrájk. „A minisztérium sem mondhatja azt, hogy a sztrájknak vége, ameddig a szakszervezet és a tagság nem dönt arról, hogy a sztrájkot befejezték, vagy akkor lesz vége a sztrájknak, ha 50 százalék alá esik a sztrájkot folytatók aránya. Ha mondjuk 150 ezren indultak neki a sztrájknak és ebből 60 ezren maradnak, akkor hivatalosan a sztrájkot be kell fejezni. Amint mondtam, mi a minisztériumtól, a minisztérium meg a szakszervezetektől várja, hogyan tovább?” – tette hozzá.

Megértő szülők és diákok

Moroianu Bogdan, a Pedagógusok Kézdivásárhely-környéki Demokratikus Szakszervezetének (Sindicatul Democratic al Pedagogilor Zona Târgu Secuiesc) elnöke nem hagyná abba a sztrájkot.

„Eddig száz százalékos volt a tagságunk sztrájkban való részvételi aránya, jelenleg 98 százalékon állunk. Éppen ma küldtem ki egy új kérdőívet arra vonatkozóan, hogy a minisztérium ajánlatát hányan fogadják el és szóban mindenki megerősítette hogy továbbra is sztrájkol. Konkrét számadattal holnap délelőtt tudok szolgálni. Egyelőre a szülők és a diákok egyaránt megértik, miért sztrájkolunk, nincs semmiféle nyomás” – nyugtázta. Arra a kérdésre, meddig hajlandóak folytatni a tiltakozást, így válaszolt. „Magam hajlandó lennél addig sztrájkolni, amíg megkapunk mindent, amit kérünk. Majd meglátjuk, a kollégák mennyire témogatják az ötletet. Egyelőre elszánt mindenki” – nyugtázta.

„Szégyenletes dolog”

Nagy Gábor a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) Kovászna megyei elnöke lapunknak elmondta, a hozzá tartozó tanügyiek több mint 80 százaléka sztrájkolt és a megyében is hasonló az arány, hiszen például a bodzafordulóiak 92 százaléka sztrájkol, megjegyezve, kedd délelőtt tudnak friss adatokat.

„A kisegítő személyzet hat év után végre megkapta az állami alkalmazottakra vonatkozó 2017/153-as bértörvény értelmében járó fizetésemelést, igaz 9 helyett 8 százalékos lett az is. Egyébként minket, tanárokat is három év késéssel, most juttattak el ahhoz a számjegyhez, ami az említett törvényben szerepel. Korábban hiába kértük szépen, csúnyán, tüntettünk, őrségállás volt, 2023-ban kaptuk meg a jrandóságunkat 2020 helyett” – hangsúlyozta.

Hozzátette, a kezdő tanárok fizetésének az átlagbér szintjére történő emelésére, amely jövő év januárjában kellene érvénybe lépjen, nincs garancia és a többi követelést sem hajlandók teljesíteni az illetékesek.

„Az 1000 meg 400 lejes ígéret szégyenletes dolog. Úgy néz ki, mint egy társadalmi segély a munkanélkülieknek vagy a hajléktalanoknak, annál semmivel sem több. Ilyen szinten kezel a hatalom” – összegzett.

Nem mindenki sztrájkol

Bejan András, a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Elméleti Líceum igazgatója megkeresésünkre elmondta, az általa vezetett tanintézetben már nem mindenki sztrájkol.

„Intézményünkben az Iskola másként hét tevékenységei folytatódnak ma. Ezért a tanárok, osztályfőnökök itt vannak, ahogy a gyerekek jó része is. Holnaptól ismét nagy kérdőjel van a folytatást illetően. A 0–4-es osztályok mindenképpen jönnek, mert a tanítók abbahagyták a sztrájkot, a többiek meg holnap reggel eldöntik, hogy mi legyen a folytatásban. Hamarabb nem nagyon tudnak, hiszen országos szinten ünnep van” – osztotta meg lapunkkal.

Az intézményvezetőt arról is kérdeztük, a szülők részéről volt-e bármiféle nyomásgyakorlás a tevékenység folytatását illetően. „Senki nem nyújtott be petíciót, de szóban sem érkezett sem poztív, sem negatív visszajelzés, észrevétel, bármi a sztrájk kapcsán a szülők részéről” – mondta.

Fotó: sparknews.ro