Hol legyen az istálló?

János bácsi minden reggel és minden este egy talicska ganét kitaszít mondjuk 4-5 kilométerre, a mező közepén lévő eurokonform lerakóba, már ha ott van ilyen egyáltalán, így lehet betartani a törvényt – mondta el megkeresésünkre Könczei Csaba. A Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője szerint a vonatkozó, 2014/119-es miniszteri rendeletet nem érdemes módosítani, „azt úgy kell a kukába dobni, ahogy van”.

A szóban forgó jogszabály miatt a megyei igazgatóság „millió beadvánnyal” fordult a minisztériumhoz – minden eredmény nélkül. Most azért van esély megoldani, mert az ország más régióiban is rájöttek, hogy „itt valami nem jó”, és a sajtó is „rászállt” a témára.
A 119-es miniszteri rendeletet még 2014-ben adta ki Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter, aki füstüveges, légkondicionált irodájában tollba mondta, hogy miként kellene élnie a román állampolgárnak.

Vannak már az elején kemény dolgok benne, mint például: minden lakásban kell lennie víznek és csatornának, hogy senki ablaka alá nem lehet öt méternél közelebb parkolni, hogy kiránduló- és pihenőhelyeket kell megfelelő számban kiépíteni, valamennyit padokkal, asztalokkal, folyóvízzel, vécével, ülepítővel és kutyáknak elkülönített futtatóval.
De maradjunk az állatoknál. A miniszter azt mondta többek között, hogy a tyúkokat (50 fölött), lovakat (6 fölött) és szarvasmarhákat (6 fölött) a háztól legalább 50 méterre kell tartani. Ez azt jelenti, hogy mondjuk Nagybaconban, de mondhatnám Erdővidéket általában, a gazdák fele eladhatja a teheneit (már ha lesz, aki megvegye), mert legtöbbjüknek van legalább hét, és fizikailag is nehéz megoldani, hogy a háztól több mint 50 méterre legyen az istálló. Bár ez a kisebbik probléma – mondja Könczei.

A nagyobbik az, hogy – elvben – a ganét csak eurokonform tárolóban gyűjtheti és érlelheti, az pedig semmihez sem lehet közelebb 500 méternél (disznóürüléket csak mindentől legalább 1000 méterre lehet gyűjteni). Ha esetleg lenne is egy többhektáros kertje, annak a végében sem biztos, hogy jó, mert lehet, hogy a kert végében a szomszéd háza következik, és attól is távolabb kell lenni, mint fél kilométer.

Innentől kezdve nincs mit csinálni, hiszen kimutatható, hogy sok helyen, főleg hegyvidéken fizikailag lehetetlen a falu utolsó házától 500 méterre használható lerakót építeni, mert egy hegy tetejére, egy patakba vagy mondjuk egy barlangba talán mégsem kellene, hiszen oda – elvileg – minden gazdának minden nap, netán naponta kétszer el kell jutnia. Otthon nem építhet egy kis lerakót, hogy ne szennyezze a kútvizet, mert arra nem kap építkezési engedélyt – magyarázza az igazgató.

Könczei „nem érti”, hogy az Osztrák-Alpokban, ahol szintén évszázadok óta foglalkoznak állattenyésztéssel, hogy nem érvényesek ezek az – állítólag – uniós szabályok. Ott nem kell a gazdának átlavíroznia a ganéval két gleccseren, hogy valahová letehesse, sőt, az istállója fölé szobákat húzott, amelyeknek ablaka egyenesen a lerakóra nyílik, s még látványosságot is csinál belőle. Jön a turista, hogy hányhassa a ganét, s lehet, hogy még ő fizet érte. Az nem az Európai Unióban van? – veti fel Könczei, aki szerint nem a távolságokon kell vitatkozni, hanem ezt a rendeletet „ki kell dobni”. <<