Három nap jó hangulatban

Három nap jó hangulatban Kovászna megye

Első írásos említésének 795. évfordulója jegyében teltek Barót idei városünnepének napjai. Barótot Székelyföld legrégebbi településeként tartják számon, ebben a rangsorban csak egy másik erdővidéki település, Miklósvár előzi meg, melynek első írásos említése 1211-ből származik. 1224-ben II. András (Endre) Árpád-házi magyar király írásba foglalja az erdélyi szász telepesek kiváltságait, ebben említi Barótot, Boralt néven.

Az Andreanum néven ismert okmány eredetije – történészek szerint – nem maradt fenn, csak egy 1317-ben készült másolat, melyre elsőként a szászok figyeltek fel és közölték többször, anélkül, hogy azonosították volna a benne szereplő helyneveket. Elsőként egy szebeni származású professzor, Andreas Heldmann véli úgy, hogy a kiváltságlevélben szereplő Boralt név Barót települést jelöli. Hasonlóképpen a Bardocon született Benkő József történetíró, nyelvész is, miután közli az Andreanum szövegét, Barótot azonosítja a Boralt szóban. Mások azonban egy Kőhalom környéki dombnak a nevét vélték felismerni a kiváltságlevélbeli Boralt-ban, avagy egy szászugrai várnak a nevét. A kérdés tehát máig nyitott, illetve vitatott, tisztázása elmaradt, annak ellenére, hogy már évekkel ezelőtt felhívták történészek a figyelmet arra, hogy Barót identitása számára ez a tisztázás fontos lenne.

Lassan 800 éves Barót

A város azonban, úgy tűnik, a történészi vita ellenére, valahogy mégis elfogadta a változatot, miszerint az 1224-es kiváltságlevélben van említve, ebben a hitben ünnepelt, és ha netán előbb-utóbb mégis bebizonyosodna, hogy nem épp ennyi idős, az már úgysem változtathat sokat 21. századi megítélésén, lakói mindennapjain. Van még öt év a kerek 800. évfordulóig, addig el lehet dönteni a kérdést.

A városünnep megnyitóján tartott beszédében Barót polgármestere, Lázár-Kiss Barna is kitért a kérdésre, hangsúlyozva, hogy ő hisz abban, hogy az Andreanumban valóban Barótot említették, mint mondta, a hit fontos, hinni kell legendáinkban, mondáinkban, hinni kell mindabban, amit őseink tettek, így lehet csak ünnepelni, számot adni a találkozásaink óta eltelt időről, örvendeni az újratalálkozásnak. A múlt tisztázatlansága kapcsán megemlítette az utóbbi idők úzvölgyi történéseit, hangoztatva, hogy ott, bár nem évszázadokról van szó, mégis vitatott a temető hovatartozása, „ha nem hiszünk valamiben, ami a mienk, akkor ami biztosan köthető múltunkhoz, azt is elvehetik tőlünk” – mondta.

A városünnep szombaton délben tartott megnyitója előtt fúvósok és a Dimény Olga tanárnő által irányított Princess mazsorettcsoport vonult fel a városközpontban, a színpadon az Egyed Ágnes által vezényelt báró Wesselényi Miklós kórus énekelt, a városünnepre Fülöp László miklósvári római katolikus lelkész adta áldását.

Étel, ital, de könyv is volt a kínálatban

A felvonulókat többen követték és tapsolták, délelőtt kevesebben, de délutánra már annál többen mozogtak a sörsátrak körül. Nagyjából mindent lehetett vásárolni ezúttal is, ami egy utcai ünnepen elkelhet, kürtöskalácsot, lángost, édességeket lehetett kapni, az éhesebbeknek viszont flekkent, sültkrumplit, egyéb változatosságokat is szolgáltak az italok mellé. Az eledelmet kínáló árusok mellett a Rózsa utcában felsorakoztatott asztalokon számos kézműves terméket kínáltak, de akár ruhát, cipőt vagy könyveket is lehetett válogatni a bőséges árufelhozatalból.

Jelen volt egészségügyi sátorral  a városnapokon a sepsiszentgyörgyi Salvatore Egyesület is, mely azontúl, hogy az elsősegély-ellátást biztosította a helyszínen önkénteseivel, az érdekelteknek vérnyomást, pulzust, vér-oxigén-, vércukor-, koleszterin- és húgysavszintet is mértek.

A hétvégi, háromnapos utcai kirakodóvásárt, és a központi színpadon zajló programokat kulturális rendezvények előzték meg. Szerdán este a baróti Városi Művelődési Ház színpadán Magyarosi Para Imola sepsiszentgyörgyi színművésznő egyéni előadóestjével örvendeztette meg a baróti közönséget. A nézők a múlt században élt Nemes Nagy Ágnes Kossuth-díjas magyar költőnő világából, vívódásaiból, életérzéseiből kaphattak ízelítőt az előadás révén, a színművésznő egyedi stílusának köszönhetően egy kicsit belekóstolva az akkori világ hangulatába, bonyodalmaiba, egy irodalmat szerető lélek útkereső küzdelmeibe is. Csütörtökön, ugyancsak a művelődési házban filmvetítés volt, a kisteremben pedig Dávid Alpár bodosi népviselet-készítő szabó beszélt munkásságáról, a székely viseletek hagyományáról, napjainkbeli reneszánszáról.

Népszerűek a fúvósok Baróton

Pénteken a főtéri színpadon is elkezdődtek az előadások. Ez a nap a helyi óvodásoknak, iskolásoknak volt fenntartva. A Cimbora óvodába járó gyermekek népi gyermekjátékokkal szerepeltek, aztán ismét bemutatták csengettyű koncertjüket a Gáspár Krisztina által vezetett, sajátos nevelést igénylő gyermekek-felnőttek is. A baróti Tanulók Háza művészeti csoportjainak előadásai Gaál Tünde és Dimény Olga oktatók sokrétű, a gyermekek nevelése- fejlesztése érdekében kifejtett áldozatos, szakmai hozzáértéssel kifejtett pedagógiai munkáját dicsérték. Az este a koncerteké volt: a baróti Take Me to the Sunrise együttes mellett a szászrégeni Titán zenekar zenéje szórakoztatta a fiatalokat.

Szombaton délután fúvóstalálkozó zajlott. A baróti Vágási István által vezetett erdővidéki egyesített fúvószenekarok mellett sokan mások is bemutatkoztak a központi színpadon, indulókat vagy népszerű, örökzöld melódiákat játszva a közönségnek. Később békéscsabaiak mutattak be gyermekműsort, aztán a baróti művelődési ház Syncron táncegyüttese lépett színpadra, este pedig a baróti Deep Height, végül a sarkadi Grund együttes zenélt.

Vasárnap versengtek a szakácsok

Vasárnap a posta mögötti téren a már hagyományossá vált főzőversenyt tartották meg. A jó idő a jó kedvet is hozta, a zsűrinek nem volt könnyű dolga, amikor a résztvevő tizenegy csapat közül nyertest kellett hirdessen. De ezen a versenyen valójában nem a győzelem, hanem a részvétel számít, az, hogy néhány órát mindenki együtt tölthet jó kedvvel, barátaival egy társaságban. Az idei versenyt a Focisuli főzőcsapata nyerte, de díjazták még Dimény László és Oláh Kátai Tibor csapatát is. A verseny érdekessége volt, hogy első ízben részt vett azon a városi rendőrség csapata is, akik szintén azonosultak a helyszínen uralkodó jókedvvel, jó hangulattal. A csapat különdíjat kapott, ahogy ők mondták vegyes, székely-román ízeket is tartalmazó, valóban finom főztjükért.

Vasárnap délután aztán a központi színpad körül a népzene kedvelői gyülekeztek, a néptánctalálkozóra nemcsak erdővidéki, de felvidéki, komáromi, párkányi, valamint csángó néptánccsoportok is jelentkeztek.

A végig jó hangulatban zajló, jól szervezett városnapokat végül a kolozsvári Mano and friends, illetve a magyarországi Hooligans együttes koncertje és tűzijáték zárta. A napok sportrendezvényeinek eredményeire még visszatérünk.

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.