A honlap többnyire a Kovászna megyében megjelenő Székely Hírmondó napilap írásait jeleníti meg, de csak részben azonos annak tartalmával.

Ember tervez, Isten végez!

Ember tervez, Isten végez! Kovászna megye

Nagyajtán nem áll jól a költségvetés, munka és tervek vannak, de pénz hiányában nem haladnak zökkenőmentesen a megkezdett és kitűzött kivitelezések. Mint korábban beszámoltunk, a faluközpontban levő műemlék épületegyüttes felújításával dolgoztak, kicserélték a tetőszerkezetet, kazánházat építettek, két új kazánt is vásároltak, amelyek egy teljesen új fűtésrendszert fognak kiszolgálni.
Az épület belső asztalosmunkáit felújították, a külsőket cserélték, több helyiségbe új ablakok is kerültek, azonban olyan előre nem látható problémákba ütköztek, amelyek felemésztették az erre szánt összeget – ami 500 ezer euró volt. Bihari Edömér polgármester elmondta, tudták, hogy a teljes munkálat 783 ezer euróba kerülne, de úgy gondolták, addig nyújtózkodnak, ameddig a takarójuk ér. Ez azonban nem minden esetben volt kivitelezhető.
Egyik ilyen eset volt az építkezési felügyelőség azon lépése, amely nem engedte meg a régi ajtótokok visszarakását, hanem azok teljes kicserélését szorgalmazta. Egy másik ilyen előre nem látható pluszköltség az épületben található irodahelyiségek padlózatának kicserélése, ugyanis a régi állapot tarthatatlan volt. Így jelenleg a B kategóriájú műemlék-épületegyüttes pályázati pénzből való felújítása 80 százalékban készült el, a továbbiakban a fűtésrendszer bekötése, a villanyhálózat és a tűzvédelmi rendszer kiépítése maradt hátra. Múlt hónapban tettek le egy újabb kérést Gyulafehérváron, amelyben a hátralevő munkálatokhoz kérvényezték a szükséges összeget, de önrész hiányában nem tudják folytatni a munkálatokat. A polgármester elmondása szerint, hacsak nem nyújt támogatást a Megyei Tanács, vagy nem kapnak bárminemű más támogatást, legrosszabb esetben kölcsönhöz kell folyamodniuk a munkálatok befejezéséhez.

Ravatalozót építenek
Középajtán is
A nagyajtai ravatalozó befejezése immáron kivitelezhető lesz, mivel egy közelében levő régi épület lebontási engedélyét megszerezték. Az épület lebontása azért fontos, mert a ravatalozó környezetét csak így lehet megfelelően kialakítani, s ezt a munkálatot egyszerre lehet kivitelezni, tehát az utolsó simítások a régi épület lebontásával egyszerre lesznek elvégezve. Jó hír az is, hogy Középajtán egy telekvásárlás van folyamatban, amelyre ravatalozót építenének. Ha a vásárlás megvalósul, már jövőben nekifognak az építési munkálatoknak.

Harc a kaszárnyáért
Év elején a Leader pályázat révén remélték Nagyajtán az 1800-as évek elején épült egykori huszárlaktanya felújítását, amelyben a néhány éve leégett orvosi rendelő is helyet kapott volna. A pályázat 130 ezer euróról szólt, amelyhez 110 ezer euró önrész társult volna, de nem nyerték meg. Most a fejlesztési minisztérium Országos Helyi Fejlesztési Programjánál (PNDL) tesznek le újabb kérést, emellett várják a Leader újabb kiírását is, s ha kedvezőbb feltételeket nyújt, ott próbálkoznak. A romos épület évről évre rosszabb állapotba kerül, ezért is szükséges a mihamarabbi felújítása. A tanács tulajdonában lévő kaszárnya méretéből adódóan alkalmas lenne olyan szociális szolgáltatásokat nyújtó intézmények kialakítására, mint például az orvosi- és fogorvosi rendelő. <<

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Múzeumba került az STV stúdió-felszerelése

Múzeumba került az STV stúdió-felszerelése

Volt egyszer Szentgyörgyön egy helyi tévéadás, amelyet 1995-től 2005-ig Szalló László működtetett Selectronik TV (STV) név alatt, és amelyre most nemcsak az egykori stábtagok emlékeznek szívesen, hanem azok is, akik látták műsoraikat. Csáky Ernő mérnöktanár kezdeményezésére a valamikori stúdió péntektől része a Puskás Tivadar Szakközépiskolában berendezett, általa alapított Távközlési Kismúzeumnak, és didaktikai célokat szolgál majd. Az avatón a hajdani munkatársak jó része jelen volt.

Dán nordmannfenyők Szentkatolnáról

Dán nordmannfenyők Szentkatolnáról

A karácsony közeledtével egyre többen kezdenek azon gondolkodni, honnan szerzik be a karácsonyfát. A székelyföldi erdők iránt fokozottabb érzékenységet tanúsítók előszeretettel fordulnak olyanokhoz, akik külföldről importálják az ünnep eme jelképét. Ez utóbbiak közé tartozik a szenkatolnai Bakk Zoltán is, aki kilenc év dániai munka után döntött úgy, hogy a székelyekkel megkedvelteti a nordmannfenyőt.