Elfogadták a nyelvi jelentést

Elfogadták a nyelvi jelentést Kovászna megye

Bár belföldön mindet megtesznek, hogy blokkolják, sőt visszafordítsák a folyamatot, a Bálványoson útjára indított nyelvi jelentést október végén megszavazta Strasbourgban az Európa Tanács önkormányzati kongresszusa – jelentette be tegnap Tamás Sándor. Kovászna Megye Tanácsának elnöke ez ügyben Grüman Róbert alelnökkel, az Európai Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa önkormányzati bizottságának elnökével tartott sajtóértekezletet.

Tamás Sándor szerint 2017-től „álltak jobbacskán bele” ebbe a folyamatba, amikor a prefektus megtiltotta, hogy az egyházak magyarul pályázzanak. 2018 májusában Bálványoson ülésezett az Európai Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa, és 2018 végén választották e testület önkormányzatai bizottsága elnökének Grüman Róbertet. A tanácselnök szerint azóta belföldön is „történt egy s más”, például Klaus Iohannis államfő az alkotmánybírósághoz fordult, hogy töröljék a nyelvi dimenziót a közigazgatási egység meghatározásából. Gyakorlatilag az 1968-as megyésítési törvény módosítását kezdeményezték a Szociáldemokrata Párttal (PSD) és a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) együtt.

– Most ez a döntés megerősíti, hogy tilos úgy módosítani a megyehatárokat, hogy ennek az (is) eredménye legyen, hogy megváltozik a terület etnikai összetétele – emelte ki Tamás Sándor.

A megyetanácselnök szerint jól mutatja, hol tart ez az ország, az, hogy az államfő és a két legnagyobb párt „homlokegyenest szembe megy az európai trendekkel”.

Az elfogadott dokumentum többek között előírja, hogy pénzt kell biztosítani az önkormányzatoknak arra, hogy „a napi ügyintézés és a közszolgáltatások terén minél jobban meg tudjanak felelni a nyelvi sokféleség kihívásainak”.

– Ez nem más, mint amit mi sok éve mondunk, hogy idő, emberi erőforrás és egyáltalán nem utolsó sorban pénz kell ahhoz, hogy minden táblát több nyelven iratozzunk fel, vagy minden tanácshatározatot szakszerűen lefordítsunk magyar nyelvre is, vagy éppen anyanyelvén tudjunk kommunikálni a hozzánk forduló állampolgárral – tette hozzá.

Meglátása szerint a lefordítandó „releváns dokumentumok” közé tartozna a szavazólap is, hogy a magyar anyanyelvű állampolgárt ne korlátozza választói jogának érvényesítésében az, hogy esetleg nem tudja, mire szavaz.

Grüman Róbert szerint az európai normáknak, beleértve az Európai Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartáját, az a „legnagyobb hibájuk”, hogy semmilyen szankciót nem tartalmaznak. Ezért egyes tagállamok át sem vették, mások „formailag átvették, de nem alkalmazzák”, és ez semmilyen következménnyel nem jár.

– Azt kell elérni, hogy – ahogyan az a civilizált nyugaton tapasztalható – a nyelvi kérdés alapvető emberi jog legyen, amit a napi politikai csatározások fölé emelnek – vélekedik az önkormányzati tanács elnöke, aki szerint a jelentés elfogadása is „egy lépés ebben az irányban”.

Grüman elmondta: jövő tavaszra ismét idehívják egy kihelyezett ülésre az Európa Tanács illetékes bizottságát.

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Hozzászólások