A honlap többnyire a Kovászna megyében megjelenő Székely Hírmondó napilap írásait jeleníti meg, de csak részben azonos annak tartalmával.

Együttműködési megállapodás szándéknyilatkozatát írták alá a székely megyék és Dél-Tirol elöljárói

Együttműködési megállapodás szándéknyilatkozatát írták alá a székely megyék és Dél-Tirol elöljárói Kovászna megye

Együttműködési megállapodás kidolgozásának a szándéknyilatkozatát írták alá csütörtökön Sepsiszentgyörgyön Kovászna, Hargita és Maros megyék önkormányzatainak elnökei az olaszországi Bolzano autonóm megye (Dél-Tirol) helyettes kormányzójával.

A dokumentumban a többi között arra hivatkoztak, hogy Románia magyar többségű régiójában és Olaszország területi autonómiával rendelkező, német többségű régiójában hasonló nézeteket vallanak a kulturális megértésről, a többség-kisebbség együttműködéséről, a népcsoportok közötti együttélésről. Azt is leszögezték, hogy a kialakítandó kapcsolatok célja a gazdaság fejlesztése mindkét régióban, valamint a bevált gyakorlatok kicserélése az oktatás, a turizmus, a mezőgazdaság, a szövetkezeti rendszerek, valamint a helyi és regionális márkák területén.

A szándéknyilatkozatot Kovászna megye részéről Tamás Sándor, Hargita megye részéről Borboly Csaba, Maros megye részéről Péter Ferenc tanácselnök, Dél-Tirol részéről pedig Daniel Alfreider kormányzóhelyettes írta alá. A dokumentumban rögzítették: olyan együttműködési megállapodás kidolgozását vállalják, amely a két ország illetékes önkormányzatainak és állami szerveinek a jóváhagyása után jogalapként szolgál a közös célok elérésére, és amely hozzájárul az Olaszországban és Romániában élőn népek baráti kapcsolatainak a fejlesztéséhez.

Az aláírási ceremóniát megelőző Székelyföld-Dél-Tirol konferencián Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke arról beszélt, hogy Székelyföld ugyan mind terület, mind pedig népesség szempontjából kétszer nagyobb Dél-Tirolnál, a két régióban a többség-kisebbség aránya, a vidéki életforma és a történelmi múlt is hasonló. Dél-Tirol története csak az 1970-es évektől, a tartomány területi autonómiájának a törvénybe iktatásától fordult jóra. Tamás Sándor hangsúlyozta: Székelyföld számára példaértékű a Dél-Tirolban kialakított etnikai béke, amely gazdasági fellendülést is eredményezett.

Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke a dél-tiroli többnyelvűség példáját említve kijelentette: Székelyföldön is előny származna abból, ha a románok is megtanulnák a magyar nyelvet. Emlékeztetett azokra az erőfeszítéseire, amelyeket azért tett, hogy a magyar gyermekek megfelelőképpen megtanulhassanak románul. “Nem fogjuk tudni egymást legyőzni. Ezt mindenkinek tudomásul kell vennie” – jelentette ki. Hozzátette: el kell érni, hogy a Székelyföldön élő románok is hazájuknak érezzék a régiót.

Péter Ferenc, a Maros megyei tanács elnöke arról beszélt, hogy az őshonos kisebbségi lét a nagy társadalmi különbségek ellenére is közel tudja hozni a két régió polgárait.

Vincze Loránt, a Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnöke felidézte a dél-tiroliak és az erdélyiek közös harcát, amelyet azért folytattak, hogy a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés révén meggyőzzék az Európai Uniót arról, hogy az őshonos kisebbségekre értékként kell tekinteni.

Daniel Alfreider kormányzóhelyettes emlékeztetett rá, hogy Dél-Tirol azt követően érte el az autonómiát, hogy ügye nemzetközivé vált, és mindenki békés rendezést akart. Kijelentette: minden konfliktus időveszteséget jelent, ezért a konfliktusok elkerülésére kell törekedni. Úgy vélte: az autonómiának a decentralizáció az előfeltétele. Olcsóbbá válik a régió fejlesztése, ha a helyi ügyekről azok a helyi közösségek dönthetnek, amelyekre közvetlenül kihatnak a döntések.

(MTI)

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.