Diszkrimináció a közintézményekben

Diszkrimináció a közintézményekben Kovászna megye

A fiatalok és az elvándorlás közötti összefüggéseket hosszabb távon vizsgáló YOUMIG projekten belül a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet által készített felmérés érdekes következtetéseit ismerhettük meg az Antal Árpád polgármester által összehívott sajtótájékoztatón, ahol Székely István Gergő kutató számokkal is megerősítette a jelenséget.

A szentgyörgyi önkormányzat partnerségével az előző év végén és 2019 elején készített reprezentatív felmérés során a szentgyörgyi felnőtt lakosságból 800 személyt kérdeztek meg, 590 magyart és 211 román nemzetiségűt, különös tekintettel a migrációhoz köthető állásfoglalásokra, véleményekre. Ebből megtudhattuk, hogy elméletileg sokan kivándorolnának, de gyakorlatilag nagyon kevesen tettek ez irányban lépéseket (a közel hatszáz magyarból 19), és míg a románok leginkább Olaszországba és Angliába, Spanyolországba mennének, a magyaroknak leginkább az anyaország és Németország jelent célpontot, de Svájcot, Ausztriát, az Egyesült Államokat is megnevezték. A magyarok rövid távú kint tartózkodást terveznek, ellentétben a többségiekkel, és nekik hazajönni a motivációt leginkább a család jelenti, a románokat pedig a kényszer, a tanulmányi időszak vagy a munkaszerződés lejárta. Visszatéréskor a bürokrácia, illetve az egészségügyi biztosítás érvényességéhez a külföldön ledolgozott időszak elismertetése jelenti a gondot.

Többségük nemet mond az autonómiára

Sok téren megnyilvánul ez: gazdasági szempontból, de a közérzetük is más, és a két nemzet között viszonyt is felhőtlenebbnek látják. Igaz, hogy elméletileg egyharmaduk elmenne a városból az ország valamely más régiójába (szemben a magyarok 5%-val), gyakorlati lépéseket azonban nem tettek ez irányba. A jelenségre magyarázatot jelenthetnek a számsorok, amelyek szerint a többségiek fele az állami szektorban dolgozik, nekik a családban az egy főre jutó jövedelem 325 lejjel magasabb, mint a magyarok esetében (1324 lej), saját magukat is jobban pozícionálják jóllét szempontjából, mint mi. Feltűnő, hogy sokkal nagyobb arányban vannak köztük a fegyveres és biztonsági testületek alkalmazottai (a magyaroknál ez elenyésző), egyetemet is közel 10%-kal többen végeztek, mint magyarok. Abban egyetértés van magyarok és románok között, hogy Románia régiói közül Erdély a legfejlettebb, de ők a Székelyföldet hajlamosabbak Olténiával és Moldovával egy szintre helyezni, míg mi a második helyre soroljuk.

Ami a szentgyörgyiek közérzetét illeti, a román–magyar viszony szempontjából is elégedettebbek, kevésbé tartják problematikusnak, és kicsi azok aránya, akik szerint csak románul, vagy nagyrészt románul kellene beszélni a térségben. A közintézményekben való anyanyelvhasználatot a románok kétharmada elutasítja, egyharmaduk támogatja, a maradék bizonytalan e kérdésben, abban viszont túlnyomó többségük egyetért, hogy az államnak jobban kellene ellenőrizni az önkormányzatokat, velük ellentétben a magyarok a decentralizáció mellett törnek lándzsát. A különálló iskolákat sem mindenki támogatja, az anyanyelvű egyetemi oktatást már 50%-uk utasítja el, az autonómiára 80%-uk mond nemet – de a bizonytalanok mellett van 15%, aki rábólintana.

„Nincs okuk panaszra”

A Székely István Gergő által elemzett statisztikák nyomán Antal Árpád is megfogalmazott néhány következtetést, melyeknek lényege a „nincs okuk panaszra a románoknak” mondatba sűríthető.

– Világosan látszik, hogy Szentgyörgyön, de valószínűleg Székelyföldön is van egy foglalkoztatási-gazdasági etnikai diszkrimináció – mondta. A románok közel fele állami intézményekben dolgozik, de a vezető tisztségeket is jóval számarányuk fölött töltik be. Az, hogy kevésbé ragaszkodnak a városhoz, illetve a Székelyföldhöz (ezért sorolják hátrább fejlettségi szempontból is) összefügghet Erdélyen kívüli származásukkal, de ittlétüket megmagyarázzák a jól fizetett munkahelyek, hiszen az állami intézményekben nagyobbak a fizetések, mint a versenyszférában. Sejtettük, hogy míg az erdélyi magyarok a decentralizációban, a szubszidiaritásban érdekeltek, a románok (munkahelyük miatt is) az erős államot támogatják – vonta le a következtetéseket Antal.

Azt viszont ijesztőnek, aggasztónak minősítette a polgármester, hogy a románok közel egynegyede szerint a városnak nem lehetne magyar elöljárója, illetve ennél is nagyobb számban már megszerzett jogokat venne el a magyarságtól (mint az intézményi anyanyelvhasználat vagy a köztisztségekbe való megválaszthatóság). Valószínűleg korreláció van bizonyos intézmények alkalmazotti státusa és a magyarsággal szembeni ellenérzések között, ez problémát jelent, ezzel foglalkozni kell – mondta Antal –, emellett pozitívum, hogy a városban az országban tapasztaltnál jobbnak látják a nemzetiségek együttélését, és hogy velünk egyetértve nagyobb gazdasági önállóságot akarnak.

A polgármester szerint a kutatás eredményeit széles körben, Brüsszelben is ismertetni kell, adott esetben javítani kell a jelzett gondokat, de mindenképpen a közpolitika alapja lesz a közeljövőben.

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.