Baj van a hódokkal

A Kovászna Megyei Környezetvédelmi Hivatal szervezésében kedden egész napos tanácskozáson vitatták meg, mi a teendő a környéken elszaporodott és károkat okozó hódokkal.

A helyi gond megoldását egy nagyobb lélegzetű, uniós projekt részeként tárgyalták, a CAMARO-D elnevezésű pályázat a Duna vízgyűjtő területén a mezőgazdasági területek használatának a vizekre tett hatásait tanulmányozza.

A rendezvényen meghívott előadóként részt vettek az Országos Meteorológiai Intézet és a Kovászna Megyei Vízügyi Hivatal illetékesei. Helyi gondként került szóba a Feketeügy mentén elszaporodott hódok kártétele: az általuk épített gátak közrejátszanak az árvizek kialakulásában, illetve alagutakat fúrnak a hatóságok által emelt folyó menti védőgátakba is.

A hódok 1823-ban pusztultak ki Romániában, az utolsó példányokat Krassó-Szörény megyében látták, azóta az 1998-as betelepítésükig nem voltak jelen az ország élővilágában. Akkor Bajorországból hoztak húsz példányt, amelyet a Feketeügy és az Esztelnek-patak torkolatánál telepítettek le.

Senki nem tudja jelenleg, hogy pontosan hány hódcsalád van, körülbelül 300-ra becsülik a számukat a 125 hódvárban. Amikor természeti egyensúly felborulását észlelik a Brassói megyei INCDS (Nemzeti Erdőgazdálkodási Kutatási és Fejlesztési Intézet) munkatársai – ők monitorizálják a védett állatpopuláció helyzetét –, néhányat még áthelyeznek a szomszédos megye patakjaiba, de ez nem jelent megoldást. A helyiek szerint hosszú távon a Németországéhoz hasonló törvénykezés működhetne, tehát törvénymódosítási javaslattal fognak élni, hogy megszüntessék a hódok védett státusát, és vadászható állattá tegyék őket, hiszen bundájuk és húsuk is hasznosítható.