Ahol a „szüreti bálos fiúk” is lovasokká válnak

Ahol a „szüreti bálos fiúk” is lovasokká válnak Kovászna megye

Idén új időpontban, új programokkal várta a lovak szerelmeseit az Óriáspince-tetőn az immár IX. alkalommal megrendezett Székely Vágta, amely ezúttal díjugrató régió kupával is kibővült. A június utolsó hétvégéjére időzített lovas-rendezvény ezúttal is jelentős sikernek örvendett. Igaz, a helyszínen többen jelezték lapunknak, és faggatózásunkra a szervezők is elismerték, hogy bizony akadtak esztendők, amikor „jóval tömöttebb volt az oldal”, ám ez mit sem rontott a már hagyományosnak tekinthető Vágta színvonalán, a versenyek minőségén, és persze mindez a kíváncsiskodó nézőközönség jó kedvét sem szegte, no meg az sem mellékes, hogy ezúttal az idő is derekasan kitartott a lovak szerelmesei mellett. Mindez röviden, madártávlatból, ugyanis a pár nap alatt számos érdekesség történt mind a kordonok mögött, a nézők sorában, mind a „porondon”, a versenyzők, szervezők körében.

Június 28-án, pénteken este rajtolt a Székely Vágta: a gyermektáncház után huszár ügyességi versenyre került sor a Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület szervezésében. Az Óriáspince-tetőn hamar terjedtek a hírek, miszerint a kilenc év alatt idén minden eddiginél több új ló és lovas áll rajthoz (a budapesti Nemzeti Vágta kvalifikációs futamára nem kevesebb, mint 18, a Góbé futamra pedig 10 település nevezett be lovast). Persze azt is több helyről lehetett hallani, hogy visszavonult Timpex Amata kétszeres Vágtabajnok ló, a nagy favorit. Mint utólag kiderült, Timpex Amata lovasa, Zsigmond János nem mondott le a versenyzésről, új lóval próbált szerencsét, ugyancsak Lemhény színeiben indult idén is.

No, de térjünk csak vissza a huszár ügyességi versenyre, hiszen ennek is alakul a hagyománya: immár harmadszor szállhattak versenybe a huszárok, akik különböző akadályokat teljesítve, a legjobb időt kellett megszerezzék.

Nyolc huszár bizonyította rátermettségét

Péntek este, a Székely Vágta nyitónapján nyolc huszár bizonyította rátermettségét az ügyességi versenyen, amelyen ezúttal is László Pál közhuszár lett a legjobb. A gyergyószentmiklósi László Pál már tavaly letette névjegyét a Székely Vágta ügyességi versenyében, így kimondhatjuk: nem csak lóversenyzésben ügyes, de az akadályok is jól mennek neki, közel kétperces „futamidejével” ebben az évben is őt kiáltották ki a legügyesebb huszárnak. A versenyre egy katonai hagyományőrző egység legfeljebb négy tagja nevezhetett be, korhű egyenruhában és fegyverzettel. A versenyzőnek egy előre elkészített akadálypályán kellett ügyességi, harcászati és lovassági feladatokat végrehajtania, minél kevesebb hibát vétve: a megmérettetés időre ment. A dobogó második fokára Fosztó Zoltán, a harmadikra pedig Költő Zsombor állhatott.

Kincsem: a legyőzhetetlen – negyedszer tért vissza a Székely Vágtára a Nemzeti Lovas Színház

A Nemzeti Lovas Színház immár negyedszer tért vissza a Székely Vágtára, ezúttal pedig a Kincsem: a legyőzhetetlen című lovas drámáját hozta el a székelyföldi közönségnek. A Pintér Tibor vezette Nemzeti Lovas Színház darabja valójában nem Kincsemről szólt: a csodakanca élete és a kora, amelyben a sikereit halmozta csak alapjául szolgál a drámai alaphelyzetnek. Egy apa fiatalon elveszti a gyermekét, nem tudja elfogadni az elfogadhatatlant: az ő gyötrődéseit, vívódásait helyezte előtérbe a darab, gyakran álomszerű, spirituális utalásokkal. Nagy erénye az alkotásnak, hogy nem akar hasonlítani a vele azonos című mozis megaprodukcióra.

Felértékelődött a ló és ember kapcsolata Székelyföldön

Szombaton délben kilencedik alkalommal nyitották meg a Székely Vágtát: felzúgott a Klapka induló, elindult a díszmenet, ezt követte – ezúttal a Szilaj Hagyományőrző Egyesület közreműködésével – a hatalmas székely zászló felhúzása, illetve a versenyzők fogadalmat tettek a sportszerű versenyzésre, majd dr. Nagy József, a kaposvári Somogyi huszárok huszárkapitánya, a Székely Vágta főkapitánya hivatalosan is elindította a Székely Vágta futamait. A nyitóbeszédeken elhangzott, hogy „újra felértékelődött a ló és ember kapcsolata, a lovas hagyományok megőrzése Székelyföldön, továbbá ezt a hagyományt kell erősíteni, és továbbadni a fiataloknak: a Székely Vágta pedig jelenleg az egyik legjobb eszköz erre a célra”.

Idén az eddigi legtöbb új lovas, ló állt rajthoz, ezekről nem lehetett tudni, mi rejlik bennük. A rutin végül mégis kritikusnak bizonyult, leginkább a veteránok taroltak. Négy előfutamból került ki a vasárnapi döntő mezőnye: végül Farkaslaka, Előpatak, Csíkdelne és Kovászna lovasa bizonyult a legjobbnak.

Számos más érdekesség, kevés vásárló

Természetesen a futamok mellett számos más érdekes bemutatóra – kaszkadőr show, baranta-, lovasíjász, harci bemutató, szablyavívásra, 1848-as korabeli huszárbemutatóra –, állandó programokra – gyermekfoglalkozásokra, lovagoltatásra, képzőművészeti kiállításra –, illetve a már hagyományos népművészeti és lovas kézműves vásárra is sor került a három nap alatt.

Az étfalvi, 11 éves Kész Tímeát lapunk éppen lovagoltatás közben kapta mikrofonvégre: a lány elmondta, hogy már többször járt a vágtán, szereti a lovakat, főképpen ezért kívánkozik vissza ide évről évre.

– Keresztapámmal vagyok itt. Egy magas lovon ültem ma, kissé féltem, hiszen lejtőre úgy tűnt, mintha esnék le róla. Szeretem a lovakat. Régebb még nekünk is volt, ám ma már nincs. A lovaglás közben szabadnak érzem magam – magyarázta lelkesen, miután pár kört megtett a kísérője segítségével.

A lovaglás, gyermekfoglalkozások mellett vásárolni is lehetett: idén viszont csak csípegettek a vásárlók – avattak be a kereskedők. Elmondásuk szerint a jó idő ellenére is sokkal kevesebben látogattak ki a vágtára, mint az előző években, illetve megemlítették, hogy Oltszemen is lovas esemény zajlik, így megtizedelődött a vágtára kilátogató, paripák szerelmeseinek tömege.

Amikor a „szüreti bálos fiúk” is lovasokká válnak

Demeter János szervező, a Vadon Egyesület elnöke lapunk kérdéseire elmondta, kevesen látják a nézők közül, ám az idők során a vágtázás, a nyertesek kikiáltása mellett számos más hozadéka is van a Székely Vágtának.

– Míg pár éve még azért kellett kizárni egyes versenyzőket, mert nem tartották be az alap játékszabályokat, például egymás elé vágtak a lovakkal, balesetveszélyes volt a lovaglásuk, mára már elmondható, hogy a versenyzők odafigyelnek, vigyáznak egymásra. Az évek során a szüreti bálos fiúkból is lovasok lettek, egy óriási mentális változás érhető tetten egyeseknél, de a lovas sportokhoz való hozzáállásuk is sokuknak változott. Itt már fontossá vált a viselkedés is, az istállókban már nem hallani annyi káromkodást – részletezte Demeter, elárulva, hogy ezelőtt nyolc évvel alig lehetett rendet tartani az istállókban, amikor a takarmányt osztották (kész háborúk alakultak ki egy-egy pohár zabtöbblet miatt).

– Mára mindez normalizálódott, és ez így is van rendjén, hiszen eme fiatal, zömében huszonéves lovasok előtt a jövő. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy mennyire fontos az itthoni lovak nevelése, ezekkel versenyeket nyerni lenne az igazi siker – magyarázta.

Demetertől tudtuk meg, hogy Oltszemen kiváló minőségű fogathajtó pálya épült, ezért engedtek több teret idén a Vágta alatt a hátas lovassportoknak, ezért vonzották be a Régió Díjugrató Kupát is.

– Jó döntés volt idehozni a folyamatosan fejlődő Régió Díjugrató Kupát. Ez látványos, sokkal több benne az adrenalin, az izgalom a nézők számára is, mintsem azt lesni, hogy lezuhan-e a teniszlabda a bójáról, amikor átmegy rajta a négyesfogat. A Vágtán a fogathajtás inkább bemutatószerű volt, nem verseny. Az sem mellékes, hogy milyen sok fiatal gyermek van jelen a díjugrató versenyen, és hát bennük van a jövő lovas nemzedéke – összegzett Demeter.

Varga Mátyás, a fiatal favorit nem jutott a döntőig

Egy fiatal, ám amint az kiderült, annál tapasztaltabb, a Vágtán favoritként is számon tartott lovas a 18 éves Varga Mátyás, aki Kézdialmás színeiben állt rajthoz idén először. Tette ezt annak ellenére, hogy már az elején tudta, hátrányokkal indul.

– Kézdialmási születésű vagyok, Magyarországon járok iskolába, és ott is dolgozom, így az anyaországban készültem fel. Kapcsolatba kerültem egy erdélyi származású emberrel, aki már évek óta Magyarországon él, az ő lovával készültem november óta. Sajnos, az utolsó napon, indulás előtt sérült le a lovam, így gyorsan egy másikra, pótlóra kellett váltani. Ez utóbbi nem volt a topon. Szokták mondani, hogy a verseny eredménye, kimenetele 80%-ban a lovon, és 20%-ban a lovason múlik. Meglátásom szerint az összeszokás, a felkészülés a legfontosabb. Ez is hiányzott, így nem jutottam be a döntőbe. Először – hiszen most márciusban töltöttem be a 18. évemet –, de nem utoljára álltam rajthoz a Vágtán. Felajánlották nekem azt is, hogy magyarországi előfutamon induljak. Az esélyem nagyobb lett volna, mert nem kellett volna több száz kilométeren utaztatni a lovat (a jószágot ugyanis az utazás komolyan megviseli), de megköszöntem a lehetőséget, és hangsúlyoztam, hogy a szívem hazahúz. Jövőre is ugyanitt! – mesélte lelkesen Mátyás.

A legeredményesebb díjugratók

A Díjugrató Régió Kupán hat kategóriában lehetett bizonyítani: 10 év alattiak, 10 év felettiek ügyességi versenye, aztán a 70–80 cm-es, 90–100 cm-es és 110–115 cm-es akadályok kategóriájában. Mindenhol a legjobb időt teljesítő lovas nyert, a hatodik kategória a magasugrás volt.

 A díjazottak: 10 év alattiak: I. Sós Noémi Rózsa, II. Kardos Bors Anna, III. Toró Zenkő Anna, 10 év felettiek: I. Bicsok Anett, II. Bicsok Anett, III. Szász Adrien, 70–80 cm: I. Péter Kinga, II. Sánta Dénes, III. Szép Csenge, 90–100 cm: I. Bangyán Benjámin, II. Bajkó Kriszta, III. Bajcsi Anna, 110–115 cm: I. André Ábel, II. Balázs Aliz, III. Balázs Sándor, magasugrás: Balázs Sándor.

Kászonaltíz nyerte a Góbé futamot

A döntőben csak két lovas állt rajthoz, a futam indításakor mindkét lovas jól kezdett, a végén Kászonaltíz lovasa, Ferencz Árpád ás Tajga győzedelmeskedtek.

Kovászna a 9. Székely Vágta győztese

A versenybírók igazolása után, a 25 éves Fazakas János Alpár, 10 éves Pillangó nevű versenylován megnyerte Kovászna számára a kilencedik Székely Vágtát, a második helyre a tavalyi győztesek, Tamás Csaba és Fiber (Farkaslaka) kerültek. A harmadik Bartha Ferenc (Előpatak), a negyedik Antal Csaba (Csíkdelne) lett.

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.