A honlap többnyire a Kovászna megyében megjelenő Székely Hírmondó napilap írásait jeleníti meg, de csak részben azonos annak tartalmával.

Adatőröket kell alkalmazni

Adatőröket kell alkalmazni Kovászna megye

Május 25-től lép érvénybe az az adatvédelmi törvénymódosítás, amely az eddigi 667-es törvényt helyettesíti, és a személyes adatokkal való visszaélést, adatgyűjtést szabályozná. Az adatőr foglalkoztatása magáncégeknek ajánlott (visszaélés esetén ugyanúgy bírságolhatók), állami intézményeknek pedig egyenesen kötelező, és egyelőre több fejtörést okoz, mint amennyi megoldást kínál – tudtuk meg a szakemberektől.

Ördög Lajos, a megyei munkafelügyelőség vezetője kérdéseinkre kifejtette, ez egy régebbi uniós szabályozás, amelyet most, „utolsó pillanatban” akar alkalmazni Románia, ám a módosítással kapcsolatosan egy csomó olyan gyakorlati kérdés merült fel, amelyre egyelőre még az illetékesek sem tudnak választ adni.
A törvénymódosítás értelmében egy olyan személyt kell alkalmazni (netán külső céget leszerződtetni), aki a személyadatok felhasználásával foglalkozik.
– Most már tanfolyamokat is szerveznek a témakörben, a törvény amúgy nem mondja ki, hogy felsőfokú végzettséggel kell rendelkezzen az „adatkezelő”. Jó tudni, hogy ez az aktivitás nagy felelősséggel jár, számtalan megkötés vonatkozik az adatkezelésre alkalmazott személyre, akit nagyon sok egyéb tevékenységtől eltiltanak az intézményen, cégen belül. Az sem hanyagolható, hogy kibővült a személyadatok köre: például már személyi adatgyűjtésnek minősül az is, ha egy cég meghirdeti, hogy kiskorúaknak ajánl terméket, szolgáltatást (függetlenül attól, hogy neveket nem gyűjtenek be), de idetartoznak a hűségkártyák is – részletezte Ördög.
A szakember szerint a személy­adatgyűjtést „házon belül” kell megoldani: kell rá egy szabályzat, amely magába foglalja azt is, hogy mennyit, hol tárolják, milyen formában használják, miként adják vissza, netán semmisítik meg ezeket.
– Könyvelők mondták nekünk, hogy ők nem továbbítanak semmilyen ilyen jellegű adatot: ez nem igaz, hiszen munkaszerződés esetén személyes adatokat küldenek át például a központi adatbázisba – hangsúlyozta Ördög.
Az adatvédelmi biztos dolga nem egyszerű, az itt felmerülő költségeket is fel kell mérje, visszaélések esetén pedig hatalmas, akár 2 millió eurós bírságokról is beszélünk, de a cég évi forgalmának 4%-a is rámehet a felelőtlenségre.
Egy másik újdonság a munkatörvények terén, hogy a munkaszerződéseket a munkaponton kell tartani, akárcsak a nyilvántartást (kondikát), illetve abban az esetben, ha az alkalmazott nem a székhelyen dolgozik (például a sofőr), akkor saját nyilvántartást köteles magánál tartson, ezt rendszeresen el kell számolja a munkaadójával. A nyilvántartás elektronikus formában, vagy papíron is vezethető.
A napszámosok esetében is bővült a regiszterigénylők köre, illetve egy újfajta lehetőséget is szabályoztak: ezen túl olyan vállalkozásokat hozhatnak létre az érdeklődők, ahol napszámosmunka-közvetítés zajlik.
– Itt az is érdekesség, hogy amíg egy napszámos – a törvény értelmében – évente csupán 90 napot dolgozhat, egy ilyen közvetítőn keresztül akár 180 napot is munkálkodhat – összegezett Ördög. <<

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.