Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

A történelem ciklikussága

A történelem ciklikussága Kovászna megye

Csak a párbeszéd hozhat haladást a többség és kisebbség viszonyában – szögezte le mindjárt előadásának elején Sergiu Constantin. A bolzanói Európai Akadémia fiatal kutatója a Nemzeti kisebbségek jogai – 100 év Romániában című rendezvényen tartott előadást Sepsiszentgyörgyön.

A fiatal román kutató szerint a nemzeti kisebbségek tekintetében a történelem ciklikussága érhető tetten a jelenkor Európájában, ahol ismét kiéleződött a viszony a kisebbségek és a többség között, többfelé nyílt konfliktusok robbantak ki, lásd Grúziát, Ukrajnát vagy a Krím-félszigetet.
Meglátása szerint három trend figyelhető meg. Az egyik azokban az államokban érzékelhető, amelyek nemrég csatlakoztak az Európai Unióhoz. Ezekben a kisebbségek frusztráltak, mert arra számítottak, hogy az uniós csatlakozással megoldódik a gondjuk, jogaikat garantálják és folyamatosan bővítik.
– Ehhez képest azzal kell szembesülniük, hogy a legjobb esetben a csatlakozás szintjén maradtak a jogaik, de az is lehet, hogy visszalépés történt. A jelölt országoknak ugyanis egy sor követelményt kellett teljesíteniük a csatlakozás előtt, ám ezt követően már semmi „hasznuk” nem származik abból, hogy foglalkozzanak saját kisebbségeikkel, és ezt a régi uniós országok többsége is csak módjával várhatja el, mert a maguk részéről szintén adósak saját kisebbségeikkel szemben – magyarázta a kutató.
A másik két trend a szecesszionizmus (ezt Skócia esetében bátorította, Katalónia esetében elítélte az unió), illetve a társadalom polarizálódása, az egymás ellen feszülő szekértáborok létrejötte, amelyek nem is kommunikálnak érdemben egymással, ezért aggasztóan megnőtt Európa-szerte a szélsőséges pártok száma és népszerűsége.
Kifejtette: míg az első világháború után még nemzetiségekre érvényes jogok voltak (lásd a székelyek és szászok autonómiájára, iskolájára, vallására vonatkozó kitételek a gyulafehérvári nyilatkozatban), a második világháború után az általános emberei jogokra vonatkozó előírások kerültek előtérbe, mostanra azonban kiderült, hogy ezek nem elegendőek.
Úgy véli: fontos szerep hárulna a bíróságokra, ám ezek elpolitizáltak, és sokszor kiüresítik a tartalmuktól jogi erővel bíró nemzetközi megállapodásokat. Példának a kőröspataki jegyző esetét hozta fel, amelynek esetében bár a Diszkriminációellenes Tanács és a brassói táblabíróság is kimondta, hogy kell ismernie a magyar nyelvet, a legfelsőbb bíróság, amelynek ítéletei irányt kell hogy mutassanak a joggyakorlatra, menedzsment tisztségnek kategorizálta a jegyzőt, aki nem találkozik az emberekkel, és ezért nem kell tudnia magyarul.
– Hiába szavatolja a jogodat a törvény, ha a bíróság előtt ez tartalom nélküli formává válik – szögezte le a szakértő, aki hozzátette: ezért (is) a kisebbségek részéről az a meggyőződés, hogy a konvenciók elérték a határokat, más típusú jogvédelemre van szükség. Ez ügyben lépett az RMDSZ a Minority Safe Pack nevű állampolgári kezdeményezéssel, amellyel azt szeretné elérni, hogy európai szintű kisebbségvédelmi rendszer alakuljon ki.

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük