Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

A diákok nem akarnak kétszer vizsgázni

A diákok nem akarnak kétszer vizsgázni Kovászna megye

Mind a Szülők Országos Szövetsége, mind a diákok országos tanácsa tiltakozását fejezte ki az oktatási törvény azon tervezete ellen, amely szabad kezet adna a líceumoknak a felvételik szervezését illetően. Kovászna megye főtanfelügyelője nem tartja ördögtől valónak a kettős vizsgáztatást, míg egyes líceumok igazgatói szerint emiatt plusznyomás nehezedne rájuk.

A kormánykoalícióban még tárgyalás alatt álló oktatási törvénymódosítási tervezet szerint az országos képességvizsgán kívül a középiskolák külön felvételihez köthetik a kilencedik osztályba való beiratkozást, ha egy diákkal is több jelentkezik a meghirdetett helyekre, ugyanez a tervezet változtatásokat javasol az érettségi vizsgára vonatkozóan is. A diákszövetségek már online petíciókat is indítottak tiltakozásul a tervezett kettős vizsgáztatással szemben, a szülői szervezetek pedig attól tartanak, hogy egyes iskolák visszaélhetnek a hatalmukkal, és a magánórát adó tanárok malmára hajtja a vizet.

Kiss Imre matematika tanár, Kovászna megye főtanfelügyelője nem találja ijesztőnek azt, ha életbe lépne az új rendelkezést, mert ez csak nagyobb önrendelkezési jogot biztosítana az iskoláknak a diáktoborzást illetően, nem kötelező alkalmazni. Úgy véli, ezzel a lehetőséggel országszerte az iskolák alig 10 százaléka, ha élne.

Szabad kezet ad az iskoláknak

„A tervezet lehetősége biztosít a líceumoknak, hogy szervezzenek egy iskolai szintű szelekciót, ez főleg a teljesítményorientált tanintézményeket érintheti, ahol eddig is az volt a cél, hogy bizonyok szakokat kiváló teljesítményű diákokkal töltsenek fel” – fejtette ki Kiss.

Ez a próbálkozás már egy korábbi, Câmpeanu-féle törvénytervezetben is szerepelt, de akkor csak a nemzeti kollégiumokra vonatkozóan, amit elvetettek, az új tervezetet még nem ismeri, csak néhány részletét, ami kiszivárgott a sajtóba, hangsúlyozta lapunknak a főtanfelügyelő, hivatalosan még nem kaptak egy példányt, hogy annak kapcsán észrevételeiket, javaslatainkat benyújthassák.

Kiss úgy tudja, hogy az iskolák a meghirdetett helyek maximum 90 százalékára írhatnak ki felvételit, amire a képességvizsgák után kerülhet sor, és csak ezután történne meg a diákok számítógépes elosztása.

„Ha egy iskola azt szeretné, hogy a legjobb matematikusok jussanak be az ilyen profilú osztályába, akkor ebből a tantárgyból szervezhet egy felvételit, más típusút, más tételekből, mert előfordulhat az is, hogy a képességvizsgán valaki megírta ugyan a jó jegyet, mondjuk egy 9,50-et, de a román vizsgája nem sikerült csak 6,20-re, és emiatt nem tud bejutni ebbe az osztályba” – mondott egy példát a főtanfelügyelő. Beismerte azt is, hogy ez a vizsga akár visszafelé is elsülhet, amennyiben nem megy át elegendő diák rajta, akkor a szabadon maradt helyeket úgy is a számítógépes elosztás során töltik fel.

„Így is, úgy is tanulni kell”

„Lesznek az országban olyan elitlíceumok, ahol élni fognak ezzel a lehetőséggel, mert nagy a versengés, de az is előfordulhat, hogy Háromszéken egyetlen iskola sem ír ki felvételit. Viszont a diákok aggályait nem értem, mert így is, úgy is tanulni kell a vizsgára, sőt, a segítségükre jöhet azoknak, akik a legjobb osztályba akarnak bejutni” – mondta Kiss.

A törvénymódosítási javaslat az érettségizők elé is pluszakadályokat gördítene, többek között a humánszakosok számára is kötelezővé tenné a matematika vizsgát.

„Ha azt vesszük alapul, hogy azok is vizsgáznak, mondjuk románból és magyarból, akik reálszakra készülnek, ráadásul alig van eltérés a tananyagban, akkor egy azonos szintű matematikát is számon lehet kérni, mert az érettségizők alapműveltségéhez az is hozzá tartozik” – adott hangot véleményének Kiss Imre.

Kiskapu az ügyeskedőknek

 Bejan Andrásnak, a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Elméleti Líceum igazgatójának kételyei és kérdései vannak a tervezet kapcsán.

„Lehet, hogy egy picit magam ellen beszélek, de egyáltalán nem tartom jó ötletnek a felvételit, hiszen miért kell két vizsga, ha a cél ugyanaz? Miért kell a diákot még egyszer vizsgáztatni, amikor két héttel azelőtt vizsgázott? Amíg nem látjuk a módszertanát, azt hogy hogyan kivitelezhető, milyen jogai és kötelezettségei van az iskoláknak, milyen tananyagból vizsgáztatod a diákot, a vizsgáztatás hogyan zajlik, milyen körülmények között, ki javítja a dolgozatokat és még sorolhatnám, addig nem tartom jó ötletnek ezt az egészet” – fogalmazott az igazgató.

Úgy véli, az önrendelkezés esélyt ad a nem tisztességes vizsgáztatásnak, ugyanakkor az igazgatók ez által ki lesznek szolgáltatva a befolyásos szülőknek, akik eddig is próbáltak nyomást fognak gyakorolni rájuk.

„Sajnos, nem lehet azt feltételezni, hogy ebben az országban mindenhol tisztességesen fog lezajlani a felvételi. Eddig a vizsgajegyek általánosa határozott, a számítógép elosztotta a diákokat, mindez központosítva volt, de így az intézkedők, a befolyásos szülők kiskapunk fogják ezt a lehetőséget használni” – véli Bejan.

„Azt nyíltan állíttom, hogy a Nagy Mózesben, ha lesz is vizsgáztatás, nem fog ilyen megtörténi, de az is biztos, hogy nyomást fognak gyakorolni ránk, ezt nem lehet kivédeni. A képességvizsgák után is sokan hívnak fel, hogy nem lehetne-e elintézni, hogy az ő gyereke más osztályba járjon, nem ott, ahová bejutott, de szerencsére a törvény egyértelmű erre vonatkozóan, a rendszer megállítja, viszont az iskolák által megszervezett felvételik esetében milyen védelmet kapnak az igazgatók?” – tette fel a kérdést Bejan.

 Fotó: Veress Nándor

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Hozzászólás a(z) Névtelen bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hozzászólások
  • User
    Dátum: 2023. január 19., 9:54
    ÉRTÉKELÉS: 0

    Hat persze, hogy nem kell a vizsga, butuljunk meg jobban, nehogy szegenyke csemetenek egy kicsit oda kelljen tegye magat tanulni. Jobb a zabarosban halaszni, valahogy megyunk elore, visz az ar. Igaz, ha megnezzuk a mai szuloket, a java mar nem vett reszt a 9-be majd 11-be torteno vizsgakon. Imrus nem unta meg meg a hegyen, ideje lenne ott is egy valtasra, legalabb 4 evenkent, nem mint az elodje?
    Az allitolagos szulok orszagos szovetsege mikor fog a tanulas mellett sirankozni, mert olyan meg nem volt , csak mindig ellene?

  • User
    Dátum: 2023. január 19., 12:26
    ÉRTÉKELÉS: 14

    A tanulás mellett szavazok… ha azt gondolja a mai szülő és a diák, hogy áttáncolva az álalános iskolát, befolyásos hatalommal oda megy tovább tanulni, ahol nincs kitéve a ,,tanulás terhes veszélyének”, mert onnan egy ugrás az egyetem, főiskola… no, nem az állami, ahová bejutni még néminemű tudás is szükségeltetik… a pénzesre, hogy diplomás analfabéták vigyék tovább az amúgy is szakadék felé araszoló társadalmunkat… kinek éri meg hosszú távon? Már nem divat a szakmai oktatás, illetve a szakmához való hozzaállás… szégyen lenne dolgozni?! Azt mondom nem!

  • User
    Dátum: 2023. január 20., 9:06
    ÉRTÉKELÉS: 8

    Az itthoni nyolcadikos képességvizsga eredménye szép tükör a jövőre nézve. A diákok nem aggódnak mert megbukni nem lehet belőle, az Apor suliban hely van mindenkinek, szőlőt szedni külföldön kifizetődőbb minthogy egy alaptudást megszerezni…. Ezek mellett az is probléma, hogy sok iskolának fontosabb a gyereklétszám (fejkvóta) mint a sikeres eredmények elérése.