A honlap többnyire a Kovászna megyében megjelenő Székely Hírmondó napilap írásait jeleníti meg, de csak részben azonos annak tartalmával.

Megmaradni csak keresztény összefogással lehet

Megmaradni csak keresztény összefogással lehet Kovászna megye

Bizakodva kelt útra, és élményekkel feltarisznyálva, hitben, nemzettudatban megerősödve tért haza a mintegy 340 erdélyi unitárius, akik magyarországi testvéreikkel félezerre kiegészülve részt vettek a magyar Országházban pénteken megszervezett ünnepi konferencián. Az eseményre az 1568. évi tordai országgyűlés 450. évfordulója alkalmából meghirdetett vallásszabadság éve rendezvénysorozata részeként került sor.

Megható és felemelő érzés volt március 9-én Budapesten erdélyinek lenni, hiszen székelyruhába és díszmagyarba öltözött sorstársainktól tarkállott a Kossuth tér, az arra járók és turisták nagy megelégedésére. Ugyanakkor a magyar mellett hatalmas székely zászlót lengetett a tavaszi szél a Földművelésügyi Minisztérium, valamint az Országház homlokzatán. Az utóbbiba pedig nem csak beléphettek Erdély és Magyarhon unitárius küldöttei, hanem tanácskozhattak is az egykori Felsőház üléstermében. Ennek célja a múlt jövőbe mutató felidézésén túl a Magyar Országgyűlés által 2018. február 20-án elfogadott ünnepi törvény tudatosítása volt, mellyel január 13-át a vallásszabadság napjának nyilvánította. Így emlékezett meg ugyanis erdélyi jogelődjének a vallásszabadságról Tordán hozott határozatáról.
A szokásos és szükséges ellenőrzés után megilletődve, de boldogan ballagtunk fel az immár nem csak elméletileg, hanem a gyakorlatban is a nemzet házává nemesült parlament fő lépcsősorán, majd tisztelegtünk a Szent Korona előtt. A kezdő­ének és ima elhangzása után Kövér László, az Országgyűlés elnöke Németh László gondolatait idézve megállapította, „amit az európai történelem a magyarságtól elvett, azt az európai kultúra mindig igyekezett visszaadni.” Az európai kereszténység védelmére vállalkozó középkori magyar királyságot ugyanis a korabeli európai történelem, illetve annak meghatározó szereplői cserbenhagyták, ezért az Mohácsnál megroppant, és később szét is esett – hangsúlyozta a politikus, hozzátéve: az állam elveszítette egységét és önrendelkezését, a magyarság szétszabdalva és megtizedelve, idegen erők és érdekek fennhatósága alá került.

Amit Európától visszakaptunk
Az európai történelem alakítói tehát tulajdonképpen elmúlásra ítélték a magyarságot – folytatta Kövér László –, az európai kultúra azonban az anyanyelvi hitélet, oktatás és művelődést biztosító reformáció ajándékában részesítette, és így megmaradhatott. Elődeink ezt hamarosan kétszer is viszonozták, egyszer a tordai országgyűlésen elfogadott vallásszabadsággal, amely nem csak az európai jog, hanem – szellem és kultúra – mérföldköve is. Másodjára pedig az unitárius kultúra és a ráépülő unitárius egyház megteremtésével.
Az unitárius gondolat megtermékenyítő ereje viszont nem pusztán Dávid Ferenc vallásalapító hagyatékában, hanem az erdélyi magyar lélek értékteremtő és értékőrző képességében is rejlik. Éppen ezért a mai magyaroknak erkölcsi kötelessége elődeik kiemelkedő teljesítményének és hagyatékának a megőrzése, valamint annak a magyar közösségnek a védelme és támogatása, mely önazonosságának meghatározó elemét e hitben lelte meg. Nekik pedig őseikhez méltó módon, a 21. században is szilárdan meg kell őrizniük keresztény értékeiket, józan eszüket és magyar szívüket. Hiszen csakis így remélhetjük, hogy a Kárpát-medence és benne Erdély az elkövetkező 450 esztendőben is megmarad a Jóistenhez magyarul imádkozó emberek és közösségek hazájának – zárta gondolatait a fideszes politikus.

Közös nevezőre hozott Krisztus-hívők
A másodikként szóra emelkedő Lázár János, miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a történelmi párhuzamok felismerése, a tanulságok levonása, naprakésszé tétele és jelenben való alkalmazása joga, kötelessége és felelőssége is egyúttal a nemzetben gondolkozó politikusnak. A történelmet ugyanis annak a megértése érdekében kell megtanulnunk, hogy valójában kik is vagyunk. Hogy ne kövessük el újra meg újra a múlt hibáit, bűneit, hogy a jelen sorskérdéseinek megoldásához kapaszkodót, valamint példát találjunk elődeink cselekedeteiben.
Lázár példaként napjaink történéseit hozta fel, amikor keletről induló, idegen vallású és kultúrájú tömegek dörömbölnek Európa kapuin, Nyugaton pedig homogenizáló, a nemzeti azonosságtudatra, valamint függetlenségre fittyet hányó birodalmi törekvések szorítják kapocsba a kontinenst, akárcsak egykor. Szerencsére ama nehéz idők erdélyi vezetői megőrizték a józanságukat, magyarságukat, európaiságukat és türelmes kereszténységüket. Tordán ugyanis közös nevezőre hozták az addig megosztott európai Krisztus-hívőket, ezzel hozzájárulván az európai tudat megszületéséhez és tartalommal való megtöltéséhez. Így élhettük túl a vészterhes évszázadokat, annak tanulságaként, hogy megmaradni csak keresztény összefogással lehet – mondotta Lázár.

Nem csupán köldöknéző múltidézés
Utolsóként Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház közügyigazgatója köszöntötte az egybegyűlteket, kiemelvén, hogy minket, erdélyi magyarokat otthontalanná tett ugyan a tékozló történelem, azonban nemzettestvéreinktől lélekben elszakítani nem tudott. De még az országhatár, szögesdrót és az anyanyelvünket, valamint hitünket elvenni akaró aljas szándék sem, mert – Illyés Gyula szavainak megfelelően a haza a magasban van, nem csak a talpunk alatt. Ennek jegyében pedig a vallásszabadság évében esedékes rendezvényekkel az unitárius egyház nem csupán köldöknéző múltidézésre akar alkalmat teremteni, hanem a nyitásra és egymás felé indulásra is, hogy „az időbeli, térbeli, hitelvi, világnézeti szétszórattatásainkból haza térhessünk ebbe a közös szellemi hazába” – fogalmazott a közügyigazgató.
Az elhangzott üdvözlőbeszédek után tudományos előadások következtek, melyek során Horn Ildikó budapesti, valamint Kovács Sándor és Czire Szabolcs kolozsvári egyetemi tanárok, Rácz Norbert Zsolt, a Kolozsvár-Belvárosi Unitárius Egyházközség lelkésze mutatott rá az 1568-as tordai országgyűlés határozatának jelentőségére, valamint az unitárius hitelvek és eszmerendszer sajátosságaira. Szó esett továbbá az unitárius egyháznak a magyar nemzettudat kialakításában és megerősítésében, illetve az oktatásban és művelődésben játszott szerepéről is.
A himnuszaink közös eléneklése után idegenvezetők jóvoltából szerezhettünk tudomást Országházunk megannyi csodájáról és jellegzetességéről, majd megtekintettük az állam által visszaszolgáltatott belvárosi unitárius templomot és ingatlant. A magyar unitáriusok találkozója gálaesttel ért véget a Pesti Vigadó kívül fenséges, belül tündöklő épületében.

 

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.