Felhívás!

Vissza a régi kerékvágásba

Vissza a régi kerékvágásba

A veszélyhelyzet eltörlésével újraindulhatott a kulturális élet a fürdővárosban is. A városi művelődési ház nem hagyja unatkozni a kultúrakedvelőket, minden hétre jut valami program. Czilli Balázs igazgatóval beszélgettünk az elmúlt két év hatásairól, jövőbeni tervekről.

– Milyen programjaik vannak most, hogy végre szabadon lehet szervezni?

– Legutóbb, pénteken a kézdivásárhelyi Udvartér Teátrum Oscar című előadását tekinthették meg a nézők, telt ház volt. Külön öröm számomra, hogy a darab négy színésze is kovásznai, illetve kovásznai kötődésű: itt jártak iskolába, diákszínjátszók voltak. Ugyancsak a múlt héten nyílt meg, és egy hónapig látogatható Torró Vilmos amatőr képzőművész, ex-libris készítő emlékkiállítása a Kádár László Képtárban. A következő hetünk igencsak zsúfolt lesz események szempontjából: március 29-én, kedden az Ignácz Rózsa Irodalmi Klub keretében mutatkozik be Böszörményi Zoltán, Magyarország Babérkoszorú- és József Attila-díjas költő, író, az Irodalmi Jelen alapító-főszerkesztője és Varga Melinda József Attila-díjas költő, az Irodalmi Jelen vers- és interjú rovatának szerkesztője. Március 30-án, szerdán a kerül sor a Spectrum Színház és a Maros Művészegyüttes közös produkciójára, Tamási Áron Boldog nyárfalevél című előadásra. Az előadás rendezője a kovásznai születésű Török Viola. Akinek tetszett a darab, az másnap, március 31-én, csütörtökön ismét találkozhat a főszereplővel, ugyanis Bogdán Zsolt, habár a Kolozsvári Állami Magyar Színház oszlopos tagja, különleges, felejthetetlen egyéni előadásokkal is rendszeresen megörvendezteti az erdélyi és anyaországi közönséget. Kovásznán legutóbb az Ady-műsorával láthattuk 2016 májusában. Ezúttal Bartis Attila marosvásárhelyi író novelláiból építkezve mutatja meg nekünk a színészi mesterség és a mai kortárs irodalom élő találkozását, Amikor… című egyéni előadással. A keddi pódiumestre a belépés ingyenes, a szerdai és a csütörtöki előadásokra már kaphatók a jegyek a jegypénztárunkban, illetve érvényesek a színházbérletek is.

– Hogyan épül fel általában az év a rendezvények szempontjából?

– Általában van egy gerince az évnek, az úgynevezett kiemelt kulturális programok, amik nem szoktak sokat változni időpontjukban: ezek közül kiemelném a Kőrösi Csoma Sándor Napokat áprilisban, majd következik a Kovásznai Források Országos Néptáncverseny és Fesztivál májusban, a gyermeknap júniusban, Hagyományos Juhászlakodalom és a Forgács Fesztivál júliusban, a Tündérvár régészeti nap augusztusban, a városnapok szeptember első teljes hétvégéjén. Októberben az Erdélyi Magyar Filmszemle vagyis a Filmtettfeszt programjába kapcsolódunk be, és a három megyét megmozgató Székelyföld Napok keretében ugyancsak októberben vannak rendezvényeink, a Kovászna Megyei Művelődési Központ partnerségével. Nem minden évben zajló tevékenység, de már két-három éve készülünk egy 2022-es kiemelt évfordulóra, idén lesz ugyanis hivatalosan 50 éves a Kőrösi Csoma Sándor Diákszínpad. Az évfordulót a tervek szerint augusztus 18–20. között fogjuk megünnepelni, remélhetőleg minél több volt színjátszós eljön majd.

– Mit gondol, lehet onnan folytatni, ahol abbahagyták 2020-ban, vagy teljesen újra kell gondolni a programokat? Változott az emberek kulturális igénye az elmúlt két évben?

– Eleinte azt hittem, hogy lehetetlen ugyanonnan folytatni, és az emberek jó értelemben vett rutinjából teljesen kiesik a közösségi tevékenység két év alatt. De az utóbbi egy-két hónapban beigazolódott, hogy a nézőink ugyanolyan lelkesedéssel jönnek színházba, kiállításmegnyitókra, könyvbemutatókra, mint azelőtt. Viszont van egy réteg, amely továbbra sem mer közösségbe járni, pedig szeretnének. Illetve bennünk, szervezőkben is megvan továbbra is a félelem, hogy mennyire tudunk előre tervezni, mennyire biztos, amit kitűzünk, és van-e B terv, mi lesz, ha megint változnak a szabályok? Adja az Isten, tudjunk megint dolgozni, tervezni!

– Meglátása szerint hogyan hatott a covid a kultúrafogyasztókra, illetve ön hogyan élte meg?

– Személyes tapasztalataink is vannak, sajnos, elég nehezen vészeltük át az első hullámokat, de a biztonsági óvintézkedések beváltak: amikor én elkaptam valahonnan a betegséget, a kollégák közül senkit sem betegítettem le. Aztán az oltások viszonylagos védelmet adtak, de bizalmat is, hogy újraindulhat a munka a régi kerékvágásban. De ettől még a legújabb Omikron-variánst is elkaptuk, igaz, hogy sokkal könnyebb lefolyással járt, mint az eredeti betegség, de ez a gyermekeket is érintette. Én abban bízok, hogy lassan, de biztosan kialakul egy közösségi szintű védettség, és legalábbis őszig nem lesz több vírus-gondunk. Ettől függetlenül óvatosnak kell lenni, aki még nem esett át rajta, és egyéb betegségei vannak, az a könnyített szabályozások és az optimista közhangulat ellenére is veszélyben lehet. A kultúrafogyasztók közül sokan óvatosabbak lettek, van, aki most is gyanakvóbb, ha közösségbe indul. De fegyelmezett is lett a közönség, ha valaki prüszköl, köhög, inkább otthon marad biztonságból.

– Meghirdettétek a színházi bérletet idén. Van rá kereslet?

– Igen, a felhívásunk jó fogadtatásra talált, és a viszonylag rövid idő ellenére lettek bérletes nézőink. Igazából sokkal nehezebb ennyire előre tervezni az előadásokat, hiszen többnyire turnék kapcsán tudják a várost a társulatok érinteni. Viszont ez egy szerencsés helyzet volt, hogy több előadás (amelyre már időpontot egyeztettünk) elmaradt, mert éppen piros forgatókönyv lett a városban, ezeket most újra tudtuk tervezni. Már régóta szerettük volna egy bérletrendszer elindítását, úgyhogy ez volt az ideális alkalom. A bérletben öt színházi előadást foglal magában. 

Hozzászólások