Sikeres Háromszéki Lovas Napok

Sikeres Háromszéki Lovas Napok

Az ország legjobb fogatainak a versenye jelentette idén is a fő attrakciót Oltszemen, a június 28–30. közötti Háromszéki Lovas Napokon.  A második nemzetközi kettes fogathajtó pontszerző, 3 csillagos verseny belépőt jelent a szeptember 11-én Németországban sorra kerülő világbajnokságra.

Szakértők és laikusok számára egyaránt szemet gyönyörködtető látvány volt a díj-, maraton- és akadályhajtáson résztvevő fogatok megmérettetése a héthektáros maratonhajtó pályán. Az elmúlt években itt megszervezett, országos és nemzetközi fogathajtó versenyeinek köszönhetően már szinte hazajönnek a versenyzők. Az idei győztes, az összesített eredmények alapján hétszeres országos bajnok és számos világbajnokságon részt vevő Rákóczi Gergő megelégedettséggel nyilatkozott mind a világviszonylatban egyedinek számító pályáról, mind a mostani mezőnyről.

Az Alsószombatfalvi Állami Ménes, illetve a Romsilva Sportegyesület színeiben versenyző sportmester elmondta: „Nagyon nehéz versenyen vagyunk túl. A világ egyik legjobb pályaépítője, a magyarországi Finta Gábor nehéz pályát állított nekünk elő a háromcsillagos versenyre. Egy-egy ilyen győzelem nagy ambíciót ad, egyfajta visszajelzés, hogy amit idáig csináltunk, az jó, és így lehet folytatni. Viszont az út idáig, az maga a cél. Nem a verseny annyira nehéz, hanem a lovakat felkészíteni és az a hosszú idő, amíg idáig eljutunk, mert ezekben a lovakban, amelyekkel versenyzünk, 4-5- éves munka, versenytapasztalat van.”  

 

 

Benne vagyunk az elitben

Az ilyen élvonalbeli fogatok kapcsán a romániai fogathajtást 33 éve előre vivő Dr. Kelemen Attila, a Román Lovas Szövetség Fogathajtó Szakbizottságának elnöke, nemzetközi versenybíró kiemelte „mi most már tíz éve benne vagyunk a fogathajtás elitjének számító tíz nemzetben. Már voltunk ötödikek és hatodikok is, ott vagyunk az élmezőnyben, de ebből bármikor ki lehet esni. Az a tét, hogy minél jobb eredménnyel az élvonalban legyünk. Az, hogy Románia rajta van a világ lovassportjainak térképén, jelen pillanatban a fogathajtásnak köszönhető.”

Nagy újdonsága az oltszemi versenynek, hogy teljes nemzetközi csapat bírálta az oltszemi versenyt a Nemzetközi Lovas Szövetségnek köszönhetően: a tíz világbajnokságon zsűrielnök, Marec Zalecki technikai kiküldött, az alapzsűri tagjai: az osztrák Wolfgang Csar, a horvát Bogadi Ivica, a magyarországi István Péter, valamint a Romániát képviselő Kelemen Melinda. A fő sztjuárd Josef Prokes Csehországból érkezett. A szakemberek elismeréssel vélekedtek a pályáról: a csodálatos környezet, a háttér, a miliő utánozhatatlanul szép, a megépített pálya kifogástalan, csupán az okoz gondot, hogy nincsenek ide vezető autópályák az országban. A versenyzőkkel is meg voltak elégedve: 6-7 fogat a mezőnyből bármelyik nemzetközi versenyen megfelel, szépek a fogatok, jó a lóminőség, mindegyik ló megfelelt az állatorvosi követelményeknek, és jó a technikai felszereltségük, mondták.

 

Ló és ember együtt dolgozott a hétvégén

Örömünkre szolgál, hogy községünk újra egy ilyen rangos rendezvénynek adhatott otthont, immár második alkalommal. Hatalmas elismerést jelent számunkra, hogy a megyei és a helyi önkormányzat, valamint a Román Lovas Szövetség által szervezett verseny egyre nagyobb népszerűségnek örvend – fogalmazott Fodor István polgármester, aki nyugtával dicsérte a napot vasárnap. „Ló és ember együtt dolgozott a hétvégén: nemcsak a versenypályán tapasztaltuk az összhangot, hanem a háttérmunkában is. Köszönettel tartozom mindazon községbelieknek, akik pénteken segítettek helyreállítani a vihar utáni felfordulást, megjavítani a lóboxokat” – emelte ki az elöljáró.

A bajnokság következőképpen zárult: díjhajtás: I. hely Pop Paul, II. hely Rákóczi Gergő, III. hely Pál Attila, IV-V. hely Bartha Eduárd (két fogatával). Maratonhajtás: I-II. hely Bartha Eduárd, III. hely Rákóczi Gergő, IV. Pál Attila, V. Babó Kálmán. Akadályhajtás: I. hely Rákóczi Gergő, II. hely Pop Paul, III. hely Csorba Károly, IV. hely Bartha Eduárd, V. hely Babó Kálmán. Az összesített eredmény alapján az I. helyen Rákóczi Gergő végzett, II. lett Bartha Eduárd, III. pedig Pál Attila, IV. Bartha Eduárd, V. Pop Paul.

 

Könyvbemutató a Mikó-kastélyban

 Európai viszonylatban is egyedinek számít impozáns, különleges falfestményeinek köszönhetően az 1820-as években épített oltszemi Mikó-kastély. A II-III. századi római katonai tábor helyén épült Empire stílusú kastély központi Palotatermében mutatták be szombaton a kastélyról készült könyvet, valamint a település történetét.

A Benczédi Sándor – Csáki Árpád szerzőpáros és számos más szakember több éves közös kutatómunkáját dicséri Az oltszemi Mikó-kastély című könyv, amely részleteiben mutatja be a Mikó család életét, történelmi áttekintést nyújt a birtokról és annak épületeiről. A kastély mai állapotát rögzítő munkának kettős szerepe volt: bemutatni az Oltszemhez kötődő Mikó család történetét, illetve részletesen leírni a kastély építésének körülményeit, gróf Mikó Miklós tulajdonosnak az életrajzát, aki ugyan családi fészeknek álmodta meg az épületet, ám a sorozatos tragédiák miatt ez nem teljesedett be. A kötet megvásárolható a Kovászna Megyei Művelődési Központban.

Csáki Árpád történész a kutatómunka részletezése során kiemelte, a birtok a 20. század elejéig volt a Mikó család tulajdonában, majd évtizedeken keresztül többször tulajdonost váltott. Az utolsó tulajdonos Emil Schmutzler brassói szász iparos volt, aki Oltszemen egy vadászkastélyt álmodott meg, lótenyésztésben gondolkodott, de a második világháború utáni viszonyok nem tették mindezt lehetővé, hiszen 1958-ban államosították a birtokot.

Kovács András, akadémikus, ny. egyetemi tanár előadásában kihangsúlyozta, viszonylag gazdag levéltári anyag támogatja a kutatókat az épületegyüttes feltárásában, összefüggő képét kínálják a források ennek az erdélyi, szorosabban véve a székely művelődéstörténet szempontjából is kiemelkedő jelentőségű épületegyüttesnek, jellemzik építtetőjét, lakóit, egykori berendezését és beosztását is.

Az épület egyediségét a metszetek alapján készített falfestmények adják, amelyek előképei a nagy nyugat-európai gyűjteményekben léteznek, ezeknek a beszerzése, beazonosítása időigényes feladat volt, és még mindig nem zárult le. Az olajjal festett, vetítéses technikával készült falfestmények kapcsán Bodor Péter a „mindenhez értő” erdélyi mester neve merül fel egyetlen szerzőként.

 

A kutatómunka eredményét a nemzetközi irodalomban is népszerűsítik

 Deák Ildikó művészettörténész nagy szerepet vállalt a mostani a feltáró munkában. Elmondása szerint Európa-szerte sehol nem találta nyomát annak, hogy kastélyban vagy más épületben ilyen méretben, minőségben és méretazonosságban metszetekről készült falfestmények kerültek volna elő. Közel negyven falképet tártak fel, és ebből közel harmincat azonosítottak, amelyek mind neves részmetszőknek a munkái alapján készültek. Nemzetközi kitekintésre vall, hogy Mikó Miklós nem a provinciális, csak kizárólag környékbeli művészetből inspirálódott, hanem nemzetközi viszonylatban is értékelhető módon szerezte be a falfestmények előképeit jelentő metszeteket. A kutatómunka eredményét a nemzetközi irodalomban is népszerűsíteni fogják. Mint mondta: „Szeretnénk, hogy a figyelem ide irányuljon, hogy ez megmaradjon, és újabb színfoltja legyen Háromszéknek, hiszen pozitívan vetül az érdeklődés Nyugat-Európában is.”

Csodaszámba megy az oltszemi Mikó-kastély az erdélyi műemléképületek sorában, ha azt vesszük alapul, hogy az eredeti állapota és a falképei megmaradtak. Benczédi Sándor építész, műemlékvédelmi szakmérnök szerint ez a kincs egyediségén keresztül jóval túlmutat az erdélyi határokon. Ennek átörökítése viszont csak hatalmas összefogással érhető el és racionális gazdálkodással, mert nem elég helyreállítani, méltóképpen kell hasznosítani.

Varázslatos és titkokkal teli a kastély csakúgy, mint a település – fogalmazott a rendezvényen Tamás Sándor megyetanácselnök, aki tartalmas előadás révén ismertette Oltszem nevének megjelenését és változatait az elmúlt 700 évben oklevelek, leírások, feljegyzések, közigazgatási-, katonai- és etnikai térképek, valamint képeslapok által. „Oltszem nem évszázados, hanem évezredes történelemmel bír, és ennek az ezredévnek a tartalma a magyarság jelenlétéről szól: a helynevek, a patak és dűlők nevei mind ezt tanúsítják” – mondta az elnök, kitérve arra is, hogy néhány nappal ezelőtt írták alá a szerződést a kastély felújítását jelentő kivitelezési tervre.

A Háromszéki Lovas Napokon a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesületnek köszönhetően tartalmas program kínált szórakozási lehetőséget a kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Kézműves foglalkozások várták a gyerekeket, a felnőttek pedig megtekinthették a Női Lovas öltözékek, dáma lovasság, valamint A Bánffy Lovas Ménes fotókiállítást a Balassi Intézet Magyar Kulturális Központja sepsiszentgyörgyi fiókjának jóvoltából.

A hétvége során fellépett a Zöld Fenyő néptáncegyüttes, az Árkosi, a Nagykürt 95, valamint a Sepsikőröspataki – Kálnoki fúvószenekar, a Fúvó Shock Orchestra, látványos bemutatót tartott az Erdélyi Lovaskaszkadőr Egyesület, esténként pedig Delhusa Gjon és Zoltán Erika koncertje biztosította a jó hangulatot.

 

 

Hozzászólások