Felhívás!

Lépés a megélhetés felé

Lépés a megélhetés felé

A közelmúltban Esztelneken tejcsarnokot avattak. A kezdeményezés fontos, hiszen megélhetést jelentő tevékenységről van szó, ami az épülő kézdivásárhelyi tejüzem tükrében a közeljövőben még jobban felértékelődik.

Az eseményre július közepén került sor, az új létesítmény az esztelneki készruhagyár szomszédságában, a helyi rendőrőrs mögött található, avatására ünnepélyes keretek között került sor.

Salamon Balázs polgármester még a választási kampányban tett ígéretet egy tejcsarnok kialakítására, ez materializálódott is, az ünnepségen a községbeli, így az esztelneki és kurtapataki állattartó gazdák mellett Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő, Bálint József, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) megyei elnöke, ifj. Kolcza István, az Erdélyi Magyar Néppárt országos alelnöke és Fazakas Péter megyei tanácstag is jelen volt. Az eseményen a jelképes avató szalagot Salamon Balázs, Kulcsár-Terza József és Csavar Attila, a Szarvasmarhatartó Gazdák Egyesületének elnöke vágta el.

„Abból a meggyőződésből indultunk ki, hogy csak úgy lehet megtartani és felemelni egy közösséget, ha annak tagjai közösen, összefogva próbálnak tenni azért, hogy a következő nemzedék is itt, ezen a földön megélhessen. Munka hiányában az emberek, különösen a fiatalok elvándorolnak, máshol keresnek megélhetést, és ezzel megtörténik az első lépés egy közösség süllyedéséhez, felszámolásához.

Meggyőződésem, hogy a jövő az, ha a székelyföldi gazdák önellátók lesznek, úgy, ahogy ez régen is volt.

Nagyapáink fogalmazták meg, hogy Székelyföldön évszázadokkal ezelőtt is kemény volt a föld, és izzasztó a munka. Mégis gyarapodni tudott a székely nemzet. Kívánom, hogy minél több jól tejelő szarvasmarha legyen községünkben, és minél sikeresebb legyen ennek a létesítménynek a működése” – hangsúlyozta az elöljáró, felhívva az esztelneki és kurtapataki gazdák figyelmét arra, hogy a lehetőség a kezükben van. Ezután átadta a szót Kulcsár-Terza József parlamenti képviselőnek, aki gratulált Salamon Balázsnak, és köszönetet mondott azoknak, akik dolgoztak a csarnok megvalósításában.

A község elöljárója a továbbiakban kifejtette: az önkormányzat és a Szarvasmarhatartó Gazdák Egyesülete közösen, több hónapot dolgozott azért, hogy az új létesítmény megvalósuljon. Csavar Attila, a Szarvasmarhatartó Gazdák Egyesület elnöke azt vázolta, hogy milyen a minőségi tej, miként zajlik a tej átvétele. „A tej átvétele kettős tevékenység, van egy minőségi és egy mennyiségi átvétel. Az előzőnél megállapítják a tej hőmérsékletét, ami télen kevesebb, mint nyolc, nyáron pedig kevesebb, mint hat Celsius fok. Ez azt jelenti, hogy mielőtt a csarnokba kerül a tej, azt le kell hűtenie mindenkinek. A tejnek kellemes illata, édeskés íze és fehér színe kell legyen. A fajsúlya – sűrűsége – 1028-tól 1030-ig kell terjedjen, a zsírtartalma minimum 3,5% kell legyen. Frissességét, savófokát kékszeszpróbával végezzük, amennyiben ez utóbbi a tejjel elegyedve egy alvadékos anyagot képez, akkor az nem megfelelő. A tej literének alapára – amit a szövetkezet fizet – 1,2 lej, de ez változhat minőség és mennyiség függvényében. Havi 5000 liter tej 0,1 banival emelkedik, tízezer liter esetében a növekedés 0,2-vel, míg 15 ezer liter fölött 0,3 banis pluszt jelent literenként a gazdáknak” – hívta fel a figyelmet az elnök, aki kifejtette azt is, hogy az általa vezetett egyesületnek tizenhat tagja van, akik egyelőre naponta 150–200 liter tejet visznek a tejcsarnokba.

Bálint József arról szólt, hogy ha a község lakói látják, hogy hasznos a tejcsarnok, akkor rájönnek arra, hogy érdemes gazdálkodni, álla­tokat tartani. A tejcsarnokot Szilveszter esztelneki ferences testvér áldotta meg.

Hozzászólások