Tavaly szükség volt a civilek segítségére
A Civilek Háromszékért Szövetség közlése szerint idén a határidő lejártáig (április 12.) Az év civil szervezete díjra hét jelölés érkezett, Az év önkéntese címre pedig három embert találtak érdemesnek.
Honlapunk immár közel húsz éve igyekszik folyamatosan helyi jellegű hírekkel, közérdeklődésre számot tartó írásokkal jelentkezni, mindeddig díjmentesen. Ennek hátterében főként a Székely Hírmondó nyomtatott verziójának előfizetői, olvasói, valamint a fizetett hirdetési felületeket igénylő ügyfeleink állnak, nekik köszönhető, hogy ezt a szolgáltatást ingyenesen tudjuk biztosítani.
Most viszont nehéz helyzetbe kerültünk, ugyanis a koronavírus-járvány kiváltatta gazdasági mélyzuhanás következtében hirdetési bevételeink több mint 50 százalékkal estek vissza, a nyomda is áremelésre kényszerül, szabadeladásban pedig egyre kevesebb példányt tudunk értékesíteni. Ezért arra kérjük honlapunk kedvelőit, fizessenek elő a Székely Hírmondó nyomtatott verziójára is, hogy a hirmondo.ro továbbra is első számú információforrásként működhessen, hogy munkánkat továbbra is szakszerűen és hitelesen tudjuk végezni.
A következő telefonszámok egyikén napközben bármikor hívhatnak, bemondva nevüket, lakcímüket (de elküldhetik e-mail-ben is), és előfizetés-gyűjtő munkatársunk felkeresi Önöket a lakásukon, de a szerkesztőségben személyesen is megrendelhetik Székelyföld legkedveltebb napilapját. Kérjük, segítsenek, hogy ezekben az emberpróbáló időkben is szolgálhassuk Önöket!
A szerkesztőség
Előfizetés-ügyben hívható telefonszámok:
E-mail: office@szekelyhirmondo.ro
Emellett adományokat is szívesen fogadunk a következő bankszámlaszámon:
Profiton Srl: RO56 BTRL 0150 1202 A385 98XX - Banca Transilvania, Suc. Sfantu Gheorghe
– Mi célból és kinek a kezdeményezésére alakult meg a Zágoni Gazdálkodók Egyesülete?
– A szükség adta, hogy szövetkezzenek a gazdák, mert a falu kis- és közepes állattartói szó szerint legelő nélkül maradtak. Néhány nagyobb gazda élt a jogos lehetőséggel, és bérbe vette a községi legelőket, a kisebb létszámú állattal rendelkezők pedig kiszorultak a falu közös tulajdonát képező állandó gyepekről. Ugyanakkor ki lettek szolgáltatva a bérlőknek, el kellett fogadniuk az általuk megszabott feltételeket, ha állataiknak legelőt akartak. A legelőkre vonatkozó törvénye előnyben részesítette a gazdaszervezeteket, így a nagygazdák szerződésének lejártával kérték és megkapták a tanácsi legelők használati jogát. Fontos tudni, hogy mind a polgármesteri hivatal, mind a helyi tanács részéről maximális volt a támogatás, mindenki megértette, hogy a zágoni állattartó gazdák nagy közössége kell élvezze a községi legelők adta lehetőséget.
– Hány taggal indult az egyesület?
– Az egyesület hét alapító taggal indult, de ez évenként változik, lényegében tagnak számít az, aki állatait az egyesület által bérelt területen kívánja legeltetni. Viszont nem könnyű megszervezni a legeltetést, egyre kevesebben vannak azok a juhászok, bácsok, akik esztenát létesítenének. Az állattartó gazdák az egyesületre hárítanának minden kötelezettséget (legyen esztena, kapják meg a jussukat, a juhok között legyen elegendő berbécs stb.). Viszont meg kell érteni: a szervezésben a gazdáknak kell kimondaniuk a végszót. 10-20 juhtartó fogjon össze, fogadjanak meg bácsot, egyezzék meg a feltételeket, az egyesület pedig a maga során biztosítja az állatlétszámnak megfelelő legelőt.
– Milyen előnyökkel jár az egyesületi tagság?
– Elsősorban azzal, hogy az állataik részére biztosítva van a legelő. De újból mondom: a legeltetés megszervezésében részt kell venniük a gazdáknak! Vagy inkább így: nekik kell eldönteniük a részleteket. De anyagi előnyökről is lehet beszélni. Például, az egyesület részt vállal az állatok legeltetési költségeiben, bepótol a bács által kért őrzési pénzbe. Nyilván, ahogyan a költségvetése engedi. Az évek során traktort, műtrágyaszórót, kukoricavető-gépet, krumpliszedő-kombájnt vásároltunk. Mindezek a falu – nem csak a tagság – rendelkezésére állnak. A Kovászna Megye Tanácsához benyújtott pályázat révén állatbegyűjtő, illetve karantén-központ építését kezdtük meg – ennek nagy haszna lesz az élőállat-értékesítés terén.
– Tavaly milyen sikereket ért el az egyesület, illetve milyen nehézségekkel kellett szembenézniük?
– Mindig azt tartjuk sikernek, ha a gazdák elégedettek. Az egyesület által bérelt községi legelők nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a falu állatállománya megmaradjon, a legkisebb gazdának is legyen jövedelme a jószág után. Az, hogy az állattenyésztők számára nem a legmegfelelőbb gazdasági pillanatokat éljük, nem róható fel az egyesületnek.
– Idénre milyen terveik vannak?
– Mint minden évben, folytatjuk a legelők karbantartását. 1400 ha legelőt bérelünk, de ebből alig 500 ha használható. Ez sok mindent elmond az állapotukról. Az élő állatok értékesítése a prioritások között szerepel, de ehhez újból a gazdák együttműködésére van szükség. Meg kell érteni: ha közösen, nagy mennyiségben adunk el bárányt, borjút, jobb árat kapunk, mintha egyenként, a kapun belül adnánk el belléreknek, ügyeskedőknek. Ők mi csinálnak? Aprópénzért veszik, aztán egy óra múlva jóval nagyobb áron adják tovább a portékát. Ezt a köztes láncszemet kell kiiktatni, és rögtön nagyobb bevétele lesz annak a gazdának, aki megdolgozik a bárányért, borjúért. De például a lehetőségek függvényében szakmai utak szervezését is tervezzük, például agrárkiállításokra. Az egyesület múlt kedden a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyeztető Fórumán is képviseltette magát. Ott voltak a magyar kormány képviselői is, jó hírekkel szolgáltak a székelyföldi gazdatársadalom számára.
Foto:
A gazdaegylet legelőt takarít Zágon környékén. 1400 hektárt bérelnek, de ebből csak 500 hektár használható