Hirmondo

Búcsút is tartottak

Búcsút is tartottak

Amint előző Torjai Körképünkben jeleztük, a Septemberfestre keresztelt falunapokon annyira gazdag volt a felhozatal, hogy egy oldalba nem tudtuk belesűríteni az eseményeket. Ezt most pótoljuk, bővebben beszámolunk az autókiállításról és a Mária-búcsúról is.

Hirdetés
Hirdetés

A Septemberfest nem is lenne igazi a mezőgazdaságitermék-kiállítás nélkül. Ez idén is a községháza előterében kapott helyet, többek között Mátis Ilona, Ambrus Mária Aranka, Szabó Mária, Török Gabriella Beáta, Szőcs Kriszta, Szabó Attila, Kurcsi Erzsébet, Dézsi Zita, Szabó Csaba, Bartos Julianna, Bene Róbert, Nagyházi Klementina, Vollancs Ildikó, Csiszér Magdolna, Balázs Katalin, Váradi Mária, Márton Piroska, Dobri Beáta, Kovácsi Szabolcs, Boldizsár Tünde, Márton Miklós, Sipos Csaba és Búza László állított ki. Szép és változatos, helyi mezőgazdasági termékek, gyümölcsök voltak az asztalokon elrendezve, és elmondható, hogy az idei aszályos idő ellenére a fennvaló nem volt szűkmarkú a torjaiakkal, hiszen csemegekukoricától szőlőig, pityókától dísztökökig minden közszemlére volt helyezve.

Régi és új csodálatos autók

Vasárnap a torjai futballpálya megváltoztatta rendeltetését, hiszen retró- és tunningautók találkahelyévé vált. A szervező ezúttal is az Auto Crono CV klub volt, pontosabban Zölde Adorján autóversenyző, akinek neve bizonyára ismerősen cseng olvasóink számára, hiszen több ízben írtunk róla. A fiatalember lapunknak elmondta: az ország egész területéről érkeztek gépkocsik, délutánra vélhetően háromszázat is elért az érdekesebbnél érdekesebb gépkocsik száma. Terepszemlénk során épp egy Skoda 100-as gördült be a kapun, a tulajdonosa a szervezőkkel közölte: a csehszlovákiai ipar remeke épp ötvenéves, bár a hibátlan festés, a makulátlan belső alapján azt lehetett volna mondani, hogy most gördült ki a Mladá Boleslav-i gyár kapuján. Nem kevésbé volt látványos az a néhány 1300-as Dacia, amelyeken szintén látszott: a tulajdonosuk szíve a motorral együtt dobban, és a kocsi iránti szeretet még arra is rávezérelte őket, hogy a rendszám UAP legyen (Uzina de Autoturisme Pitești). Ezen felül volt Lada 1200-as (tetején a szovjet játékipar egyik kiskocsi-remekével, na, meg egy szintén szovjet kerékpárral) VAZ rendszámmal (ez szintén a szovjet AvtoVAZ, vagyis АвтоВАЗ gyárra utal), Opel Manta, citromsárgában pompázó 601-es Trabant, VW Golf Mk2, Aro és egy Mercedes190D. Ez utóbbi büszke tulajdonosa 40. születésnapjára kapta családjától és barátaitól az autót, és arra hívta fel a figyelmünket: az autóban nem kevesebb mint 1,2 millió kilométer van, és még mindig makulátlan a járgány! Az ajándékozás tényét nem más erősítette, mint egy matrica, amelyet a motorháztető belsejére ragasztottak a következő szöveg kíséretében: „Legyen előtted mindig út, fújjon mindig hátad mögül a szél / Az eső puhán essen földjeidre, a nap melegen süsse arcodat / S amíg újra találkozunk, hordjon tenyerén az Isten.”


Persze, rengeteg volt az újabb gyártású autó is, ezt a mezőnyt elsősorban a BMW-k és a VW-ek uralták, de közöttük megbújt egy murokszínű Ford Mustang is. Ezeknek az autóknak egy része optikailag volt tunningolt, mások extra lóerőt kaptak, de akadt, amely a tömérdek beépített hangszóróval hívta fel a figyelmet. Volt Porsche is, szokatlanul nagy terepgumikkal, sátorral kiegészítve, ugyanakkor a négykarikás gyártó, az Audi is képviselve volt.

Egy igazi különlegesség a pálya közepén kapott helyet: egy rakfelületes pick-up hátsó részére kétméteres hangszóró-együttes volt erősítve, a Ialomița megyéből érkezett járgány az ország leghangosabb autója – hívta fel a figyelmünket Zölde Adorján. A hangszórót speciális hidraulika emelte fel a rakfelületről, a zene kristálytisztán szólt belőle a hangerő ellenére. Az autó természetesen belül is ki volt bélelve hangszórókkal, csak az ajtókban tíz-tíz darab kapott helyet, míg az ülések mögé egy hatalmas mélynyomóládát bújtattak. Óvatosan fogalmazunk, de sejthető, hogy a hangtechnika vélhetően többe került, mint az autó…

A nap folyamán különböző, autókkal kapcsolatos vetélkedőket is tartottak, a főszervező pedig azon reményének adott hangot, hogy a rendezvénynek a jövőben országos szinten is lesz visszhangja.

Mária-búcsú a kápolnában

Szeptember 11-én a szokásos Mária-búcsút is megtartották a községközpontban lévő kis kápolnában. Ezen számos hívő vett részt, a szentmisét pedig a környékbeli papság egy részének a jelenlétében ft. Hurgoi János kanonok, a gyulafehérvári érsekség irodaigazgatója celebrálta, prédikációt is mondva. Rajta kívül a házigazda Hatos Mihály altorjai plébános meghívását ft. dr. Veres Stelian kanonok, az érsekség gazdasági igazgatója is elfogadta.


Ft. Hurgoi János prédikációja elején egy személyes történetet osztott meg, azt mesélte, hogy pénzhiány miatt testvérével miként vásároltak édesanyja névnapjára egy szál virágot, amit eltörtek, de megragasztva nyújtottak át. Édesanyja ettől is boldog volt, leszedte a szigetelőszalagot, és mosolyogva mondta: úgyis hosszú volt a szára, szebb, ha letörjük – idézte fel a gyermekkori életképet a kanonok. „Amikor égi édesanyánkat köszöntjük, ez a szeretetteljes, mosolygós anyai arc jelenik meg előttem, aki minden hibánk ellenére megpuszil bennünket, és imádkozik gyengeségeink leküzdéséért szent fiához, Jézus Krisztushoz.

A mai névnapon, amikor égi édesanyánkat köszöntjük, szebb ajándékot nem is hozhatunk magunkkal, mint buzgó, keresztény életünket, szent fia tanításának megtartását” – mondta a gyulafehérvári vendég, arra kérve a híveket, hogy az ünnepen igyekezzenek keresni a csendet, azt a csendet, amely imádsággá válik, majd párhuzamot vont a csend és a szeretet között, evangéliumi részt idézve Mária Júda városába való útjáról rokonához, Erzsébethez. „Ez az út az igazi szeretetnek két útját tárja elénk. Az egyik Jézus bemutatása és jelenléte Zakariás házában, a másik Mária szolgálatában mutatkozik meg, három hónapig marad a házban, segítséget nyújtva Erzsébetnek és családjának. Mindkét szeretet abból a csendből fakad, amelyben Mária élt, és engedte, hogy Isten alakítsa életét, lelkét. Csend és szeretet, ami azt jelenti: Jézust vinni és adni, és szolgálni. A mindennapi életünk nagy, kulcsfontosságú szavai. Abban a családban, közösségben, társadalomban ahol a csend és a szeretet uralkodik, ott biztos, hogy Isten jelenléte és áldása van jelen” – hangsúlyozta a kanonok.

A szentmise végén szokás szerint Hatos Mihály plébános arra kérte meg Daragus Attila polgármestert, hogy szóljon az egybegyűltehez. Az elöljáró köszöntötte a gyulafehérvári vendégeket, a magyarországi testvértelepülések küldötteit és a helybelieket. A polgármester rövid beszédében köszönetét fejezte ki a torjaiaknak, akik tettek valamit a településért, elmondva azt is, hogy a templomok, iskolák felújítására összpontosítanak, és az egyház támogatására kérte a híveket, ugyanakkor az összefogás fontosságát hangsúlyozta. A szentmise végén Hatos Mihály plébános ismételten felhívta a figyelmet a Mária-tisztelet fontosságára, majd köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak a búcsú megszervezéséhez.

Hozzászólások