Hirmondo

„Az V. ligában nincs ellenfelünk”

„Az V. ligában nincs ellenfelünk”

A dálnoki születésű, jelenleg Sepsiszentgyörgyön élő Szűcs Attila másfél éve edzi a Dálnoki Dózsát, amely azóta a labdarúgó V. liga élbolyában tanyáz. A tavaszi idényt első helyen váró csapat trénerét az őszi idényről és a tervekről kérdeztük.

Érkezésünkkor Szűcs Attila a csapat korszerű öltözőjében a mezeket rendezte. „Hétvégén nyertük meg a Barátság-kupa nevű minifoci-tornát, és most újabb bevetésre készülünk, ez kitűnő edzéslehetőség, mozgásban tartja a fiúkat”, fejtette ki. A téli felkészülésről elmondta, hetente két–három alkalommal kispályán játszanak Sepsiszentgyörgyön. „A játékosaim minifoci-bajnokságokban fociznak, tehát edzésben vannak, erőnléti gondoktól nem tartok, azonban a bajnokság március eleji kezdete előtt 2–3 nagypályás edzőmérkőzést is szeretnék játszani”. Hozzátette, kitűnő körülmények között játszhatnak hazai pályán. „Amint látható, nagyon szép, korszerű öltözőnk van, tavaly nyáron a játékteret is felújítottuk, a pályagondnok azt rendszeresen öntözi, kaszálja. Tavasszal az öltöző felőli kapu mögötti védőhálót dróthálóra cseréljük, a pályát meg megszórjuk fűmaggal”, sorolta a szakember.

A helyiek szeretik a csapatot

A huszonkettes játékoskeretben hét helyi focista van, közülük Már Benedek nevét emelte ki az edző, a többiek Sepsiszentgyörgyről, illetve Brassóból járnak a mérkőzésekre. „Több volt játékosomat megkerestem, zömében 38–40 év körüli, felsőbb osztályokban tapasztalatot szerzett labdarúgók, és kijelenthetem, az V. ligában nincs ellenfelünk”.

Szűcs Attila szerint a téli szünetben nem megy el senki a csapattól, és szeretne még két felsőbb osztálybeli játékost igazolni. A szakember úgyvéli, a közönséget nem zavarja, hogy zömében nem helyiek alkotják a csapatot. „Többször hallottam, ilyen jó kapust (Mátyás Endre, I. ligát megjárt hálóőr – szerk.), vagy ilyen gyors csatárt (Ganciu Iulian – szerk.) még életükben nem láttak”, mondja mosolyogva a tréner, hozzátéve, a brassói Bentu Paul egészíti ki a közönségkedvencek sorát.

Hozzátette, örömmel tölti el, hogy a mérkőzéseket teltház előtt játsszák: „Nagyon sokan kijárnak a mérkőzésekre, a helyiek szeretik a csapatot. Mióta hazakerültem, abban bíztak, hogy a falunak végre egy jó futballcsapata lesz, és úgy vélem, ezt sikerült megvalósítani”, nyugtázta az edző-játékos. „Jó látni, hogy 150–200-an buzdítják a csapatot, itt ez az egyetlen szórakozási lehetőség.”

A feljutáshoz több pénz kell

A Dózsa tavaly is szerepelt a rájátszásban, azonban nem sikerült kivívni a feljutást. „Szeretnénk feljutni a IV. ligába, azonban ez a támogatásoktól függ. Még 2–3 játékosra lenne szükség ahhoz, hogy a felsőbb osztálybeli élbolyban szerepelhessünk. Annak nem látom értelmét, hogy kínlódjunk a IV. ligában.”

A szakember elmondta, folyamatban van a sportegyesület (SE) megalakítása, jelenleg a névfoglalás zajlik, és ha ez megtörténik, könnyebben találhatnak majd támogatókat. „Jelenleg az önkormányzat a bírói díjakat fizeti és a kiszállásokhoz szükséges autóbuszt bérli, azonban, amint a SE megalakul, több támogatást nyújthatnak”, mondta a tréner, hozzátéve, a sportegyesületet elnökként ő maga vezetné, Szekeres Csaba alelnök segítségével. „A csapatot az önkormányzat mellett testvérem, Szűcs István, Bangyán Sándor alpolgármester, Kiss Zoltán, Lőrincz László és Banos György vállalkozó támogatja, ezért őket köszönet illeti.”

Szűcs Attila az utánpótlásnevelésre is gondol. Az ificsapatot Szekeres Csaba edzi, Szűcs irányításával. „Kevés a gyerek a faluban, emellett ősztől Szűcs Iván és ifjabb Szekeres Csaba is a felnőttcsapatot erősítik majd. Amennyiben nem gyűl össze 13–14 ifijátékos, ősztől a kadétbajnokságba nevezünk be 11–12 éves gyerekekkel, és bízom benne, hogy néhány éven belül helyiek alkothatják majd a nagycsapat gerincét”. Zárszóként hozzátette, „szeretném, ha a felnőttcsapat helyi tagjai változtatnának hozzáállásukon, és a mérkőzéseken rendszeresen megjelennének”.

 

Szűcs Attila 1986-ban a Kézdivásárhelyi Vasasban kezdte labdarúgó-pályáját id. Demkó Sándor vezetése alatt. Három idény és a katonaság után a felnőttcsapatot erősítette három évig csatárként, majd hét évet Magyarországon futballozott. 1997-es hazatérését követően előbb Sepsiszentgyörgyön, majd Viktóriavárosban játszott a C-divízióban. Edző-játékosként tíz évet volt Zágonban, hét évet a IV., hármat a III. ligában, majd a maksai csapattal harcolta ki a feljutást a IV. ligába, mígnem két és fél év után hazatért Dálnokba.

 

A Dálnoki Dózsa játékoskerete

Mátyás Endre, Papp László – kapusok, Kónya-Gál Árpád, Szűcs Attila, Letcă Gheorghe, Popa Ionuț, Kiss Zoltán, Már József, Sima Csaba, Szűcs Botond – védők, Kiss Róbert, Bentu Paul, Kulcsár László, Égermand Árpád, Berecz Gyula, Kövesi Jonathan, Már Benedek, Boér Csaba – középpályások, Szekeres Csaba, Buciuman Ovidiu, Berde Csongor, Ganciu Iulian – csatárok.

Hozzászólások