Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

A régi Uzonkafürdő képekben

Uzonkafürdő a Baróti-hegység Nagy-Murgó nevű tömbjének északi lábánál, a Pisztrángos- és Uzonka-patakok völgyében fekszik. A két patak nevét viselő ásványvíz-forrás mellett hajdan két fürdő létesült, de ma csak az uzonkai források melletti létezik, a pisztrángosi fürdő több mint száz éve megsemmisült.

A település általunk ismert első írásos említését Benkő József 1770-ben megjelent Filius Postumusában találjuk, ahol azt olvashatjuk, hogy a helység „… az Uzonkának nevezett ma is meglevő savanyúvízforrás körül alakult ki.” Halmágyi István naplójába feljegyzi, hogy 1769-ben „… a Pisztrángosi fürdőn kuráltatta hűléses lábait…”. A 19.század közepén látogatottsága csökken az akkor kialakulóban levő Tusnád és Málnás jobb megközelíthetősége következtében.

Orbán Balázs 1860 körül tesz látogatást a környéken. A Székelyföld leírásában az alábbiakat írja: „… ott van a jobb partilag beleömlő (Uzonka patakába – J. Á.) Pisztrángos patak völgyében a hajdan nagy hírnévvel bírt Pisztrángos borvíz, melyet ezelőtt sok fürdővendég látogatott meg, kiknek fogadására házak is épültek, de a rossz utak miatt fel van most hagyva azon gyógyforrás, melynek jótékony hatásáról csudás dolgokat beszélnek. Ott buzog felhasználatlanul azon ásványos víz, mely kellemes íze mellett a bort is főzi…”

1. Látkép az 1940-es évek elejéről. Háttérben a melegfürdő. 2. Az 1927-ben épült fürdő. 3. A szabadtéri borvízfürdő. 4. A szabadtéri medence látogatói az 1930-as években.

A fent említett hanyatlás ellenére sem tűnt el véglegesen Pisztrángosfürdő jó hírneve. Adat van arra, hogy 1896 táján az itt elterülő kaszálókon fakeretbe foglalt borvizes nyitott fürdőmedencék létesültek. Az 1900-as évek elején Gyerkes Mihály és Bach Ede vállalkozók vették bérbe mindkét forrást Nagybacon községtől, és a Pisztrángos borvizének jobb minősége okán itt kezdték a fejlesztést: fürdőkádakat állítottak be, lakást építettek vendégfogadás céljából. A borvízkutat is bővíteni szándékoztak a kitermelés érdekében, azonban a forrás természetes környezetéből való eltérítése folytán elapadt, a beruházás dugába dőlt, Bach Endre öngyilkos lett.

A pisztrángosi balsiker után az érdeklődés az Uzonka forrásai felé terelődtek. A tulajdonos hat község közbirtokosságát melegfürdő építésének gondolata kezdte foglalkoztatni. 1927 elején elfogadták a fürdő építésének konkrét tervét, öt érckádas kabinra méretezve azt, mely még az év májusára elkészült. Ily módon egy korszerűbb fürdőélet kezdődött Uzonkán, az 1945-ig tartó időszakot tartják a fürdőhely fénykorának.

Ebben az időben szép és rendezett volt Uzonka, sétányokat alakítottak ki, a mai Főkút környéki nyaralóházak száma meghaladta a harmincat, köztük a legnagyobb a református egyház kétszintes, 11 szobás nyaralója, a Kálvin Otthon, mely ma is régi szerepkörét tölti be. Szórakozási feltételeket nem tudott biztosítani Uzonka, csupán egyetlen tekepályát. Az ismerős nyaraló családok egymás között szerveztek teadélutánokat, kártya- és römipartikat, gyalogtúrákat.

A Főkút savanyú vize bikarbonátos és vasban igen gazdag. Ivókúrában főleg a savhiányos gyomor- és bélbántalmakban ajánlott. A melegfürdőt érbetegségek tüneti kezelésére javasolják.

1936-tól kezdődően a Gyimes-völgyéből több család költözött ide, és létesített külön lakótelepet az Uzonka-patak völgyében, a fürdőtől mintegy másfél kilométer távolságban. Gazdálkodással foglalkoztak, és a közeli kőbányákban vállaltak munkát. 1943-ban iskola létesült.

1. A fürdő látképe az 1930-as években. Háttérben a Nagy-Murgó északi lejtője. 2. Látkép a fürdő sétányával 1942-ből. 3. A Kálvin Otthon épülete az 1930-as években. 4.Jellegzetes uzonkafürdői villa. 5. Nagybaczoni Nagy Vilmos volt honvédelmi miniszter (balról) sógora társaságában Uzonkán, 1943-ban.

 

 

 

 

 

A mintegy harminc évi élénk fürdőéletnek az 1950 után következő évek vetettek véget. A közbirtokosságot megszüntették, Nagybacon vette át az elöregedett melegfürdőt, a villatulajdonosok első generációja kiöregedett,az utódok közül sokan túladtak az örökségen, hiszen abban az időben fényűzésnek számított egy nyaralóház fenntartása. Az 1989-es év hozta el az újabb felemelkedés lehetőségét. Az ezt követő években újabb villák, lakások épültek, számuk mára megközelíti a kétszázat.

Fentebbi írásom forrásanyagát a nagybaconi születésű és Győrben élő Bardocz Barna képzőművész anyagi támogatásával 2000-ben kiadott Uzonkafürdő (monografikus emlék) című kiadványban megjelent, Veres Ferenc nyugalmazott tanár által írt helységmonográfiából merítettem.

József Álmos

 

Uzonka esetében azt is felderítette a névtudomány, hogy ez a földrajzi név hogyan vált női névvé. A névadás alapja Szotyori Lajosnak 1935-ben megjelent Uzonka legendája című romantikus regéje. Benne voltaképpen a székelyföldi Uzonka-patak nevét személyesíti meg a szerző. A regényben Uzonka egy kényúr leánya. A leány szerelmesét az apa, hasztalan tiltás után, meg akarja ölni, a leány azonban kedvese elé veti magát, s így őt éri a gyilkos penge. A leánynak, Uzonkának kiömlő vére nyomán tört elő az Uzonka-patak forrása. Ez a rege volt az indítéka tehát az Uzonka leánynévnek, s mint ilyen, az Uzonka az ún. „irodalmi névadás” terméke. (Éppúgy, ahogyan Arany János Buda halála című eposzában az Ildikó nevet teszi népszerűvé.)

Murádin László

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük