Vitatható intézkedés

A bankokra és pénzintézetekre kivetett „kapzsisági adó” rövid távon kecsegtető, de hosszú távon negatív hatása lehet a gazdaságra, véli Bordás Attila.

A LAM Mikrohitel Rt. aligazgatója érdeklődésünkre elmondta: ha a „pénzéhes állam” pluszadót vet ki a pénzintézetekre, azok vagy visszafogják a hitelezést, hogy kevesebb adót fizessenek, vagy a többletköltséget beépítik az áraikba, így végül a lakosság fizeti meg ennek árát; nem bankkamatban, hanem az utalási és számlafenntartási költségekben. A sepsiszentgyörgyi pénzügyi szakember szerint a gazdasági fejlődés feltétele, hogy „forogjon a pénz”, és nem egészséges ezt bankadóval visszafogni. Nem célravezető, hogy a tízmilliárd lejes költségvetési lyukat úgy akarják betömni, hogy a bankoknak nyújtják be a számlát. Emlékeztetett, a piac érzékelte, hogy korlátozni akarják a bankok mozgásterét, amikor a pénzintézetek és a nagy elektronikai cégek hatmilliárd lejt veszítettek értékükből a tőzsdén.

Bordás Attila szerint vitatható, hogy a bankközi hitelkamatláb (ROBOR) alakulása alapján kell-e „büntetni” a bankokat, hiszen a bankközi hitelkamatláb szabadon mozog, attól függően, hogy mennyi pénz van a piacon. Ugyanakkor torzítja a piacot az állam „pénzéhsége”, hiszen ha üres az államkassza, államkötvényeket bocsátanak ki, és közvetett módon ezek megvásárlására kötelezik a bankokat. A közgazdász szerint Romániának jelentős demográfiai problémája van, ezért inkább ösztönözni kellene a nyugdíj-megtakarításokat, nem pedig fakultatívvá tenni a nyugdíjalap második pillérét. Ez a tízmilliárd eurónyi alap viszont nagy kísértés a kormány számára, hogy bevonja a költségvetésébe, holott ezzel a pénzzel jelenleg politikamentesen gazdálkodnak, de ha az alap megszűnik vagy lecsökken, korlátozódik a tőkeáramlás.