Felhívás!

Vásároljon védett műhelyektől

Vásároljon védett műhelyektől Gazdaság

Miután három évvel ezelőtt az akkori kormány megszüntette a lehetőséget, a nemrégiben életbe lépett 2020/193-as törvény ismét arról rendelkezik, hogy a fogyatékossági illeték befizetésére kötelezett vállalkozások az összeg felét elkölthetik fogyatékkal élőket foglalkoztató védett műhelyeknél. Gond az, hogy megkésett a rendelkezés, hiszen a korábban megrendelés nélkül maradt védett műhelyek java része megszűnt, hívja fel a figyelmet Makkai Péter, a fogyatékkal élőkkel foglalkozó sepsiszentgyörgyi Írisz Ház igazgatója.

Törvény szerint minden cégnél, ahol ötvennél több személy dolgozik, az alkalmazottak legalább 4 százaléka fogyatékkal élő kell legyen. Ha az érintett vállalkozás ezt nem tudja teljesíteni, kötelező módon, havonta be kell fizesse az államkasszába minden fogyatékkal élőknek fenntartott munkahely után a bruttó minimálbér összegét. Ezt az illetéket három évvel ezelőttig az érintett cégek elkölthették olyan védett műhelyek termékeire vagy szolgáltatásaira, amelyek fogyatékkal élőket foglalkoztattak. Az új törvény ismét visszavezette ezt a lehetőséget, azzal a kikötéssel, hogy az illeték felét lehet védett műhelyekben elkölteni, a másik fele az államkasszába kerül. Mivel kétszeresére emelték a cégek által kötelezően befizetendő összeget, így a védett műhelyek ugyanakkora összeghez juthatnak, mint három évvel ezelőtt.

Makkai Péter református lelkipásztor felidézte, hogy három évvel ezelőtt 21 fogyatékkal élő volt alkalmazva az Írisz Ház védett műhelyében, ám miután törvénnyel ellehetetlenítették működésüket, kénytelenek voltak 19 fogyatékkal élő munkatársukat elbocsátani. A Diakónia Keresztyén Alapítvány áthidaló megoldásként munkaközvetítő irodát hozott létre, amely háromszéki fogyatékkal élőknek próbál állást találni, így közvetítésükkel többen találtak munkahelyet. Makkai Péter szerint egy védett műhely beindítása nehézkes, működtetése nem gazdaságos, mert nem könnyű piacot találni a védett műhelyekben előállított termékeknek és szolgáltatásoknak, hiszen a cégek nem vásárolnak meg bármit.

Az Írisz Ház igazgatója szerint a kormány három évvel ezelőtt az ügyeskedők miatt szüntette meg a lehetőséget, mivel felmerült a gyanú, hogy többen csak azért alkalmaztak fogyatékkal élőket, hogy megszerezzék a védett műhely státuszt, ám a nagyszámú védett egység mellett valójában kevés fogyatékkal élő jutott munkához, a védett műhelyek egy része a magán vagy állami vállalatok megrendeléseit teljesítette. Makkai Péter szerint a visszaéléseket nem lehetett kiszűrni, hiszen a fogyatékkal élők is foglalkozhatnak kereskedelemmel. A szakember attól tart, hogy a fogyatékossági illetékként begyűjtött pénz egy része újra az ügyeskedő vállalkozók zsebébe kerül, ami nem szolgálja a fogyatékkal élőket.

A sepsiszentgyörgyi Írisz Ház igazgatója azt tartja aggályosnak, hogy a fogyatékkal élők foglalkoztatására kötelezett cégek által az évi 500 millió eurónyi fogyatékossági illeték befolyt ugyan az államkasszába, ám ennek hozadékát nem érzékelik a fogyatékkal élők. Ha ezt az összeget valóban a fogyatékkal élők támogatására használnák fel, minden községben működhetne egy fogyatékkal élőket foglalkoztató nappali központ, mondta Makkai Péter, aki szerint hasznos lenne, ha követhető lenne a pénz útja, és a kormány valóban a fogyatékkal élők munkahelyi integrációjára fordítaná a cégektől erre a célra begyűjtött összegeket.

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.