Van-e alternatíva?

Rendkívül ijesztő jövőképet vázoltak fel egy illyefalvi konferencián tudományos kutatók, agrár- és élelmiszeripari szakemberek a nagyüzemi mezőgazdaság és élelmiszeripar által okozott károkról. Hangsúlyozták: Székelyföldön viszonylag jobb helyzetben vagyunk, ezért a biogazdálkodás lehetne jövőnk záloga. Globális szinten viszont az ökogazdálkodás csak mérsékelni tudja a sok embert olcsón étkeztető nagyüzemi mezőgazdaság okozta károkat.

„Felelősséggel nemzedékeink egészséges táplálkozásáért” jelmondattal szervezte a LAM Alapítvány a III. Székelyföldi Földész Fórumot, ahol a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke, Ladó Hunor rámutatott: az egész világ érzi, hogy baj van, szükséges változtatni, hiszen a nagyüzemi gazdálkodás miatt 59 év múlva nem lesz termőföld a bolygón! A gyermekkorunkban használt növényvédő szerekből jelenleg 1–2 van forgalomban, mert annyira életellenes szerek voltak, hogy betiltották azokat, mondta Ladó Hunor, aki szerint a legújabb növényvédő szerekkel is ugyanez a helyzet, de nincs amivel pótolni.

Bardócz Zsuzsa biokémikus kutató, a Magyar Tudományos Akadémia tagja szerint sokat ártott egészségünknek és környezetünknek, hogy a gyűjtögető, vadász életmódról áttértünk a tudatos, vegyszeres mezőgazdaságra, és megjelentek a génmódosított növények. Ezeket ugyanis hozamra és nem tápértékre nemesítették ki. A nagyipari állattenyésztésben, természetellenes környezetben tartott állatokból hormonokkal, antibiotikumokkal teli táplálékot állítanak elő, amelyek az emberekben is betegségeket okoznak. A világ ivóvizei rendkívül szennyezettek, hívta fel a figyelmet. Bardócz sajnálatosnak tartja, hogy az emberek hozzászoktak ahhoz, hogy kiskertjeikben is vegyszert használnak, holott kutatások bizonyítják, hogy bioételek fogyasztása segít a szervezetünk méregállományának csökkentésében.

Növekvő igény a bió iránt

„Alternatív, reform, natúr, integrált, funkcionális, helyi, paleo”, ezekkel a címkékkel próbálják eladhatóbbá tenni az élelmiszereket, ám a valóban biotermékek besorolása szabályozott, szigorú ellenőrzési és hitelesítési rendszernek kell megfeleljen, mutatott rá Roszik Péter. A magyarországi Öko-szövetség alapítója szerint romlik a világ, ezért kell tanúsítvánnyal bizonyítani, nem csak nyilatkozni, hogy valami bió. Roszik Péter úgy véli, szinte nincs olyan nagyüzemi módszerrel előállított élelmiszer, ami gyomorba való lenne, mert tele van vegyszerekkel, tartósítószerekkel és adalékanyagokkal. Egy uniós kutatás kimutatta, hogy egy almában 43 fajta növényvédő szer van. Idén, Magyarországon 30 ezer tonna vegyszert szórtak ki a földekre anélkül, hogy mérték volna, szükséges vagy sem. Véleménye szerint a biogazdálkodás jelenti a lehetőséget, hogy mindezen változtassunk, hiszen a tiszta levegő, az iható víz, a megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszer és az élhető környezet jelenti a biológiai létezés alapját.

Háromszék egyik vonzereje lehetne a bioélelmiszer, ha elmondhatnánk, hogy öko-agroturizmust kínálunk, mutatott rá Könczei Csaba. A mezőgazdasági igazgatóság vezetője szerint Háromszéken jelenleg „vékony” ez a piaci szegmens, de egyre nagyobb az igény a biotermékek iránt. 2010-ben még csak 9 bejegyzett ökogazda volt a megyében. A támogatások miatt számuk 2012-re 406-ra emelkedett, majd fokozatosan csökkent. Jelenleg 119 termelő, feldolgozó és kereskedő van bejegyezve, illetve 2500 mezőgazdasági terület van bióként hitelesítve, de több ezer hektár van átállási időben, így pár éven belül 4000-re emelkedhet a bióként hitelesített mezőgazdasági parcella.

Ladó Hunor kertészmérnök szerint Székelyföld jó adottságokkal rendelkezik, ám nehezíti a biotermesztést a mezőgazdasági területek szabdaltsága, hiszen nem lehet biogazdálkodásra engedélyeztetni egy nadrágszíj parcellát, ha a telekszomszédok vegyszereznek, ezért szerinte összefogásra, közös cselekvésre lenne szükség. „Ha azt hiszed, hogy a gazdaság fontosabb, mint a környezet, tartsd vissza a légzésedet mindaddig, míg számolod a pénzedet”, ezzel az idézettel zárta előadását Ladó Hunor.