Vagyonvesztést kockáztatnak

Vagyonvesztést kockáztatnak azok a civil szervezetek, amelyek nem nyilatkoznak a valós kedvezményezettekről! A tavaly bevezetett 2019/129-es pénzmosás elleni törvény kötelezi többek között a cégeket és civil szervezeteket, hogy a megyei törvényszéken leadjanak és az igazságügyi minisztériumba elküldjenek egy nyilatkozatot a valós kedvezményezettekről, hívja fel a figyelmet Debreczeni János. 

A sepsiszentgyörgyi adótanácsadó érdeklődésünkre elmondta: a nyilatkozat leadásának határidejét a járvány miatt kétszer is halasztották, ám míg a cégek esetében az új határidő november 1-je, addig az egyesületek és alapítványok számára maradt az augusztus 14-ei határidő. Félő, hogy főként a kisebb civil szervezetek és alapítványok nem is tudnak erről a kötelezettségükről, holott sokat kockáztatnak, ha nem tesznek ennek eleget.

Debreczeni János szerint a pénzmosás elleni törvény a cégek esetében 10.000 lejig terjedő büntetést, majd a vállalkozás felszámolását írja elő. Az egyesületek és alapítványok esetében, amelyek nem nyilatkoznak határidőre a valós kedvezményezettekről, bármely minisztérium vagy magánszemély is kérheti a felszámolásukat. Ennek további veszélye, hogy ha egy alapítványt felszámolnak, a vagyona az államra száll, hívja fel a figyelmet az adótanácsadó.

A valós kedvezményezett többek között az a személy, aki meghatározó befolyással rendelkezik, akinek megbízásából valamely ügyletet végrehajtanak, vagy aki egyéb módon tényleges ellenőrzést gyakorol, illetve civil szervezetek esetében azok is, akiknek érdekében azt létrehozták és működtetik, és az, aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, vagy a kezelt vagyon felett egyéb módon ellenőrzést gyakorol.

Debreczeni szerint a civil szervezeteknek időben el kell kezdeniük a folyamatot, mert bonyolult a procedúra. Rámutatott, hogy az állam részéről ez drasztikus lépés, ezért nagyon fontos, hogy az alapítványok időben lépjenek, és ne adjanak támadási felületet, ugyanis a határidőre nem teljesített kötelezettséget kihasználva bárki kérheti a szervezet felszámolását.

Románia a pénzmosás elleni törvénnyel európai uniós irányelveket emelt át a hazai jogrendszerbe. Az uniós irányelv célja, hogy kiszűrjék a gyanús tranzakciókat, és legyenek nyilvánosak a különböző pénzmozgások valós kedvezményezettei. Gond az, hogy Románia „átesett a ló túlsó oldalára”, hiszen míg az uniós irányelvekben értékküszöböket – például tízezer euró fölötti pénzmozgást – határoznak meg, addig nálunk minden céget és civil szervezetet nyilatkozásra kényszerítenek.