Üvegvisszaváltás buktatókkal

Üvegvisszaváltás buktatókkal Gazdaság

Ettől a hónaptól ismét megéri összegyűjteni az otthonainkban felgyűlt üveget, hiszen pénzt hozhat, ha visszaváltjuk. Annál is inkább, mert áprilistól minden újrahasznosítható csomagolású – sörös, tejes, ásványvizes, üdítőitalos, gyümölcsös – üvegben tárolt termékért 50 banis betéti díjat kell fizetnünk, de ezt az összeget visszakaphatjuk az üzletben, ha megőrizzük a pénztárbizonylatot (bon fiscal), és visszavisszük az üveget.

Sokak számára ismerős lehet az eljárás, hiszen a rendszerváltás környékén sokan így pótolták bevételeiket, míg a diákoknak zsebpénzt jelentett, ha „visszavitték az üveget”, és beáltották. Ezután modernizálódott a csomagolástechnika, megjelentek a műanyag flakonok és alumínium dobozok, és megszűntek az üvegvisszaváltók. Most ismét az üvegvisszaváltás egy újabb módszerével próbálkoznak, hiszen Románia arra kényszerül, hogy növelje a kötelező uniós visszagyűjtési arányt. Az országban évente termelt 1,3 millió tonna csomagolóanyag alig 5 százalékát használják fel újra (ezzel európai szinten sereghajtók vagyunk), amit 50 százalékra kellene feltornázni 2025 végére.

A kormány 2018/74-es sürgősségi rendelete értelmében a kereskedőknek fel kell tüntetniük a termékeken, amennyiben csomagolásuk újrahasznosítható, a 400 négyzetméternél nagyobb üzleteknek pedig helyet kell biztosítaniuk a visszavitt csomagolóanyagok raktározására, és a pénztárbizonylat (bon fiscal) alapján vissza kell fizetniük a betéti díjat a vásárlónak. Arra számítanak, hogy az üres üvegek visszakerülnek az üzletbe, onnan pedig a gyártóhoz, ahol újra felhasználják, újratöltik azokat.

Az viszont még nem világos, hogy ez miként történik a gyakorlatban. A lakónegyedi kisboltok számára nem kötelező, így eldönthetik, hogy visszaváltják-e vagy sem az üveget. A nagy üzletláncoknak viszont kötelező visszavenniük. Tapasztalatok szerint a törvény ugyan néhány napja életbe lépett, de a boltok nem rukkoltak elő tájékoztatással. Ennek oka az lehet, hogy nem mindenki tudja, mi a feladata, hogyan raktározzák és kezelik a visszavitt üvegmennyiséget, és a pénztárnál miként adják vissza a pénzt.

A lapunk által megkeresett üzletvezetők névtelenséget kértek, mivel attól tartanak, büntetést kockáztatnak, ha nem tudják alkalmazni a törvényt. Egyikük rámutatott: az nem világos, hogy miként adják vissza az üvegenkénti 50 banit, hiszen a termék eladásakor ugyan megjelenik a számlán, „de milyen bizonylat alapján kellene ezt a pénzt visszafizetni az ügyfélnek, hiszen ha a pénztáros kiveszi a kasszából az 50 banit, az bizonylat nélkül hiányként jelenik meg a könyvelésben”.

Egy másik bolttulajdonos arra a gondra világított rá, hogy nem tudják, mi történik a lerakatokból rendelt áru esetében, mit történik az üres üvegekkel – erről hiába kérdezik a termékeket beszállító kereskedelmi ügynököket, nem kapnak választ. Másrészt az sem világos, mi történik a külföldi, import termékek újrahasznosítható csomagolóanyagaival, például ki szállítja el a külföldi borok üres palackjait? Az általunk megszólaltatott boltosok szerint el kell telnie még néhány hónapnak, míg beindul a rendszer, és gyakorlatban is elkezd működni az üvegvisszaváltás.

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Hozzászólások
  • User
    Dátum: 2019. április 10., 17:18
    ÉRTÉKELÉS: 7

    A gyártónak nem érdeke,hogy visszavegye az üvegeket,mert a raktározás,mozgatás,mosás ,címke eltávolítás,,fertőtlenítés ,munkadíj többe kerül ,mint egy új üveg.A rendeletet megint nem dolgozták ki,pedig nem lett volna nehéz tanulmányozni hogyan működik ez Magyarországtól egészen Svédországig.De az 50 bani is kevés mert ennyiért inkább elhajítják a legtöbben….eltörik,üvegszilánkokat össze kell/enne/ szedni csak maradnak a problémák.És az a tanácstalanság a pénztárnál,hogy nem lehet elkönyvelni az üveg átvételét,azt Vigyorika találta ki a tudósai körében?Hát adjanak bevételi bizonylatot amire kifizetik azt az óriási összeget.Van törvény ,szabály de nem alkalmazható.Ezt hívják FÉRCMUNKÁNAK.Amilyen az ország is.Dixit.