Felhívás!

Túlélésre rendezkednek be

Túlélésre rendezkednek be Gazdaság

Az alapanyag árának emelkedése és az előállítási költségek növekedése miatt idén tovább drágul a kenyér – vetítette előre Petre Daea mezőgazdasági miniszter. A hazai pékségek a túlélésre rendezkednek be, inkább lemondanak a nyereségéről, fogalmazta meg Diószegi László. A sepsiszentgyörgyi pékség tulajdonosa szerint félő, ha megszűnik az állami energiaár-támogatás, tovább drágul a kenyér, amit a kisjövedelműek éreznek meg leginkább.

Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a gabonaárakat nem a piac, hanem a gazdák kiadásai alakítják, ugyanis drágább lett a gázolajjal, a műtrágya és a növényvédő szerek, de többe kerül a munkaerő is. Emiatt a gazdák a tavalyinál magasabb áron fogják eladni a búzát, hogy fedezni tudják költségeiket, és folytatni tudják a termőföldjeik megművelését. Az agrártárca vezetője úgy véli, nincs választás, ki kell fizetni a gazdák megemelkedett költségeit, hiszen ha leáll a gabonatermelés, akkor biztos, hogy nem lesz kenyér.

A mezőgazdasági miniszter úgy látja, az idei búzatermés fedezi a belföldi szükségletet, sőt, lehetővé teszi bizonyos búzamennyiség exportját is. Előrejelzések szerint idén 9 millió tonna hazai búzatermés várható, és ez a mennyiség hozzávetőleg 20 százalékos csökkenést jelent a tavalyi, 11,3 millió tonnás terméshez képest. Miközben a 2,1 millió hektáros termőterület tavalyhoz képest nem változott, a szárazság miatt a hektáronkénti hozam 5,4 tonnáról 4,3 tonnára csökkent. Ez lényegesen elmarad a nyugati országok hektáronkénti 7 tonnás hozamától, aminek az az oka, hogy Nyugaton léteznek öntözőrendszerek, és a gazdák magas hozamú hibrid búzát termesztenek.

A pékségek kénytelenek lemondani nyereségükről és túlélésre berendezkedni, különben olyan mértékben kellene emeljék az áraikat, ami hátrányosan érintené a vásárlóik többségét – állapította meg Diószegi László. A Románia több megyéjében is forgalmazó sepsiszentgyörgyi pékség tulajdonosa rámutatott: a liszt ára hetente drágul, és elérte a kilogrammonkénti 3 lejt, de a krumpli kilogrammja is 2–2,5 lej. A kenyér árát általában úgy állapítják meg, hogy az alapanyag árát megszorozzák néggyel. Így a kenyér árának 25 százalékát jelenti az alapanyag, további 25 százalékot tesz ki a munkaerő költsége, újabb 25 százalékot jelent a kiszállítás, a villany és a gáz ára, míg a fennmaradó 25 százalék tartalmazza a többi járulékos kiadást és pékség nyereségét.

Mivel jelenleg hozzávetőleg 4 lejbe kerül egy kilogramm kenyérhez szükséges alapanyag, a kenyér ára reálisan 12 lej kellene legyen. Ehhez képest, a Diószegi pékség 7,5 lejes átlagáron ad egy kilogramm kenyeret, de a háromszéki üzletekben már nem ritka a 10 lejes kilogrammonkénti ár sem. Diószegi László szerint 12 lejes kilogrammonkénti áron a lakosság többsége nem tudna kenyeret vásárolni, ezért a pékségek többsége lemond a nyereségről, és örül, ha valamilyen módon átvészeli ezt az időszakot. Diószegi László attól tart, ha az állam januártól nem kompenzálja a villamos energia és a földgáz árát, akkor úgy elszabadulnak az árak, hogy luxuscikk lesz a kenyér. Az infláció miatt az emberek már most próbálnak spórolni, ezért országszerte érzékelhetően csökkent a kenyérvásárlás.

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Hozzászólások