Támogatás hiányára panaszkodnak a méhészek

Támogatás hiányára panaszkodnak a méhészek Gazdaság

A méhészet életforma, így aki az üzleti haszon reményében kezd el méhekkel foglalkozni, általában néhány év után abbahagyja. Tapasztalatok szerint azok tartanak ki, akik beleszerettek ebbe az életformába, vagy családi hagyomány náluk a méhészkedés, állapította meg Deák Mihály.

A Kovászna Megyei Méhész Egyesület elnöke szerint az idei év nehéznek mutatkozik, alacsony a mézhozam, mert virágzáskor folyamatosan esett az eső.

A háromszéki méhészek képviselője szerint a méhésztársadalmat hátrányosan megkülönböztetik, mivel a gazdáknak jár a területalapú támogatás a földjeik után, az állattartók is kapnak szubvenciót az állatlétszám alapján, a méhészeknek viszont nem jár ilyen a méhcsaládok alapján. Legutóbb öt éve kaptak de minimis támogatást, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt etetőanyagot vásárolhassanak, azt követően hiába kérték a kormány segítségét, sorolta. Hozzátette: a méhészek nagy problémája, hogy az elmúlt években 50 százalékkal csökkent a méz felvásárlási ára, mivel a keletről behozott, bizonytalan eredetű, gyakran hamisított termékek lenyomják a jó minőségű hazai árát.

A méhészeti ágazat lendületesen fejlődik Romániában, az ország az Európai Unióban első helyen áll a méztermés szempontjából, Spanyolország után a második helyen a méhcsaládok számát tekintve, összegzett nemrégiben a méhek világnapja alkalmával Petre Daea. A mezőgazdasági miniszter a háromszéki méhész álláspontjával szemben úgy értékelte, az Országos Méhészeti Program pályázatainak köszönhetően fejlődik az ágazat, mivel a méhészek kaptárakat, méhészeti eszközöket és jó minőségű alapanyagokat vásárolhattak, ami hozzájárul a versenyképességük növeléséhez a hazai és külföldi piacon egyaránt. Csakhogy az Országos Méhészeti Program pályázatai kiszámíthatatlanok, a méhészek számára korlátozott a hozzáférési lehetőség, mutatott rá Deák Mihály. Magyarázata szerint a méhészek által benyújtott kéréseket összesítik, és a programban rendelkezésre álló pénzalapot visszaosztják, így csak ezt követően derül ki, hogy egy méhész mekkora összeget kaphat.

Deák arra is felhívta a figyelmet, hogy a gazdák felelőtlen vegyszerezése miatt nagyon nagy a méhek pusztulásának aránya. Emiatt májusban, Bukarestbe vonultak a méhészek, és arra kérték a mezőgazdasági minisztérium képviselőit, hogy tiltsák be a méhekre veszélyes neonikotinoid alapú növényvédő szerek használatát. Petre Daea miniszter azt válaszolta, a méhészet és növénytermesztés kiegészítik egymást, ezért egyensúlyt kell találni a két fél érdekei között. A méhészek által megjelölt növényvédő szert azért nem tudják visszavonni, mert nincs rá helyettesítő termék, és így védelem nélkül maradna a repce-, kukorica- és napraforgótermés.

Románia évente átlag 22 ezer tonna mézet termel, 2015-ben 1,47 millió méhcsaládot jegyeztek. A Romániai Méhészek Szövetsége szerint 40 ezer méhész van az országban, Háromszéken mintegy 130 méhészet működik. A romániai mézfogyasztás az elmúlt években 15 százalékkal növekedett, elérte az évi 550 grammot lakosonként, ám ezzel Románia még mindig az utolsó helyen áll Európában.

 

 

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.