Orban a minimálbér emeléséről: az intézkedés hatásainak elemzése után hozunk döntést

A kormány azt követően dönt az országos minimálbér emelésével kapcsolatban, hogy nagyon komolyan és objektív gazdasági mutatók alapján felmérte az intézkedés kihatásait, illetve megvitatta a kérdést a társadalmi partnerekkel, munkáltatók szövetségeivel, szakszervezetekkel, civil szférával, jelentette ki Ludovic Orban kormányfő kedden, a Victoria palotában.

A Viorica Dăncilă vezette kormány utolsó, hétfői ülésén első olvasatban bemutatták az országos minimálbér emelését célzó tervezetet.

A volt kormányfő korábban rámutatott, „jövő évtől havi 2.262 lejre nőne az országos minimálbér, illetve, a felsőfokú végzettséggel és legalább egy ledolgozott évvel rendelkező alkalmazottak esetében 2.620 lejre”.

Munkaügyi miniszter: a minimálbér-emelésről a versenyszféra szereplőivel is egyeztetni kell

Az új munkaügyi miniszter, Violeta Alexandru szerint a PSD-kormány által javasolt minimálbér-emelés nem nyugszik megfelelő számításokon és körültekintő tanácskozásokon.

A hétfőn leköszönt PSD-kormány tervei között szerepelt, hogy 2020. január elsejétől megemelik a minimálbért. Ezzel kapcsolatban a hivatalát kedden átvevő Violeta Alexandru úgy nyilatkozott: érdeklődött Marius Budăi leköszönt tárcavezetőnél a béremelés kiszámításának módjáról, mire a volt miniszter a Világbank jelentéseit és a PSD-kormányprogramot küldte át neki referenciaként.

„Egyértelmű, hogy technikai, objektív szinten nem készültek el a megfelelő számítások, a szükséges felmérések, és nem történt meg a konzultáció a versenyszféra azon szereplőivel, akiket érintenének ezek az intézkedések” – mondta az új munkaügyi miniszter, aki ígéretet tett, hogy a lehető legrövidebb idő alatt kidolgoz egy objektív érveken nyugvó álláspontot a minimálbér emelésével kapcsolatban.

Violeta Alexandru leszögezte, nem akarja azt állítani, hogy a minimálbér-növekedés nem indokolt, de azt a ráció, és nem a kampány diktálta megfontolások alapján kell megvalósítani, a döntésbe pedig be kell vonni a gazdasági szereplőket, a szakszervezeteket, a munkáltatókat is.

Az új munkaügyi miniszter azt is elmondta, hogy javaslatot tervez kidolgozni a részmunkaidős szerződések túlzott adóztatásának kiküszöbölésére, és közvitát készül indítani a fogyatékkal élő személyek alkalmazását lehetővé tevő jogszabálytervezetről.

(Agerpres)