Mit tanultak a vállalkozók a válságból?

A legtöbb vállalkozást felkészületlenül érte a Covid–19 által okozott gazdasági krízis, az elmúlt két hónapban amellett, hogy a túlélésen dolgoztak, sokakban megfogalmazódott, hogy új alapokon kellene újraindulni. A Nagy Restart nevű többnapos, online konferencián több mint 35 előadó osztotta meg tapasztalatait, tanácsait.

Az erdélyi vállalkozók körében nagy érdeklődésnek örvendő konferencián megfogalmazódott: „a restarthoz át kell látni a nagy képet, érteni kell az állam és az intézmények lépéseit, és ezekkel összhangban kell meghatározni az adott vállalkozásra vonatkozó konkrét teendőket”.

A megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke, Édler András helyzetelemző és jövőbe tekintő előadásában rámutatott: felméréseik szerint a háromszéki vállalatok nagyobbik része a sürgősségi állapot idején 60-70 százalékon működött. „Azok a vállalkozások voltak a legérintettebbek, amelyek nem alapvető emberi igények kielégítését szolgálják”, fogalmazta meg az első következtetését Édler András, aki szerint többek között a turizmus, szórakoztatóipar, vendéglátóipar, készruhaipar, autóipar lassult le. Kevésbé érintette a válság az élelmiszeripart, de az építkezést sem, hiszen az elkezdett munkálatokat folytatták, és a mezőgazdaságnak is működnie kellett.

Szükséges lépések

„A jövőre nézve minden vállalkozóban tudatosulni kell, hogy nem lehet száz százalékosan építeni olyan iparágra, amely nem alapvető emberi igényeket elégít ki”, hívta fel a figyelmet. Hozzátette: válságban az emberek elővigyázatosságból vagy mert csökkent a jövedelmük, optimalizálták a költségeiket, de a korábban kialakult szokások után továbbra is sóvárognak. Így továbbra is szükség lesz például utazási irodákra, ám az ezzel foglalkozó vállalkozóknak el kell gondolkodniuk, hogy ha már nyitottak 3-4 utazási irodát, ne nyissanak egy ötödiket, hanem vágjanak bele egy más jellegű vállalkozásba, lehetőleg olyanba, amely alapvető emberi igényekkel hozható összefüggésbe.

Azok a vállalkozások vészelik át könnyebben a krízist, amelyek rendelkeznek megfelelően képzett és elhivatott szakemberekkel, és eddig is éltek az informatikai eszközökkel, van működő webshop-juk, így termékeiket vagy szolgáltatásaikat nem csak fizikai boltban tudják értékesíteni. Jobban jönnek ki ebből a helyzetből azok a vállalkozások is, amelyek korábban is korrektek voltak alkalmazottaikkal, teljes fizetésüket rendben kiadták, hiszen a kényszerszabadság alatt nem a minimálbér 75 százalékát kapták az államtól, hanem a rendes fizetésük 75 százalékát, így a munkavállaló is elfogadhatóbb összeget kap.

Kis méret, nagyobb rugalmasság!

Édler szerint a vállalkozóknak mindent meg kell tenniük, hogy köztudatban maradjanak, mert akit az ügyfelek elfelejtenek, annak nehéz lesz talpra állnia! Fontos a média, az online jelenlét, tartani kell a kapcsolatot az ügyfelekkel, beszállítókkal, meg kell osztani a régebbi eseményeket, a krízis utáni elképzeléseket, vagy azt, hogy éppen mit csinál a csapat; ehhez számos lehetőség áll rendelkezésre, kreativitásra van szükség.

Fontosnak tartja, hogy a kisvállalkozók ne hátrányként tekintsenek a méreteikre, hanem lássák annak előnyét is. Nagyobb rugalmasságot biztosít, ha rövidebb a döntési folyamat. Például miközben a nagy bevásárlóközpontok zárva tartanak, a kisboltok megfelelő üzenetekkel magukhoz csábíthatják az ügyfeleket.

Ehhez azonban először meg kell érteni a vásárlói igényeket, és ki is kell elégíteni azokat. A következőkben fontos, hogy a vállalkozás több lábon álljon, több tevékenysége legyen, szélesebb vásárlói kört szolgáljon ki, és széles legyen a beszállítói kör is, mondta a kereskedelmi kamara elnöke.