Mit hoz a jövő?

A davosi nemzetközi gazdasági fórum rangsora szerint Magyarország gazdasági szempontból a 48. helyen szerepel (2010-ben az 58. volt), Románia az 52. helyen (a 64. volt), a régióban a legjobban Csehország áll, a 29. helyen – hangzott el Tusványoson, a Versenyképesség a 21. században című panelbeszélgetésen.

Varga Mihály magyar pénzügyminiszter, a 2008 óta létező Nemzeti Versenyképességi Tanács elnöke elmondta: elsősorban a cégek versenyképességét igyekeztek javítani (gyorsabb és egyszerűbb adózás, engedélyezési rendszer).

– Rendet tettünk a gazdaságban, 3 százalék alatti a hiány, 3,4 százalék a munkanélküliség, a cégeket most már digitális platformon is be lehet jegyezni. Nem utolsó szempont az sem, hogy Árpádék nagyon jó helyen vertek tanyát, logisztikailag egyik legjobb helyen van az ország – sorolta Magyarország előnyeit a miniszter.

Úgy értékelte: le kell számolni azzal, hogy az olcsó munkaerő teheti hosszú távon versenyképessé a Kárpát-medencét. A kínai, nagy létszámú olcsó munkaerővel „nem érdemes versenybe szállni”, inkább a kis- és közepes szériájú, igényesebb termékek gyártására kell koncentrálni.

Úgy vélte: nem a Németországból leszerelt gépekkel kell próbálkozni, azaz nem azt kell ma csinálni, mint a németek a tegnap, csak rosszabb minőségben, hanem igen­is arra kell törekedni, hogy mi is azt gyártsuk, amit ők fognak holnap.

– Oda kell koncentrálni, ahol új technológia van, ahol másoknak sincs előnye, például az elektromos autók gyártása, a zöld gazdaság, vagy egy egészen új irányba, az ezüstgazdaságra, azaz azoknak az új igényeknek a kielégítésére, amelyek az egészségügy területén jelennek meg annak okán, hogy nő a lakosság átlagéletkora – jelentette ki Varga.

Bacsa György, a MOL-csoport stratégiai és üzletfejlesztési ügyvezető igazgatója szintén azt hangsúlyozta, hogy „nem azt kell nézni, hogy a versenytársak most hol vannak, hanem azt, hogy öt év múlva hol lesznek”.

Gyerkó László, a román Gazdasági Versenytanács tagja három pontban látja Románia előnyét: alacsony munkaerőköltség, viszonylag nagy hazai piac, alacsony adószint. Ugyanakkor elmondta: az alacsony munkaerőköltség nem előnyös, mert olyan cégek jönnek Romániában (a beruházók 90%-ra becsüli ezeket), amelyek ezt maximálisan kihasználják. Ezt „mindenki tudja, hogy nem jó”, de nem tesz semmit ennek megváltoztatása érdekében.

– A Gazdasági Versenyhivatal pártolja a rohamosan fejlődő sharing economyt (Über stb.) fejlesztését, de azon kaptuk magunkat, hogy erre nincs törvénykezés – mondta Gyerkó, aki szerint, amíg nem lesz egy olyan program, amit legalább tíz évre minden kormány bevállal, addig nagyon kevés előrelépés várható. Mátis Jenő, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Országos Választmányának elnöke Erdély fejlődési lehetőségeiről szólva azt mondta: amíg 1937-ben Kolozsvárról Bukarestbe 31 perccel hamarabb ért el a vonat, mint most, nemigen van, amiről beszélni, és nagyon aggályosnak ítélte, hogy Romániából 5,3 millió munkaképes lakos ment az elmúlt években.

Szász Jenő, a Nemzetstratégia Kutatóintézet elnöke azt szorgalmazta, hogy a magyar regionális multicégek tegyék át székhelyüket Bukarestből Székelyföldre, és szintén a kivándorlást (amelynek célországa most már nem Magyarország) nevezte egyik fejlődést korlátozó veszélynek.

A székelyföldi gazdaság le van ugyan maradva, de egészséges, stabil és fenntartható – jelentette ki Szász.