Megoldás-e a négynapos munkahét?

A koronavírus-járvány, a vállalkozásokat korlátozó intézkedések nem csak a munkatereket alakította át – távmunka vagy otthoni munkavégzés –, hanem a munkaidő is a válságkezelés egyik eszközévé vált. Sokan választják az elbocsátások és a bérek csökkentése helyett a munkaidő csökkentését.

Ezt az állam is ösztönzi a „kurzarbeit” támogatás által, vagyis a bajba jutott cégek a leépítések helyett rövidített munkaidő bevezetésével tartják meg alkalmazottaikat, a kieső munkaidőre járó bérek 75 százalékát az állam fizeti.

A világjárvány olyan szinten változtatta meg a munkavégzés alapjait, hogy szinte biztosak lehetünk abban, hogy sosem térünk vissza a korábbi állapotokhoz. Kérdés az, hogy milyen lesz a jövő munkája. Már korábban is felmerült a négynapos munkahét bevezetésének lehetősége, ami válság idején aktuálissá vált, és számos nemzetközi és hazai példa is van a sikeres bevezetésére. Szakemberek szerint amennyiben ezt „okosan” teszik, egyes ágazatokban hatékony is lehet. A munkavállaló részéről hatékony munkaszervezést igényel, hogy az alkalmazottak a munkaórákat valóban munkával töltsék ki. A munkavállalóknak ugyan feszítettebb tempóban kellene dolgozniuk, ám nyernének plusz egy szabadnapot ugyanannyi fizetésért.

De mennyit dolgozunk valójában?

Mindenki saját magán is tapasztalhatta, hogy a napi 8, illetve heti 40 munkaóra nem mindegyikét tölti produktív tevékenységgel. Az elmúlt évszázadhoz képest folyamatosan nő az irodában dolgozók száma, és esetükben számos kutatás bizonyítja, hogy nyolc óránál lényegesen kevesebbet töltenek valós munkavégzéssel. A Vouchercloud kutatása szerint az irodai dolgozók munkaidejükben átlag 1 órát töltenek hírportálok olvasásával, 44 percet közösségi oldalak nézegetésével, 40 percet beszélgetnek nem munkáról a munkatársaikkal, átlag 23 perc a cigarettaszünet, és ebédidőn kívüli falatozással még 8 percet csíptek le munkaidejükből.

A rövidebb munkahét bevezetésével próbálkozó vállalkozások azt tapasztalták, hogy a csökkentett munkaidő pozitív hatással volt a produktivitásra. Az alkalmazottat arra ösztönözte, hogy mielőbb elvégezze feladatait, mert erre kevesebb idő áll rendelkezésére, ezért kénytelen jobban a feladatára koncentrálni, vagyis megnő a hatékonysága. Bár sok cég kísérletezik a rövidített munkahéttel, Spanyolország az első állam, ahol a kormány kísérleti programot indított, és a résztvevő cégeknek fedezi a rövidített munkahéttel járó költségeit.

Csak hatékony munkabeosztással működhet

Rácz Béla Gergely közgazdász, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem közgazdaság- és gazdálkodástudományi karának adjunktusa szerint az ezzel kísérletező cégeknek úgy kell megszervezniük a munkát, olyan szabályokat kell életbe léptetniük, melyek növelik az alkalmazottak hatékonyságát, e nélkül negatív következménye lehet a vállalatra nézve. Hozzátette: az iparban dolgozók és az irodai alkalmazottaknak 20 százalékkal kellene növelniük munkájuk hatékonyságát, ami jobb munkamegosztással és szervezéssel megvalósítható. A közgazdász úgy véli, figyelembe kell venni azt is, hogy mit kezdenek az emberek két szabadnap helyett hárommal, ez befolyásolja-e a munkamorált, mennyire zökkennek ki a ritmusból.