Közgazdászok: életbevágóan fontos, hogy elkerüljük a nyugdíjpont 40 százalékos emelését

Életbevágóan fontos, hogy elkerüljük a nyugdíjpont 40 százalékos emelését, mert ezt a terhet nem bírja el a gazdaság – fogalmazták meg egyebek mellett abban a nyílt levélben, amelyet Aurel Iancu akadémikus, Daniel Dăianu, a Pénzügyi Tanács elnöke, valamint a Román Nemzeti Bank vezető közgazdásza, Valentin Lazea, illetve Kallai Ella és Laurian Lungu írt alá pénteken.

„A pandémia elleni küzdelemnek még nincs vége, és soha nem látott gazdasági válságot kell kezelnünk, amely egyes ágazatokat súlyosan érint, és munkahelyeket tesz tönkre. A nagy kihívás az, hogy miként lehet a következő években helyreállni, gazdasági növekedést elérni a pénzügyi/költségvetési konszolidációval. Románia a bruttó hazai termék (GDP) uniós szinten egyik legmagasabb, több mint 4%-os hiányával, valamint külső (folyó fizetési mérleg) hiányokkal kezdte a koronavírus elleni küzdelmet, amelyek korlátozták a kormány mozgásterét. Míg az uniós országokban a világjárvány okozza a növekvő költségvetési hiányt, hazánkban az idén várható hiánynak majdnem a fele ennek a strukturális összetevője, amely nem veszi figyelembe a gazdaság ciklikus helyzetét. Minél nagyobbak az állandó kiadások (bérek, nyugdíjak, kamatköltségek), annál korlátozottabbak a lehetőségek a gazdaság támogatására, a negatív társadalmi hatások korlátozására” – írja a dokumentumban.

A közgazdászok rámutatnak, hogy Romániában 2020-ban a GDP-arányos költségvetési hiány körülbelül 9% lesz, amely magában foglalja a nyugdíjpont 14% -os emelését.

„Azokban az országokban, amelyekhez gyakran hasonlítjuk magunkat (Magyarország, Lengyelország, Csehország), várhatóan azonos méretű költségvetési hiány lesz. De alapvető különbség van aközött, hogy a GDP 8-9%-ának megfelelő költségvetési hiány a megnövekedett állandó kiadások miatt alakul ki, mint például Románia esetében, és szomszédaink helyzete között. A robusztusabb állami költségvetések általános problémává válnak az EU-ban az előttünk álló hatalmas kihívások tekintetében, ideértve az új technológiák alkalmazásának következményeit (amelyek tömegesen szabadítják fel a munkaerőt) és az energetikai átállást. Az Európai Bizottság elnökének az Unió állapotáról szóló beszámolója e tekintetben beszédes. Az Európai Központi Bank (EKB) és más központi bankok elemzései szisztematikusan hivatkoznak ugyanazokra a kihívásokra. Életbevágóan fontos, hogy elkerüljük a nyugdíjpont 40 százalékos emelését, mert ezt a terhet nem bírja el a gazdaság, a gazdasági fellendülés kényszerűvé, rendetlenné válik, azonnali adóemelésekkel és kiadáscsökkentésekkel. 2021-ben megszakadna a gazdasági fellendülés, és újra recesszió következne. Középtávon azonban szükség van a nyugdíjak emelésére, különös tekintettel a kicsi nyugdíjakra, ezzel egy időben meg kell szüntetni a nyugdíjrendszer torzulásait” – írja a levélben.

Az aláírók saját nevükben nyilatkoztak, véleményük nem feltétlenül képviseli intézményeik álláspontját.

(Agerpres)