Körvonalazódik a válság

Az ukrajnai háborútól függetlenül is kifulladt volna a román gazdasági növekedés, ám erre rátevődött a háború által okozott bizonytalanság. Mindezt figyelembe véve a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának kutatócsapata a korábbi 3,5 százalékosról 2 százalékosra módosította a bruttó nemzeti termék (GDP-) növekedés előrejelzését.

Nagy Bálint Zsolt, a kutatócsapat tagja rámutatott: eleve tapasztalható volt egy lassulás, nemcsak a hazai, hanem a világgazdaságban is, ám az ukrajnai háború új konjunktúrát teremtett. Pesszimista forgatókönyv szerint akár egy gazdasági recesszió is bekövetkezhet, ha egyrészt elhúzódik az orosz-ukrán háború, másrészt kialakul egy Amerika és Kína közötti erőteljes gazdasági háború. Nagy Bálint Zsolt szerint ha ez a két dolog megtörténik, akkor egy nulla százalékos gazdasági növekedésnek is örülni kellene, ám jelenleg ennek elenyésző a valószínűsége.

Az egyetemi oktató szerint jelenleg az élelmiszerárak emelkedése jelent valós problémát, de a gazdaság növekedését lassítja a mezőgazdaságban a műtrágya hiánya, az építkezésben pedig a fémellátás akadozása. Nem zárható ki az sem, hogy a szomszédban zajló háború miatt a külföldi befektetők csökkentik beruházásaikat, mert az egész régiót kockázatosabbnak ítélik meg. Az már biztos, hogy az energiaválság miatt leállt az Azomureș vegyi kombinát és a Dacia gyár jelentős részei is, amelyek mind lefele húzzák a GDP-t.

A gazdasági növekedés lassulása és az infláció növekedésének közvetlen hatása, hogy az emelkedő árak mellett nem növekednek a fizetések. Gondot jelent, hogy nem lesz annyi új beruházó és annyi új gazdasági tevékenység, ami a reálbér emelkedéshez vezethetne, sőt nem kizárt, hogy a reálbérek csökkenni fognak, figyelmeztet a szakember.