Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Könnyebb a cégalapítás

Könnyebb a cégalapítás Gazdaság

Fontos változásokat hozott a cégbejegyzésben az ettől a hónaptól életbe lépett új törvény, amely korábban harminc évig érvénybe levő, de értelmetlen korlátozásokat, előírásokat törölt el. A 102/2020-es számú, a korlátozott felelősségű társaságokra (kft.) vonatkozó jogszabály tulajdonképpen megkönnyíti a cégalapítást.

Hirdetés
Hirdetés

Debreczeni László adószakértő szerint hasznos az új törvény, hiszen a kivételes szabálytalankodókra alkotott megkötésekkel nem lehet lekorlátozni az egész vállalkozói szférát, harminc év után ez végre megoldódott.

Tulajdonképpen három lényeges változás van: egy magán vagy jogi személy egyszerre több cégben lehet tulajdonos, egy ingatlanba több céget is be lehet jegyezni, nem csak annyit, ahány szoba van, és nincs szükség a szomszédok, tulajdonosi társulások beleegyezésére a cégbejegyzéshez, ha a tulajdonos saját felelősségére nyilatkozza, hogy a székhelyen nem folytat gazdasági tevékenységet.

A törvény már az év elején megjelenhetett volna, ám januárban Klaus Iohannis államfő nem hirdette ki, visszaküldte a parlamentnek újraelemzésre. Arra hivatkozott, hogy a könnyítések növelnék az adócsalás lehetőségét. Április végén a liberális kormány az Alkotmánybíróságon támadta meg a jogszabályt, ám a testület azt alkotmányosnak találta, így júliusban végre megjelenhetett a Hivatalos Közlönyben, és hatályba lépett.

A korábbi korlátozások teljesen feleslegesek voltak, az esetek többségében ki is lehetett játszani azokat, de értelmetlenül megbonyolították a vállalkozók életét, mutatott rá Debreczeni László. Kifejtette, senki nem értette annak a hátterét és logikáját, hogy Romániában 1990 óta egy magán vagy jogi személy csak egy cégben lehetett egyedüli tulajdonos. Sok vállalkozónak ugyanis több cége van, mert tudatosan, és az adószakértő szerint teljesen indokoltan szétválasztja a különböző tevékenységi területeket.

Ám ezt nem tudta eddig úgy megoldani, hogy minden cégében egyedüli tulajdonosként szerepeljen, ezért különböző bonyolult megoldásokat kellett bevetni. Például ha valakinek volt egy cége, amelyben ő volt az egyedüli tulajdonos, és szüksége volt egy másodikra, abban már nem lehetett egyedül, ám ezt úgy hidalták át, hogy a második cégben 99 százalékos tulajdonost birtokolt, az első cége pedig egy százalékot.

Lényegében ugyanaz volt a tulajdonos, csak felesleges ügyintézéssel leterhelték a vállalkozókat, összegezte Debreczeni. Egy másik nyűg volt, hogy a cégalapításnál minden esetben szükség volt a szomszédok beleegyezésére, holott, ha azon a címen nem zajlott semmilyen gazdasági tevékenység, akkor az nem zavarta a lakókat. „A szomszédokat semmilyen téren nem zavarja, ha a postás nem három, hanem tucatnyi levelet dob be a postaládába, mert arra a címre érkeznek a cég hivatalos levelei, de semmilyen más tevékenység nem zajlik” – részletezte az adótanácsadó.

Hozzátette, nagyon sok olyan ágazat van, ahol a tulajdonképpeni tevékenység nem a székhelyen zajlik. Az új törvény egyetlen érzékeny pontja, hogy egy lakásba hány céget lehet bejegyeztetni, a korlátozásnak ugyanis volt egy fék-szerepe, nem tudtak egy garzonlakásba húsz fantomcéget beíratni. Ugyanakkor ez a megszorítás is idejét múlta, hiszen ma már sokan nyújtanak székhely-szolgáltatást, ami valójában úgy működik, mint egy postafiók.

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük