Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Kölcsön vagy uzsora?

Kölcsön vagy uzsora? Gazdaság

Aggasztó jelenségre derítettek fényt a fogyasztóvédők a gyorskölcsönöket kínáló, nem banki hitelintézetek (IFN) tevékenységének vizsgálatakor. Olyan hitelszerződéseket is találtak, amelyben a rejtett költségek révén 8000–9000 százalék volt a kamat, mutatott rá Claudiu Susanu.

A Fogyasztóvédelmi Hivatal brassói, regionális vezetője szerint lakossági panaszok nyomán vizsgálják a gyorskölcsön szerződéseket, de csak akkor tudnak fellépni és megbírságolni a pénzintézetet, ha törvényellenes záradékokat találnak, ezért törvénymódosítást szorgalmaznak. Claudiu Susanu szerint a következő időszakban is folytatják a nem banki pénzintézetek (IFN) ellenőrzését a központi régiót alkotó Brassó, Kovászna, Hargita, Maros, Szeben és Fehér megyékben.

A gyorskölcsönöket kínáló pénzintézetek többnyire azokat a családokat célozzák, akiket a bankok nem szolgálnak ki, mert nincs nyomon követhető jövedelmük, vagy korábban rosszul törlesztőknek bizonyultak. A hitelre vágyók sok esetben úgy írják alá a hitelszerződést, hogy nem érdeklődnek a részletek iránt, nem olvassák el a szerződés apróbetűs mondatait. Ember legyen a talpán, aki kiigazodik a hitelköltségek között, vagy egyáltalán megpróbálja a legmegfelelőbb hitellehetőséget kiválasztani. A pénzintézetek sokszor annyit csavarnak a hiteleik díjstruktúráin, hogy azok már szinte követhetetlenek. Gyakori, hogy az első látásra kedvező hitelfeltételeket extra magas, uzsora mértékű kamattal fejelik meg.

A Kovászna megyei Fogyasztóvédelmi Hivatal vezetője, Mircea Diacon szerint havonta egy-két panaszos fordul hozzájuk a banki hitelek vagy gyorskölcsönök miatt. Bár minden lakossági panaszt megvizsgálnak, ritkán tudnak ellene eljárni, mert ha a szerződés törvényes keretek között van megfogalmazva, nem büntethetnek a magas kamatért. A lapunk által megkérdezett banki szakértő szerint körültekintő tájékozódással előzhető meg, hogy pénzügyi teherbíró képességüket meghaladó hitellel kerüljenek adósságcsapdába.

Bordás Attila szerint úgy lehet legeredményesebben kiszűrni a hitelszerződésbe rejtett költségeket, ha a teljes futamidőre, hónapokra lebontva törlesztő grafikont kérnek a banktól vagy pénzintézettől. Ha a grafikonban szereplő összegeket összeadják, pontosan kiderül, hogy mekkora kölcsönt vettek fel, és mekkora összeget kell visszafizessenek. A körültekintő tájékozódáshoz tartozik, hogy több pénzintézettől kérjenek írásos ajánlatot és törlesztő grafikont, így azokat összehasonlítva dönthetnek arról, hogy melyik az előnyösebb, illetve érdemes elolvasni a szerződés apróbetűs részeit is, mondta Bordás Attila.

A sepsiszentgyörgyi banki szakértő szerint a teljes hiteldíjmutatóból (THM) kellene kiderülnie, hogy az adott hitel felvétele után az adósnak egy év alatt a tőkén túl mekkora összeget kell visszafizetnie, de még mindig vannak rejtett költségek, mint például a számlakezelési díj, amelyek megemelik a hitel árát. Meglátása szerint már a 30-40 százalék is uzsorakamatnak tekinthető, illetve egyes nem banki hitelintézetek behajtási módszere is súrolja a törvényesség határát, például az adósnak heti rendszerességgel kell törlesztenie, vagy a pénzintézet alkalmazottai házhoz mennek a pénzért, és ha az érintett nem tud fizetni, elviszik például a hűtőszekrényt.

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük