Azért nem született írásos megállapodás a magyar és a román fél között a magyar kormány által Erdélyben meghirdetett gazdaságfejlesztési programról, mert két uniós tagállam között ennek nem látták szükségét, és az előző bukaresti kormány illetékesei is meggyőződtek a program hasznosságáról – magyarázta a Krónikának Kelemen Hunor, aki a tárgyalásokat vezette a két fél között.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével csütörtökön közölt interjút az erdélyi lap a Romániában bejegyzett Pro Economica Alapítvány által magyarországi támogatással lebonyolított programról, amelyet az utóbbi hetekben támadni kezdett a román diplomácia. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hétfőn, a nemzeti összetartozás bizottsága előtti beszámolójában azt mondta: tételes szóbeli megállapodás született a román féllel a programról, a tárgyalásokat pedig Kelemen Hunor vezette.
Az RMDSZ elnöke ennek kapcsán a Krónikának elmondta: 2017-ben és 2018-ban egyeztetett az akkor kormányon levő Szociáldemokrata Párt (PSD), valamint a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) vezetőivel, Liviu Dragneával és Calin Popescu Tariceanuval, majd a két ország miniszterelnökeivel is tárgyalt, és tájékoztatta őket arról, miről szól a projekt.
A román fél megfogalmazta az észrevételeit: az egyik az volt, hogy ne etnikai alapon történjen a támogatások odaítélése, azt ugyanis sem az uniós, sem a nemzeti szabályozás nem fogadja el. A másik észrevétel az volt, hogy ne legyen diszkriminatív, és hogy legyen összhangban az európai uniós támogatásokkal.
A program lebonyolításával foglalkozó Pro Economica Alapítvány szakértői a Versenytanáccsal is egyeztettek, és nyilván a két külügyminiszter – Teodor Melescanu és Szijjártó Péter – is egyeztetett a programról, amelyet a Németország által az erdélyi német közösség támogatását szolgáló program mintájára dolgoztak ki.
„Így jutottunk el oda, hogy az akkori koalíciós kormány vezetői azt mondták: ilyen körülmények között mehet a program (…) Senki nem igényelt írásos megállapodást, ezért nem született ilyen” – mondta Kelemen Hunor. Hozzátette: ilyesmi nem szükséges, hiszen az Európai Unió két tagállamáról van szó, ahol a szabad piac és a tőke szabad áramlása is alapvető elvnek számítanak.
A program próbája a mezőségi pályázat volt.
„Mindenki látta, hogy pénz jön az országba, a gépeket itt vásárolják, itt fizetnek utánuk áfát, és hogy nem visznek, hanem hoznak. Ezek voltak a legfontosabb érvek a szabályossága mellett, és politikailag sem tartotta ezt senki aggályosnak. Ez korrekt és tisztességes hozzáállás volt a koalíciós vezetők és a miniszterelnökök részéről is az elmúlt években” – mondta Kelemen Hunor.
Az RMDSZ elnöke az utóbbi időben a program ellen intézett támadásokért a bukaresti külügyet tette felelőssé. Szerinte a román külügyminisztérium apparátusában mindig volt ezzel a programmal kapcsolatosan fenntartás, mint ahogy mindig volt a román-magyar viszonyrendszert illetően mindenféle fék is.
„Bogdan Aurescu új külügyminiszter kissé másképp áll a dologhoz, mint az elődje – de nem másképp, mint ahogy szokott” – jegyezte meg az RMDSZ elnöke. Elárulta: amióta az új, nemzeti liberális párti (PNL) kormány hatalomra került, már volt egy első beszélgetése a témáról Ludovic Orban miniszterelnökkel, akinek a hozzáállása nem volt elutasító, és azt ígérte: megvitatják az ügyet kollégáival.
„Eddig mindenki a legjóindulatúbban és a legjóhiszeműbben kezelte az ügyet. Most közel másfél hónapja van egy új kormány – velük is meg kell tudnunk állapodni” – szögezte le Kelemen Hunor.
A magyar kormány azért indította el a határon túli gazdaságfejlesztési programokat, mert fontos cél, hogy gazdaságilag is megerősítsék a magyar nemzeti közösségeket – emlékeztetett a Krónika. A Hargita, Kovászna és Maros megye számára kiírt pályázat keretében 25 százalékos önrész biztosításával legfeljebb 15 ezer eurós támogatásra pályázhattak a székelyföldi gazdálkodók. 5293 pályázatot nyújtottak be, 21,5 milliárd forintnyi fejlesztési igénnyel. A nagyberuházásokat érintő program keretében 72 befektetésre nyújtottak be pályázatot, közülük 66 pályázó számára ítéltek meg összesen csaknem húszmilliárd forintos támogatást. A nyertesekkel már el is kezdődött a szerződések aláírása. A program következő állomása a Partium lesz.
(MTI)
15 000 euroert egy munkas 4 evet robotol es nem marad meg belole egy budos vasa sem…Miert is kell a parasztokat orrba-szajba tamogatni? Ez nem diszkriminacio?