Felhívás!

Kelemen: a román fél sem igényelt eddig megállapodást az erdélyi gazdaságfejlesztési programról

Kelemen: a román fél sem igényelt eddig megállapodást az erdélyi gazdaságfejlesztési programról Gazdaság

Azért nem született írásos megállapodás a magyar és a román fél között a magyar kormány által Erdélyben meghirdetett gazdaságfejlesztési programról, mert két uniós tagállam között ennek nem látták szükségét, és az előző bukaresti kormány illetékesei is meggyőződtek a program hasznosságáról – magyarázta a Krónikának Kelemen Hunor, aki a tárgyalásokat vezette a két fél között.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével csütörtökön közölt interjút az erdélyi lap a Romániában bejegyzett Pro Economica Alapítvány által magyarországi támogatással lebonyolított programról, amelyet az utóbbi hetekben támadni kezdett a román diplomácia. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hétfőn, a nemzeti összetartozás bizottsága előtti beszámolójában azt mondta: tételes szóbeli megállapodás született a román féllel a programról, a tárgyalásokat pedig Kelemen Hunor vezette.

Az RMDSZ elnöke ennek kapcsán a Krónikának elmondta: 2017-ben és 2018-ban egyeztetett az akkor kormányon levő Szociáldemokrata Párt (PSD), valamint a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) vezetőivel, Liviu Dragneával és Calin Popescu Tariceanuval, majd a két ország miniszterelnökeivel is tárgyalt, és tájékoztatta őket arról, miről szól a projekt.

A román fél megfogalmazta az észrevételeit: az egyik az volt, hogy ne etnikai alapon történjen a támogatások odaítélése, azt ugyanis sem az uniós, sem a nemzeti szabályozás nem fogadja el. A másik észrevétel az volt, hogy ne legyen diszkriminatív, és hogy legyen összhangban az európai uniós támogatásokkal.

A program lebonyolításával foglalkozó Pro Economica Alapítvány szakértői a Versenytanáccsal is egyeztettek, és nyilván a két külügyminiszter – Teodor Melescanu és Szijjártó Péter – is egyeztetett a programról, amelyet a Németország által az erdélyi német közösség támogatását szolgáló program mintájára dolgoztak ki.

“Így jutottunk el oda, hogy az akkori koalíciós kormány vezetői azt mondták: ilyen körülmények között mehet a program (…) Senki nem igényelt írásos megállapodást, ezért nem született ilyen” – mondta Kelemen Hunor. Hozzátette: ilyesmi nem szükséges, hiszen az Európai Unió két tagállamáról van szó, ahol a szabad piac és a tőke szabad áramlása is alapvető elvnek számítanak.

A program próbája a mezőségi pályázat volt.

“Mindenki látta, hogy pénz jön az országba, a gépeket itt vásárolják, itt fizetnek utánuk áfát, és hogy nem visznek, hanem hoznak. Ezek voltak a legfontosabb érvek a szabályossága mellett, és politikailag sem tartotta ezt senki aggályosnak. Ez korrekt és tisztességes hozzáállás volt a koalíciós vezetők és a miniszterelnökök részéről is az elmúlt években” – mondta Kelemen Hunor.

Az RMDSZ elnöke az utóbbi időben a program ellen intézett támadásokért a bukaresti külügyet tette felelőssé. Szerinte a román külügyminisztérium apparátusában mindig volt ezzel a programmal kapcsolatosan fenntartás, mint ahogy mindig volt a román-magyar viszonyrendszert illetően mindenféle fék is.

“Bogdan Aurescu új külügyminiszter kissé másképp áll a dologhoz, mint az elődje – de nem másképp, mint ahogy szokott” – jegyezte meg az RMDSZ elnöke. Elárulta: amióta az új, nemzeti liberális párti (PNL) kormány hatalomra került, már volt egy első beszélgetése a témáról Ludovic Orban miniszterelnökkel, akinek a hozzáállása nem volt elutasító, és azt ígérte: megvitatják az ügyet kollégáival.

“Eddig mindenki a legjóindulatúbban és a legjóhiszeműbben kezelte az ügyet. Most közel másfél hónapja van egy új kormány – velük is meg kell tudnunk állapodni” – szögezte le Kelemen Hunor.

A magyar kormány azért indította el a határon túli gazdaságfejlesztési programokat, mert fontos cél, hogy gazdaságilag is megerősítsék a magyar nemzeti közösségeket – emlékeztetett a Krónika. A Hargita, Kovászna és Maros megye számára kiírt pályázat keretében 25 százalékos önrész biztosításával legfeljebb 15 ezer eurós támogatásra pályázhattak a székelyföldi gazdálkodók. 5293 pályázatot nyújtottak be, 21,5 milliárd forintnyi fejlesztési igénnyel. A nagyberuházásokat érintő program keretében 72 befektetésre nyújtottak be pályázatot, közülük 66 pályázó számára ítéltek meg összesen csaknem húszmilliárd forintos támogatást. A nyertesekkel már el is kezdődött a szerződések aláírása. A program következő állomása a Partium lesz.

(MTI)

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Hozzászólások
  • User
    Dátum: 2019. december 12., 15:28
    ÉRTÉKELÉS: 0

    15 000 euroert egy munkas 4 evet robotol es nem marad meg belole egy budos vasa sem…Miert is kell a parasztokat orrba-szajba tamogatni? Ez nem diszkriminacio?

  • User
    Dátum: 2019. december 12., 22:43
    ÉRTÉKELÉS: 1

    Így van! 1éb sincs csak támogatás! Aki tisztességesen dolgozik az mikor fog tisztességes fizetést kapni valaha és nem támogatást! Termeljen mindenki annyit amennyit el tud adni, nemhogy gőgösen az összelopkodott földjeibe a ” támogatásért” tesz vmit! Ha jó az infó akár 10.000 €/ha!is kaptak környékünken! Ezzz minősíthetetlen! Aki tisztességesen gazdálkodik az nem mer kunyerálni/ fél stb! A gőgös újgazdag farmerek meg szabály szerűen lenéznek mindenkit, kritizálnak, kihasználnak mindent és mindenkit! Mikor lesz pl a vagyonuk után 1 kimutatás és az szerint megadóztatás! Földjeik papírjait megvizsgálni mert sokan hamis papírokkal jutottak földekhez!!!😤😤😤