Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Fizetést emelni nem muszáj

Fizetést emelni nem muszáj Gazdaság

Az adótörvénykönyv módosítása és a társadalombiztosítások alkalmazottra való áthárítása újabb bürokratikus kötelezettséget ró a munkaadókra, akik kötelezően bértárgyalásokat kell kezdeményezzenek dolgozóikkal vagy azok képviselőivel. A Tudose-kormány az adótörvénykönyv módosítását követően elfogadta a 2017/82-es kormányrendeletet, ami arra kötelezi a munkaadókat, hogy november 20. és december 20. között tárgyalják újra a munkaszerződéseket. Ennek célja, hogy a munkaadók eldöntsék, a társadalombiztosítások munkavállalóra való áthárítását követően megemelik vagy sem a bruttó fizetéseket.  

 

A Kovászna Megyei Munkafelügyelőség (ITM) vezetője, Ördög Lajos lapunk érdeklődésére elmondta: a bértárgyalásokat és a kollektív munkaszerződéseket a 2011/62-es, társadalmi párbeszéd törvény alapján kell lebonyolítani. Ez a 21-nél több alkalmazottal rendelkező munkaadók számára nem ismeretlen eljárás, de a kevés alkalmazottat foglalkoztató kiscégek számára ismeretlen, mondta a főfelügyelő, aki szerint a kötelezettség minden munkaadót érint, így a cégeket és állami intézményeket is, kivéve a köztisztviselőket, mert rájuk más bértörvény vonatkozik. Kovászna megyében mintegy 4700 munkaadónak van legalább 1 alkalmazottja. Ezeknek most két feladata van, egyrészt kezdeményezniük kell a kollektív vagy egyéni munkaszerződések újratárgyalását, másrészt erről legkésőbb december 20-ig, átiratban értesítsék a munkafelügyelőséget, magyarázta Ördög Lajos.

A Kovászna Megyei Munkafelügyelőség azzal próbál segíteni a munkaadókon, hogy az intézmény honlapján (http://www.itmcovasna.ro/) közzétesznek egy formanyomtatványt, amelyet határidőre kitöltve elküldhetik az intézmény e-mail-címére, faxszámára vagy benyújthatják személyesen a munkafelügyelőség sepsiszentgyörgyi székhelyén. Ördög Lajos szerint a sürgősségi kormányrendelet nem ír elő büntetést, viszont a határidő után a munkafelügyelők ellenőrizni fogják a munkaadókat, és ha kiderül, hogy nem kezdeményeztek tárgyalásokat az alkalmazottakkal, első lépésként feladatba hagyják, hogy határidő után tegyenek eleget a kötelezettségnek, és ha ezután sem történik előrelépés a munkaadót 5000-től 10 ezer lejig terjedő pénzbírsággal sújthatják.

Ördög Lajos leszögezte, a kormány csak a tárgyalások elkezdésére kötelezi a munkaadókat, nem pedig arra, hogy megemeljék a bruttó béreket vagy módosítsák a munkaszerződéseket. Kivételt képez a minimálbéren foglalkoztatott alkalmazottak esete, hiszen januártól a jelenlegi 1450 lejről 1900 lejre emelik a minimálbért. A bértárgyalásoknak nyoma kell maradjon, azaz jegyzőkönyv kell készüljön, ennek eredményeként módosulhat a kollektív vagy egyéni munkaszerződés, amit ha a felek aláírnak, be kell nyújtani a munkafelügyelőséghez is, de előfordulhat, hogy a tárgyalások nem vezetnek eredményre, és a felek jegyzőkönyvbe veszik, hogy nem tudtak megegyezni, vagy újabb tárgyalási fordulókat határoznak meg. Ezen esetekben a szakszervezeteknek jogukban áll munkakonfliktusokat szervezni.

A Kovászna Megyei Sanitas szakszervezet elnöke, Vasile Neagovici szerint a kormány ezzel az intézkedéssel próbálja kivédeni, hogy a TB-járulék átruházásával csökkenjenek a kézbe kapott fizetések, ám szerinte ez a módszer a munkaerőpiac mintegy 75 százalékánál lesz eredményes. Ahol van egy erős szakszervezet, eredményes lehet a bértárgyalás, de a kevés alkalmazottat foglalkoztató cégeknél pusztán formaság. Neagovici szerint a szakszervezeti mozgalom akkor gyengült meg, amikor 2011-ben a Boc-kormány hatályon kívül helyezte az országosan egységes kollektív keretszerződést, amellyel lehetett szavatolni az ágazati minimálbéreket is.

A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Édler András viszont úgy véli, eltúlzott az aggodalom, és idejétmúlt a szakszervezet, hiszen a szabadpiacon az alkalmazott legjobban saját magát tudja megvédeni. Hozzátette: a vállalkozások csak jó szakemberek révén fejlődnek, ezért a vállalkozó érdeke, hogy megtartsa és megbecsülje a jó embereit, így az esetek többségében fel sem merül, hogy januártól visszatartsák a társadalombiztosítási járulékokat, hanem odaadják azt az alkalmazottaknak. Édler András aggasztónak tartja, hogy a társadalmi párbeszédre kötelező intézkedés csak egy újabb eszköz lehet, hogy megbírságolják a vállalkozókat.

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Hozzászólás a(z) Névtelen bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hozzászólások
  • User
    Dátum: 2017. november 29., 19:08
    ÉRTÉKELÉS: 7

    Edler ur felre beszel. Amunka adok elso dolga lesz hogy megfelemlitsek a munka vallalokat.Utana mar megy minden mint a karikacsapas.(Senki nem szeretne munkanelkuli lenni)

  • User
    Dátum: 2017. november 30., 3:28
    ÉRTÉKELÉS: 4

    Mikor lesz hogy a kormány munkát biztosít a munka adónak és odafigyelne hogyha a lakosság elvan szegényedve !!! A cégek kitől kapják a pénzt nem a lakosságtól ??? Még meddig pusztítják a magán cégeket ??? Nem az a baj fizetést kell emelni hanem a megteremtése a munka lehetőségnek !!!!!! Valaki észre vette hogy szakemberek száma mijen alacsony és azok kell kidolgozák a más embereknek is a fizetésüket