Észszerű jogszabály

Mélyen zsebbe kell nyúljanak azok a cégek, intézmények, amelyek hátrányos helyzetbe hozzák vagy elbocsátják alkalmazottjukat annak bőrszíne, állampolgársága, nemzetisége, anyanyelve, vallása, társadalmi háttere, genetikai adottságai, neme, szexuális orientációja, életkora, fogyatéka, nem fertőző krónikus betegsége, HIV-fertőzöttsége, politikai preferenciái, családi helyzete, szakszervezeti tagsága miatt. A napokban elfogadott munkahelyi diszkriminációra vonatkozó törvénymódosítása szerint mindezekért 20.000 lejre büntethető a munkaadó.

A munkatörvénykönyv módosítása szerint zaklatásnak minősül minden olyan magatartás, amellyel az elkövető sérti a másik személy méltóságát, és megfélemlítő, ellenséges, lealacsonyító, megalázó vagy sértő helyzetet teremt. Ugyanakkor azt is leszögezi: nem minősül diszkriminációnak a megkülönböztetés, kizárás, korlátozás vagy preferencia az olyan állások esetében, amelyeknél a tevékenység jellegéből vagy a munkavégzés körülményeiből adódóan bizonyos szakmai követelmények teljesítése meghatározó fontosságú.

Hatékonynak tartják a munkahelyi hátrányos megkülönböztetés visszaszorításában a képviselőház által elfogadott munkatörvénykönyv-módosítást a lapunk által megszólaltatott szakértők. Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács nemrégiben újraválasztott elnöke szerint a munkatörvénykönyv módosítása visszalépésnek bizonyul a kiszabható büntetések nagysága tekintetében, hiszen egy másik, a megkülönböztetés megelőzéséről és büntetéséről szóló 2000/137-es kormányrendelet ennél nagyobb, 30.000 lejig terjedő bírságot helyez kilátásba, sőt az alapján 200.000 lejig terjedő büntetés róható ki arra, aki egy csoportot diszkriminál. A munkatörvénykönyv módosításárról szóló tervezetet egyébként véleményezte és a közvetlen vagy közvetett diszkrimináció meghatározásáról és a kivételekről is javításokat javasolt az Országos Diszkriminációellenes Tanács.

A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat vezetője, Benkő Erika szerint az újabb jogszabály eszközt jelent a jogvédők számára a diszkrimináció visszaszorításában, például abban, hogy senkit ne érjen hátrányos megkülönböztetés magyarsága miatt, vagy ha munkahelyén vagy hivatalos intézményekben magyarul beszél. Felidézte, nemrégiben a sajtóból értesültek, hogy egyik sepsiszentgyörgyi nagyáruházban arra kötelezték a magyar alkalmazottakat, hogy egymás között is románul beszéljenek. Benkő Erika szerint az aktuális törvénymódosítás mintha éppen erre az esetre készült volna, tehát ez alapján fel lehet lépni az ilyen visszaélések ellen.

A Kovászna Megyei Munkafelügyelőség főfelügyelője, Ördög Lajos rámutatott: eddig is tilos volt a hátrányos megkülönböztetés, ám a mostani törvénymódosítás azért hasznos, mert kifejezetten munkahelyekre vonatkozik. A munkafelügyelők számára segítség lesz, hiszen a munkahelyeken akkor is tetten érhető a diszkrimináció, ha az alkalmazott nem veszíti el állását, ám hátrányos helyzetbe kerül. Emellett a munkafelügyelők fel tudnak lépni abban az esetben is, ha például úgy hirdetnek állást, hogy csak férfit vagy nőt, vagy csak egy bizonyos korosztályt céloznak.