Élet a Brexit után

A Brexit utáni tíz hónapnak az a kihívása, hogy az Európai Unió, illetve külön az uniós tagállamok is megkössék az egyezményeket Nagy-Britanniával az élet minden területére vonatkozólag. Év végéig viszont minden úgy működik, ahogyan a Brexit előtt is volt.

Winkler Gyula EP-képviselő szerint ennyi idő alatt szinte lehetetlen átfogó megállapodást kidolgozni, hiszen az Európai Unió közös joganyaga 80-90 ezer oldal, mindezt egyezményekkel kell helyettesíteni. Az RMDSZ-politikus szerint az együttműködés kialakítása Nagy-Britanniával elsősorban európai uniós kompetencia, de a tagállamok kormányai is tárgyalnak, éppen ezért fontos, hogy hazai szakmai szervezetek a kormány mellett lobbizzanak, és próbálják érvényesíteni érdekeiket Brüsszelben.

Winkler Gyula úgy látja, az Európai Unió érdeke az, hogy olyan egyezség szülessen, amely jó az uniós tagállamoknak, nem pedig az, hogy mindent megadjon, amit a britek kérnek. Az a politikai álláspont, hogy egy unión kívüli államnak nem lehet több privilégiuma, mint egy tagállamnak, vagyis az a kiindulópont, hogy jobb benn az Európai Unióban, mint azon kívül. A politikus szerint a kereskedelmi egyezmény megkötése uniós kompetencia, viszont fontos, hogy a román kormány uniós szinten fogalmazza meg Románia érdekeit. Az országnak ugyanis fontos partnere Nagy-Britannia, mind a kereskedelmi kapcsolatok, mind a beruházások terén is a top 10-ben van, az 1600 brit vagy többségben brit tulajdonú cég mintegy 50 ezer munkahelyet biztosít Romániában. Sőt Románia többet exportál Nagy-Britanniába, mint amennyit onnan importál, tavaly 2,9 milliárd eurót tett ki a brit export, és 1,7 milliárd eurót az onnan importált áruk értéke.