Felhívás!

A váltókon átszáguldva

A váltókon átszáguldva Gazdaság

A gyermeknevelési szabadság több nő életében határkő: nemcsak az életforma szenved hirtelen változást, de a karrierváltás is ebben az időszakban gyökerezik, többen kezdik belátni, jobb, ha az ember maga osztja be a munkaidejét, mert saját magának főnöke, azaz: vállalkozó. Cikkünkben Ádám Gabriellát szólaltatjuk meg, aki kétgyermekes anyukaként fogott neki tanulni, hogy válthasson. Egy férfiasnak tartott területen indult el: honlapkészítésbe fogott.

A Női vállalkozók Facebook-csoportban már sok nő találta meg a bátorság forrását, hogy végre merjen elindulni, önállósulni, feladni az alkalmazotti létet, vállalkozásba fogni, netalán újítani a meglévőn. A többéves, évtizedes a tapasztalatokkal rendelkező nőtársak ugyanis készségesen megosztják tudásukat, ha egy-egy problémával hozakodik elő valaki. Hétről hétre többen is bemutatkoznak a csoportban, újak, régiek számolnak be az eddig megtett útjukról. Közülük Ádám Gabriellát részletesebben is kifaggattam arról, honnan érkezett meg a programozóként indított önálló vállalkozás gondolatához.

– Sepsiszentgyörgyön nőttem fel, majd Kolozsváron végeztem a közgazdasági egyetemet. Több helyen is dolgoztam, utóbb és tartósan egy pályázatíró cégnél. Onnan mentem gyermeknevelési szabadságra, amikor férjem (Ádám Előd borszakértő) néhány Amerikában töltött év után hazatelepedett családot alapítani. Jöttek a gyermekek egymás után, egyik most 2, másik 3,5 éves, és a második gyermeknevelési szabadságomon egyre inkább foglalkoztatni kezdett, hogy valami mást kellene csinálnom. Szerettem pedig a pályázatíró cégnél végzett munkám, jól is ment a cég, de mégis… A kezdetről így nyilatkozott:

– Az említett Facebook-csoportban láttam, hogy sok nő a kreativitására alapozva fog önálló vállalkozásba, de én inkább valami pragmatikus, logikát és gondolkodást igénylő dolgot képzeltem el a magam számára. Szempont volt az is, hogy legyen jövője, így vetődött fel a programozói pálya, amit az is támogatott, hogy éppen a férjem vállalkozásának is szüksége volt egy honlapra. Egy vásárhelyi programozó lett a mentorom, akitől Skype-on tanultam: először könnyebb, majd nehezebb feladatokkal kezdtünk, így októbertől júniusig eljutottam oda, hogy meg tudtam csinálni a férjem vállalkozásának a WordPress honlapját (www.ewineclub.net), amely végül háromnyelvű lett, merthogy online borkereskedelemre alapoz, meg ugyanakkor az általa alapított borrajongók klubjáról is szól, és úgy gondoltam, egy klubban ahhoz, hogy az ember otthon érezze magát, az is kell, hogy saját nyelvén szóljanak hozzá. Ez kicsit megnehezítette a dolgom, mert minden folyamatnak, ami a honlap hátterében áll, mindhárom nyelven működnie kellett.

Gabriella most is úgy látja, jól döntött, mikor belevágott a tanulásba, annak ellenére, hogy elmondása szerint már nem úgy megy ez sem, mint húszévesen, és inkább csak akkor volt ideje rá, amikor a gyermekek aludtak. A járvány erőteljesen a digitalizáció felé tolta a gazdaságot és egyre több, online jelenlétet eddig mellőző kisvállalkozásnak is szüksége van/lesz honlapra, ráadásul azokat karban kell tartani, fejleszteni és tartalommal feltölteni ahhoz, hogy kövessék őket. Ezért tovább fejlesztené magát e szakmában egyéni vállalkozóként is, miközben vonzza a szintén nagyon időszerű pályázatírói munka is, ezt részmunkaidőben folytatja a cégnél, ahol korábban is dolgozott.

– Ha azt csinálom, amit szeretek (és elég sokáig), akkor az be kell jöjjön – mondja határozottan Gabriella, de hozzáteszi, nagyon szerencsés, hogy férje első perctől támogatta a váltást, a tanulást, és nem rettentette el az sem, hogy esetleg ez átmenetileg nehézségeket okozhat a családban.

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.